THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Uszoda a társasházban: így fenntarható!2025. február 19. |
|---|
 A társasházak közös wellness-részlegeinek fenntartása az elmúlt években egyre nagyobb kihívást jelentett a lakóközösségek számára. A növekvő rezsiköltségek és a karbantartási terhek miatt sok helyen a medencéket leeresztették, a wellness-területek pedig kihasználatlanná váltak. Erre a problémára kínál megoldást a Stilianos Babauszoda, amely ezeket az üresen álló helyiségeket hasznosítva biztosít minőségi babaúszási lehetőséget a családoknak, miközben a társasházak számára is előnyös konstrukciót kínál. A THT interjúja Kis Ildikóval, a Stilianos Babauszoda Franchise üzletfejlesztési vezetőjével.
|
|
17 690 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
THT: Hogyan született az ötlet? Kis Ildikó: 2021-ben, amikor a Stilianos Babauszoda hálózata 10 egységgel működött, a rezsiválság komoly kihívás elé állította az üzemeltetőket. A vállalkozás éppen csak kezdett kilábalni a pandémia okozta nehézségekből, amikor az üzemeltetési költségek drasztikus emelkedése ismét új megoldásokat követelt. Ekkor született meg az az üzleti stratégia, amely a bevételek és kiadások optimalizálására épült. Az egyik legfontosabb lépés az volt, hogy olyan bérleményeket keressünk, ahol már meglévő medencék álltak rendelkezésre. Így merült fel a társasházak wellness-részlegeinek bérbevételének lehetősége, hiszen sok helyről érkezett hír arról, hogy ezek a területek kihasználatlanná váltak a magas fenntartási költségek miatt. Az üzemeltetés felfüggesztése vagy a medence leeresztése sok társasház számára az egyetlen járható útnak tűnt - egészen addig, amíg meg nem jelent egy olyan stabil és hosszú távú partner, amely új életet lehelt ezekbe a terekbe. THT: Hogyan működik az együttműködés? Kis Ildikó: A társasházakkal hosszú távú bérleti szerződés keretében történik az együttműködés, amely általában minimum 10, de akár 20 évre is szólhat. Mivel a babauszoda kialakítása jelentős beruházással jár, a hosszú távú és kiszámítható bérlési időszak kiemelten fontos. Mi teljes mértékben saját beruházásból fedezzük a medence és a gépészet korszerűsítését, a kapcsolódó kiszolgálóhelyiségek átalakítását és a működéshez szükséges egyéb infrastrukturális fejlesztéseket. A társasházak számára ez a konstrukció rendkívül előnyös, hiszen egy költséges, de kihasználatlan terület helyett egy stabil bérlővel működhetnek együtt, amely nemcsak az üzemeltetést veszi át, hanem értéket is teremt a lakóközösség számára. THT: Hogyan zajlik a babauszoda működése? Kis Ildikó: A babauszoda látogatói számára a belépés módja az adott társasház adottságaitól függ. Ideális esetben külön bejáratot alakítanak ki, de ha ez nem megoldható, akkor kódrendszerrel vagy egyéb biztonságos beléptetési megoldással biztosítják az uszoda zavartalan elérhetőségét. A parkolás különösen a belvárosi társasházak esetében kihívás lehet. Egy foglalkozásra óránként 4-6 szülő érkezik, így az optimális parkolóhelyek száma 10-15 lenne, de sok esetben a fizetős parkolóövezeteket kell igénybe venni. A babauszoda heti 6 napon át üzemel, általában napi 10 foglalkozást tartanak. Mivel a foglalkozások kis csoportokban zajlanak, a zajterhelés nem jelentős. Az oktatók mondókákkal és énekekkel segítik a gyermekek fejlődését, azonban a kisgyermekek természetesen olykor sírhatnak is. A személyzet kiemelt figyelmet fordít arra, hogy ezeket a helyzeteket megfelelő módon kezeljék. THT: Milyen előnyöket jelent a társasház számára?Kis Ildikó: A babauszoda működtetése több szempontból is előnyös lehet egy társasház számára. Az első és talán legfontosabb, hogy a bérleti díjból származó bevétel csökkentheti a közös költséget, vagy a befolyt összeget a ház felújításra, karbantartásra fordíthatja. Ugyanakkor nagyon fontos szempont, hogy a wellness-részleg kihasználatlanságának megszüntetése, a folyamatos üzemeltetés megakadályozza az állapotromlást és a karbantartási felelősség részben átszáll a bérlőre. Ezzel pedig növekedik az épület presztízse, végső soron a lakások értéke. THT: Milyen költségekkel jár a társasház számára?Kis Ildikó: A társasház számára az együttműködés nem jelent többletköltséget, mint egy hagyományos bérbeadás. A karbantartás és üzemeltetés költségeit a bérlő állja, ideértve az elhasználódásokért, javításokért és cserékért való felelősséget. Az épület szerkezeti épségének fenntartása továbbra is a társasház felelőssége. lletve az uszoda energiahatékonyságának javítása egyedi megállapodás szerint történhet meg, A társasházak kihasználatlan wellness-részlegeinek babauszodaként való hasznosítása nemcsak egy fenntartható megoldás, hanem egy hosszú távú, stabil együttműködés lehetősége is mind a lakóközösség, mind a vállalkozás számára. A hosszú távú bérleti konstrukció stabilitást nyújt a társasház számára, miközben a babauszoda egy értékteremtő és fenntartható szolgáltatást biztosít. A Stilianos Babauszoda csapata készen áll, hogy új helyszíneken is életre keltsen egy elhagyatott medencét, és hozzájáruljon a gyermekek egészséges fejlődéséhez! |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit. 
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét. 
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja. 
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg. 
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz. 
A fűtési szezonban kevés kellemetlenebb dolog van annál, mint amikor a lakók arra panaszkodnak, hogy „nem melegek a radiátorok". A közös képviselő ilyenkor a frontvonalban találja magát, hiszen a probléma egyszerre technikai, kommunikációs és szervezési feladat is. Egy korszerű, hitelesített mérőműszer azonban nemcsak a hibák gyors beazonosításában segít, hanem abban is, hogy a képviselő hitelesen és hatékonyan képviselhesse a közösség érdekeit. 
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott. 
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség. 
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen. 
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség? 
A penész megjelenése sok háztartásban tapasztalható probléma, különösen ablakcsere és szigetelés után, de akár új építésű otthonokban is felütheti a fejét. Hogyan biztosítható a folyamatos minimális szellőzés és hogyan előzhető meg ezzel a penész kialakulása egyszerűen és megfizethetően? 
Milyen tájékoztatásokat kell kötelezően kifüggeszteni társasházakban, melyek azok, melyeket praktikus okból célszerű, és melyek azok, melyeket, ahogy mondani szokás: illik kitenni? 
Örömmel jelentjük, hogy a THShop.hu, a hivatalos THT Webáruház kiállítóként is részt vesz a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo rendezvényen. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
