Pontosítják, mi minősül égéstermék-elvezetőnek
A módosítás pontosítaná az égéstermék-elvezető fogalmát. A javaslat szerint ebbe a körbe tartozna az épített kémény, valamint minden olyan épített vagy szerelt, héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezésben keletkezett égésterméket a külső szabad légtérbe vezetheti. A meghatározás a tüzelőberendezés jellegétől, az égéstermék-elvezető típusától, forgalomba hozatali és tanúsítási módjától függetlenül érvényesülne, beleértve az építési termékeket és a gázkészülék részeként tanúsított rendszereket is.
A tervezet emellett új fogalomként vezetné be a közvetlen homlokzati kivezetést. Ez olyan égéstermék-kivezetést jelentene, amelynek külső falsíkon kívülre vezetett nyomvonala legfeljebb egy iránytörést tartalmaz, teljes hossza pedig nem haladja meg az egy folyómétert.
Módosulhat a kéményseprő-ipari tevékenység alóli kivételek köre
A javaslat újrafogalmazná azokat az eseteket, amelyek nem tartoznak a kéményseprő-ipari tevékenység körébe. A kivételek között szerepelne az épített cserépkályha, kandalló vagy kemence olyan összekötő eleme, illetve bekötőnyílása, amely csak bontással távolítható el, továbbá a gáztüzelő berendezés közvetlen homlokzati kivezetése.
Kivételt jelentene az egylakásos ingatlanban található, legfeljebb 60 kW névleges hőteljesítményű gáztüzelő berendezés részeként tanúsított, szabadon szerelt égéstermék-elvezető is, amennyiben megfelel a tervezetben meghatározott műszaki feltételeknek. Ezek közé tartozik többek között, hogy az elvezető csak a tetőn vagy lapostetőn haladjon át, ne legyen benne iránytörés, ne haladjon át másik ingatlanon vagy önálló rendeltetési egységen, és hossza ne legyen több három folyóméternél.
Fontos, hogy ez utóbbi kivétel kizárólag egylakásos ingatlanokra vonatkozna. A törvény fogalommeghatározása szerint az egylakásos ingatlan nem lehet társasházként vagy lakásszövetkezeti házként nyilvántartott lakóépület, így a kivétel a társasházi lakásokra nem terjedne ki.
A kivételek közé kerülne még a használaton kívüli égéstermék-elvezető, valamint az olyan épületben vagy épületrészben található elvezető, amelyet végleges hatósági döntéssel lezártak, vagy életveszélyesnek nyilvánítottak. Ez utóbbi esetben a kivétel addig állna fenn, amíg a hatósági döntést vissza nem vonják.
Az ingatlanhasználóknak a hiányosságokat is meg kell szüntetniük
A tervezet kiegészítené az ingatlanhasználók kötelezettségeit is. A jelenlegi szabályozás alapján az ingatlan használója köteles lehetővé tenni a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzését, a módosítás azonban azt is kifejezetten előírná, hogy a törvényben meghatározott esetekben meg kell rendelnie a szolgáltatást, valamint meg kell szüntetnie a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó által feltárt hiányosságokat.
A változás a társasházakban is jelentős lehet, különösen azokban az esetekben, amikor közös égéstermék-elvezetőkről van szó. A tervezet ugyanakkor nem részletezi külön, hogy az egyes hiányosságok megszüntetésekor miként oszlanak meg a feladatok a lakástulajdonosok és a társasház között.
Új határidőt kapnának a közös képviselők
A társasházakat közvetlenül érintő változás a közös képviselők nyilatkozattételi kötelezettségének pontosítása. A hatályos szabályozás szerint a társasház közös képviselője, illetve a lakásszövetkezet elnöke a kéményseprő-ipari szolgáltató vagy a hatóság felhívására nyilatkozik az ingatlanok tulajdonosi viszonyairól, az adott év január 1-jei állapotának megfelelően. A törvényjavaslat ezt azzal egészítené ki, hogy a nyilatkozatot 15 napon belül, írásban kellene megtenni. Az adatoknak a kéményseprő-ipari tevékenység ellátása és a kapcsolódó díjfizetési szabályok alkalmazása szempontjából is jelentőségük van, mivel bizonyos társasházi albetétek esetében a tulajdonosi és használati viszonyok befolyásolják a fizetési kötelezettséget.
A tervezet emellett módosítaná a kéményseprő-ipari tevékenység ellátási területének meghatározását, valamint egyes hatósági elnevezéseket is. Ezek a változások azonban önmagukban nem jelentenek új, közvetlen társasházi kötelezettséget.
A törvényjavaslat jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, tehát a benne szereplő rendelkezések még nem hatályosak. Az egyeztetés határideje 2026. november 12. A tervezet és a véleményezés részletei a kormányzati dokumentumtárban találhatók.
