Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Változik ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény is 2023. szeptember 28.
Az éjjel megjelent Magyar Közlöny 2023. évi 136. száma felér egy kaland játék kockázat könyvvel: a webes hiperhivatkozásokat is kezelni tudó html szabvány feltalálását követően 32 évvel a jogalkotó PDF-ben adja a fel leckét azoknak, akik tisztán és egyértelműen szeretnék tudni azt, hogy mi és hogyan fog változni az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényben.
2 781 HUF Biztonsági utánvilágító jelzés - emeletjelző/szintjelző/irányjelző biztonsági tábla Érdekel →
A változtatások szövege az alábbi: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosítása 23. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 8. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(3) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárásban kezeli az eljárással érintett az Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszerben nyilvántartott cég képviseletére jogosult személy adóazonosító jelét cégképviseleti jogosultságának megállapítása céljából." 24. § Az Inytv. 23. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(4) A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása tényét, a kisajátítási eljárás megindításának tényét és a telekalakítási eljárás megindításának tényét a széljegyzett beadványok rangsorára tekintet nélkül kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. (5) A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindításának ténye, a kisajátítási eljárás megindításának ténye és a telekalakítási eljárás megindításának ténye a széljegyzett beadványok rangsorára tekintet nélkül törölhető." 25. § Az Inytv. 34. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(6) Alzálogjoggal terhelt jelzálogjog az alzálogjog jogosultjának hozzájárulása nélkül törölhető. A jelzálogjog megszűnésével az alzálogjog is megszűnik." 26. § Az Inytv. 35. § (1) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy törlés alapjául szolgáló okiratnak tartalmaznia kell:) „e) tulajdonjog-változás esetén a jogváltozás jogcímét;" 27. § Az Inytv. 23. alcím címe a következő szöveggel lép hatályba: „23. A kérelem elutasítása vagy visszautasítása" 28. § Az Inytv. 50. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „50. § (1) A beadvány megtartja a benyújtás időpontjának megfelelő ranghelyét, ha az elutasításra a 49. § (1) bekezdésében foglaltak miatt került sor, és a döntés átvételétől számított 15 napon belül új kérelemben pótolták az elutasításról szóló határozatban megjelölt hiányosságokat. (2) Jog vagy tény bejegyzése, illetve törlése iránt benyújtott kérelemnek az Ákr. 46. § (2) bekezdése szerinti visszautasítása esetén a kérelem öt napon belüli, az előírt formában történő ismételt előterjesztése esetén a ranghelyet a kérelem ismételt benyújtásának időpontja határozza meg." 29. § (1) Az Inytv. 71. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(2) Az (1) bekezdésben foglalt bejegyzésre - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a perbejegyzésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. A megismételt hagyatéki eljárásban hozott teljes hatályú vagy azzá vált hagyatékátadó végzésen alapuló változás bejegyzésére történő felhívással egyidejűleg a közjegyző felhívja az ingatlanügyi hatóságot a megismételt hagyatéki eljárás tényének törlésére is." (2) Az Inytv. 71. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(4) A megismételt hagyatéki eljárás tényének törlését követően a függő hatállyal bejegyzett jogok vonatkozásában az ingatlanügyi hatóság dönt a függő hatállyal bejegyzett jog vagy a függő hatály törléséről. 30. § Az Inytv. 73. § (5) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba: [A (4) bekezdés nem vonatkozik arra az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi ingatlanáról] „a) a bíróság, a bírósági végrehajtó, az adóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozó hatóság, a terrorizmust elhárító szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vagy a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából," [kéri.] 31. § (1) Az Inytv. 88. § (5) bekezdés 20. pont a) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: (Tárgyánál fogva díjmentes: társasház esetén) „a) a közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak bejegyzésére, törlésére, megváltozására irányuló eljárás," (2) Az Inytv. 88. § (5) bekezdése a következő 23. ponttal kiegészülve lép hatályba: (Tárgyánál fogva díjmentes:) „23. az engedélyköteles vagy bejelentésköteles építmény feltüntetésére, valamint az engedéllyel vagy bejelentést követően elbontott építmény törlésére irányuló eljárás." 32. § Az Inytv. 90. