A törvénymódosítás egyik központi eleme az Európai Unió Bírósága által a C-499/23. számú ügyben hozott elmarasztaló ítélet végrehajtása. A bírósági megállapítások szerint a stratégiai jelentőségű építési anyagok kivitelére vonatkozó korábbi regisztrációs eljárás, az állami elővásárlási jog, valamint a gyártóüzemek tulajdonváltásának korlátozása sértette az áruk szabad áramlásának elvét és a közös kereskedelempolitikai szabályokat. 

Bár a veszélyhelyzeti rendeleteket a jogalkotó korábban hatályon kívül helyezte, a korlátozó eszközök fennmaradtak a Méptv. szövegében, ami miatt az Európai Bizottság 2026 márciusában hivatalos felszólítást küldött.

A benyújtott törvényjavaslat kivezeti a törvényből az exportbejelentési kötelezettséget, az állami elővásárlási jogot, a kiviteli tilalom miniszteri jogkörét, valamint a minimális termelési szint fenntartására vonatkozó kötelezési lehetőséget. Ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a részletszabályokat rögzítő 33/2025. ÉKM rendelet is. A Kormány ugyanakkor megtartja azokat az építésgazdasági intézkedési jogköröket, amelyek azonnali beavatkozást igénylő, az életet, az egészséget, a vagyonbiztonságot vagy a természetet fenyegető helyzetek kezelésére szolgálnak (mint például az azbesztmentesítéssel kapcsolatos közegészségügyi kockázatok elhárítása).

A piaci adminisztráció csökkentése érdekében a javaslat deregulációs lépéseket is tartalmaz: hatályon kívül helyezi a hasznosított építési-bontási hulladékok újrafeldolgozóit és értékesítőit terhelő adatszolgáltatási kötelezettséget. Továbbá az uniós építési termék-szabályozáshoz igazodva pontosítja a „teljesítménynyilatkozat" fogalmát, és bevezeti a „teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat" új kategóriáját, amely a termék alapvető jellemzőinek teljesítményét és a termékkövetelményeknek való megfelelést együttesen igazolja.

Szigorodó környezetvédelmi kontroll és lakáspiaci átütemezés

Az Alaptörvény P) cikkében rögzített környezetvédelmi elvek érvényesítése érdekében a törvényjavaslat új hatósági együttműködési mechanizmust rögzít a kiemelt beruházásoknál:

Hatósági adatszolgáltatás és felfüggesztés: A környezetvédelmi vagy természetvédelmi hatóság köteles haladéktalanul értesíteni az építésügyi hatóságot a jogsértés miatt indított eljárásról, annak döntéséről és a szabálytalanság megszűnéséről. A tájékoztatás alapján az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárását a környezetvédelmi határozat véglegessé válásáig felfüggeszti.

Engedélyezési moratórium: Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a beruházást kiemelő rendeletben előírja: jogellenes állapot megállapítása esetén az érintett beruházáshoz építési vagy létesítési engedély a jogsértés megszüntetéséig, de legalább a döntés véglegessé válásától számított 6 hónapig nem adható ki.

Átmeneti alkalmazás: A 6 hónapos engedélyezési tilalmat a folyamatban lévő ügyekben, valamint azokban az esetekben is alkalmazni kell, amikor a jogsértést megállapító döntés a törvény hatálybalépését megelőző 6 hónapon belül vált véglegessé, és a jogsértő állapot még fennáll.

A lakásszektort érintő intézkedések körében a javaslat meghatározza az Otthon Start Program keretében tervezett magáncélú kiemelt beruházások időbeli átütemezését. Ezeknél a beruházásoknál épületre építési engedélyt legkorábban 2026. december 31-ét követően lehet kiadni, a korlátozás ugyanakkor a használatbavételi engedélyekre nem terjed ki. A határidők módosítása lehetőséget biztosít a meglévő tervek összehangolására a Kormány előkészítés alatt álló Új Lakásépítési Programjával. A beruházói kockázatok mérsékelésére a FIX 3%-os hitelprogram feltételeit teljesítő lakásépítéseknél a kapcsolódó szankciós határidők az átütemezési időszak alatt szünetelnek.

Makrogazdasági és munkaerő-piaci kihatások

A tervezett jogszabályi lépések érdemben befolyásolják az építőipari piaci szereplők működési környezetét. Az engedélyezési eljárások átmeneti szüneteltetése a lakáscélú beruházásoknál rövid távon a kivitelezési munkák eltolódásával jár, azonban a szankciómentes hitelprogrami átmenet megvédi a fejlesztőket az állami adminisztratív döntésekből fakadó pénzügyi veszteségektől.

Az engedélyezési időszak eltolása teret ad az építőipari kapacitások kiegyensúlyozottabb eloszlásának, csökkentve a munkaerő-piaci túlterheltséget és az alapanyag-ellátási láncokra nehezedő nyomást. A nemzetközi kereskedelmi korlátozások felszámolása pedig javítja az ágazat jogbiztonságát és hozzájárul a határokon átnyúló alapanyag-kereskedelem akadálytalanságához.

Forrás: parlament.hu