A tervezet egyik leglényegesebb változtatása, hogy megszünteti a cégeknek és más szervezeteknek történő számlázási korlátozást. Ennek köszönhetően a katás vállalkozók a jövőben nemcsak magánszemélyeknek, hanem jogi személyeknek és kifizetőknek - így például társasházaknak vagy céges megrendelőknek - is nyújthatnak szolgáltatást és állíthatnak ki számlát. A kifizetőktől származó bevételeket 15 százalékos kiegészítő adó terheli majd, amelyből azonban a megfizetett tételes adó összege beszámításra kerül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy főfoglalkozású katásnak évi 8 millió forint céges vagy szervezeti bevételig nem keletkezik tényleges plusz adófizetési kötelezettsége. Ezzel párhuzamosan az éves bevételi kerethatár a jelenlegi 18 millió forintról 22 millió forintra emelkedik.
Az új rendszerben a tételes adó választására ismét jogosulttá válnak a nem főfoglalkozású vállalkozók, köztük a nyugdíjasok és a nappali tagozatos diákok is. A főfoglalkozású kisadózók tételes adója 2027-ben havi 100 ezer forint lesz, míg a nem főfoglalkozásúaké havi 50 ezer forint. 2028-tól pedig a fizetendő adó mértéke a tárgyévet megelőző évi minimálbérhez igazodik majd. Ezzel egyidejűleg jelentősen nő a főfoglalkozású adózók szociális biztonsága: a táppénz, az anyasági ellátás és a nyugdíj kiszámításának alapja 2027-ben havi 317 ezer forintra emelkedik, 2028-tól pedig a mindenkori minimálbér összege adja majd a számítási alapot.
A törvényjavaslat átmeneti időszakot is biztosít azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2026 végén már a régi KATA hatálya alatt adóznak és továbbra is kizárólag magánszemélyeknek számláznak. Ők 2028. december 31-ig alkalmazhatják a korábbi törvényi kereteket, amelyeknél a tételes adó 2027-ben havi 75 ezer forintra, 2028-ban pedig 100 ezer forintra módosul, megemelt ellátási alapok mellett. 2029. január 1-jétől pedig a régi szabályok szerint adózók automatikusan átkerülnek az új kisadózói törvény hatálya alá.
Forrás: kormany.hu