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(5) Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus teljes tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha azt 1. közigazgatási hatósági eljáráshoz kérik, 2. hagyatéki eljárás lefolytatásához kérik, 3. közérdekű bejelentés, javaslat és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz kérik, 4. a nyomozó és a szabálysértési hatóság, továbbá a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetében az előkészítő eljárást lefolytató szerv és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ellátása érdekében kéri, 5. a helyi önkormányzatok vagy társulásaik közszolgáltatásait érintő beruházások megvalósítása érdekében benyújtandó közösségi, illetve nemzeti forrásból nyújtott támogatással megvalósuló pályázatok dokumentációjának elkészítéséhez kérik, 6. a vízügyi igazgatási szerv törvényben meghatározott közfeladatainak teljesítése céljából kéri, 7. a vízügyi hatóság és a vízvédelmi hatóság a vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági eljárással összefüggő feladatai, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az integrált hatósági ügyviteli rendszerhez kapcsolódó feladatai ellátása érdekében kéri, 8. az ügyfél öntözési beruházáshoz kapcsolódóan kéri, 9. az ügyfél a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényben meghatározott, osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljáráshoz kéri, 10. a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott állami alapmunkák végzéséhez kérik, 11. lakás építéséhez, vásárlásához vagy bővítéséhez igénybe vehető vissza nem térítendő állami támogatás igényléséhez az igénylő megbízásából tárgyévben ugyanazon ingatlan tulajdonilap-másolatára vonatkozóan egy alkalommal a hitelintézetek kérik." 33. § Az Inytv. 92. § (2) bekezdésében a „február" szövegrész helyébe az „október" szöveg lép. 34. § Az Inytv. a) 17. § (2) bekezdése az „átvezetésére" szövegrész helyett a „változásának bejegyzésére" szöveggel, b) 21. § (1) bekezdése az „átvezetését" szövegrész helyett a „bejegyzését" szöveggel, c) 23. § (3) bekezdése az „ingatlan-nyilvántartásban átvezetni" szövegrész helyett az „ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni" szöveggel, d) 29. § (3) bekezdése az „átvezetéséhez" szövegrészek helyett a „bejegyzéséhez" szöveggel és a „meghatározott, ingatlanügyi" szövegrész helyett a „meghatározott, az ingatlanügyi" szöveggel, e) 30. § (1) bekezdése az „átvezetése" szövegrész helyett a „bejegyzése" szöveggel, f) 30. § (2) bekezdése az „átvezetést" szövegrész helyett a „bejegyzést" szöveggel, g) 33. § (1) bekezdése az „átvezetéséhez" szövegrész helyett a „bejegyzéséhez" szöveggel, h) 41. § (2) bekezdése az „átvezetéséhez" szövegrész helyett a „bejegyzéséhez" szöveggel, i) 61. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze az „átvezetéséről" szövegrész helyett a „bejegyzéséről" szöveggel, j) 90. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze az „elektronikus teljes" szövegrész helyett az „elektronikus szemle és teljes" szöveggel, k) 90. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze az „elektronikus teljes" szövegrész helyett az „elektronikus szemle és teljes" szöveggel, l) 90. § (5) bekezdés 7. pontja a „feladatai," szövegrész helyett a „feladatai ellátásához," szöveggel és a „szerv" szövegrész helyett a „szervnek" szöveggel lép hatályba. 35. § Nem lép hatályba az Inytv. 29. § (4) bekezdése. 12. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény módosítása 36. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: Átmeneti tv.) I. Fejezete a következő 3/A. §-sal kiegészülve lép hatályba: „3/A. § (1) Az Inytv. 18. § (2), (4) és (5) bekezdését 2024. október 1. és 2024. december 3. között azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) azonos időponton azonos napot, b) ugyanazon időponton ugyanazon napot kell érteni. (2) Az Inytv. 36. §-át, 39. § (5) bekezdését, 40. § (4) és (5) bekezdését, 42. § (2) bekezdését és 46. §-át 2024. október 1. és 2024. december 3. között abban az esetben kell alkalmazni, ha a beadvány benyújtására az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor. (3) Az Inytv. 53. §-át 2024. október 1. és 2024. december 3. között csak sommás eljárásban meghozott döntés esetén lehet alkalmazni." 37. § Az Átmeneti tv. 4. § (5) bekezdésében a „február" szövegrész helyébe az „október" szöveg lép. 38. § Az Átmeneti tv. a) 1. § (1) és (2) bekezdése, 3. § a) és b) pontja a „2023. február" szövegrész helyett „2024. október" szöveggel, b) 1. § (3) bekezdése a „2023. február" szövegrészek helyett a „2024. október" szöveggel, c) 82. § (2) bekezdésének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 111/A. §-át megállapító rendelkezése a „2023. február" szövegrészek helyett a „2024. október" szöveggel lép hatályba. 39. § Nem lép hatályba az Átmeneti tv. 127. § c) pontja Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása 3. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot - a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után - kézbesíteni kell) „h) bányatelek jogi jelleget érintő telekalakítás átvezetése esetén a bányafelügyelet részére," 4. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi ingatlanáról] „a) a bíróság, a bírósági végrehajtó, az adóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozó hatóság, a terrorizmust elhárító szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vagy a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából," [igényli.] 5. § Hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 47. § (3c) bekezdése

Változik ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény is

2023. szeptember 28.

Az éjjel megjelent Magyar Közlöny 2023. évi 136. száma felér egy kaland játék kockázat könyvvel: a webes hiperhivatkozásokat is kezelni tudó html szabvány feltalálását követően 32 évvel a jogalkotó PDF-ben adja a fel leckét azoknak, akik tisztán és egyértelműen szeretnék tudni azt, hogy mi és hogyan fog változni az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényben.

2 781 HUF

Biztonsági utánvilágító jelzés - emeletjelző/szintjelző/irányjelző biztonsági tábla

Érdekel →

A változtatások szövege az alábbi:

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosítása

23. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 8. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárásban kezeli az eljárással érintett az Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszerben nyilvántartott cég képviseletére jogosult személy adóazonosító jelét cégképviseleti jogosultságának megállapítása céljából."

24. § Az Inytv. 23. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása tényét, a kisajátítási eljárás megindításának tényét és a telekalakítási eljárás megindításának tényét a széljegyzett beadványok rangsorára tekintet nélkül kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
(5) A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindításának ténye, a kisajátítási eljárás megindításának ténye és a telekalakítási eljárás megindításának ténye a széljegyzett beadványok rangsorára tekintet nélkül törölhető."

25. § Az Inytv. 34. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(6) Alzálogjoggal terhelt jelzálogjog az alzálogjog jogosultjának hozzájárulása nélkül törölhető. A jelzálogjog megszűnésével az alzálogjog is megszűnik."

26. § Az Inytv. 35. § (1) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy törlés alapjául szolgáló okiratnak tartalmaznia kell:) „e) tulajdonjog-változás esetén a jogváltozás jogcímét;"

27. § Az Inytv. 23. alcím címe a következő szöveggel lép hatályba:
„23. A kérelem elutasítása vagy visszautasítása"

28. § Az Inytv. 50. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„50. § (1) A beadvány megtartja a benyújtás időpontjának megfelelő ranghelyét, ha az elutasításra a 49. §
(1) bekezdésében foglaltak miatt került sor, és a döntés átvételétől számított 15 napon belül új kérelemben pótolták az elutasításról szóló határozatban megjelölt hiányosságokat.
(2) Jog vagy tény bejegyzése, illetve törlése iránt benyújtott kérelemnek az Ákr. 46. § (2) bekezdése szerinti visszautasítása esetén a kérelem öt napon belüli, az előírt formában történő ismételt előterjesztése esetén a ranghelyet a kérelem ismételt benyújtásának időpontja határozza meg."

29. § (1) Az Inytv. 71. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az (1) bekezdésben foglalt bejegyzésre - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a perbejegyzésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. A megismételt hagyatéki eljárásban hozott teljes hatályú vagy azzá vált hagyatékátadó végzésen alapuló változás bejegyzésére történő felhívással egyidejűleg a közjegyző felhívja az ingatlanügyi hatóságot a megismételt hagyatéki eljárás tényének törlésére is."
(2) Az Inytv. 71. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) A megismételt hagyatéki eljárás tényének törlését követően a függő hatállyal bejegyzett jogok vonatkozásában az ingatlanügyi hatóság dönt a függő hatállyal bejegyzett jog vagy a függő hatály törléséről.

30. § Az Inytv. 73. § (5) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[A (4) bekezdés nem vonatkozik arra az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi ingatlanáról]
„a) a bíróság, a bírósági végrehajtó, az adóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozó hatóság, a terrorizmust elhárító szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vagy a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából," [kéri.]

31. § (1) Az Inytv. 88. § (5) bekezdés 20. pont a) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Tárgyánál fogva díjmentes: társasház esetén)
„a) a közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak bejegyzésére, törlésére, megváltozására irányuló eljárás,"

(2) Az Inytv. 88. § (5) bekezdése a következő 23. ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Tárgyánál fogva díjmentes:)
„23. az engedélyköteles vagy bejelentésköteles építmény feltüntetésére, valamint az engedéllyel vagy bejelentést követően elbontott építmény törlésére irányuló eljárás."

32. § Az Inytv. 90. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus teljes tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha azt
1. közigazgatási hatósági eljáráshoz kérik,
2. hagyatéki eljárás lefolytatásához kérik,
3. közérdekű bejelentés, javaslat és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz kérik,
4. a nyomozó és a szabálysértési hatóság, továbbá a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetében az előkészítő eljárást lefolytató szerv és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ellátása érdekében kéri,
5. a helyi önkormányzatok vagy társulásaik közszolgáltatásait érintő beruházások megvalósítása érdekében benyújtandó közösségi, illetve nemzeti forrásból nyújtott támogatással megvalósuló pályázatok dokumentációjának elkészítéséhez kérik,
6. a vízügyi igazgatási szerv törvényben meghatározott közfeladatainak teljesítése céljából kéri,
7. a vízügyi hatóság és a vízvédelmi hatóság a vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági eljárással összefüggő feladatai, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az integrált hatósági ügyviteli rendszerhez kapcsolódó feladatai ellátása érdekében kéri,
8. az ügyfél öntözési beruházáshoz kapcsolódóan kéri,
9. az ügyfél a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényben meghatározott, osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljáráshoz kéri,
10. a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott állami alapmunkák végzéséhez kérik,
11. lakás építéséhez, vásárlásához vagy bővítéséhez igénybe vehető vissza nem térítendő állami támogatás igényléséhez az igénylő megbízásából tárgyévben ugyanazon ingatlan tulajdonilap-másolatára vonatkozóan egy alkalommal a hitelintézetek kérik."

33. § Az Inytv. 92. § (2) bekezdésében a „február" szövegrész helyébe az „október" szöveg lép.

34. § Az Inytv.
a) 17. § (2) bekezdése az „átvezetésére" szövegrész helyett a „változásának bejegyzésére" szöveggel,
b) 21. § (1) bekezdése az „átvezetését" szövegrész helyett a „bejegyzését" szöveggel,
c) 23. § (3) bekezdése az „ingatlan-nyilvántartásban átvezetni" szövegrész helyett az „ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni" szöveggel,
d) 29. § (3) bekezdése az „átvezetéséhez" szövegrészek helyett a „bejegyzéséhez" szöveggel és a „meghatározott, ingatlanügyi" szövegrész helyett a „meghatározott, az ingatlanügyi" szöveggel,
e) 30. § (1) bekezdése az „átvezetése" szövegrész helyett a „bejegyzése" szöveggel,
f) 30. § (2) bekezdése az „átvezetést" szövegrész helyett a „bejegyzést" szöveggel,
g) 33. § (1) bekezdése az „átvezetéséhez" szövegrész helyett a „bejegyzéséhez" szöveggel,
h) 41. § (2) bekezdése az „átvezetéséhez" szövegrész helyett a „bejegyzéséhez" szöveggel,
i) 61. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze az „átvezetéséről" szövegrész helyett a „bejegyzéséről" szöveggel,
j) 90. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze az „elektronikus teljes" szövegrész helyett az „elektronikus szemle és teljes" szöveggel,
k) 90. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze az „elektronikus teljes" szövegrész helyett az „elektronikus szemle és teljes" szöveggel,
l) 90. § (5) bekezdés 7. pontja a „feladatai," szövegrész helyett a „feladatai ellátásához," szöveggel és a „szerv" szövegrész helyett a „szervnek" szöveggel lép hatályba.

35. § Nem lép hatályba az Inytv. 29. § (4) bekezdése.
12. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény módosítása

36. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: Átmeneti tv.) I. Fejezete a következő
3/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„3/A. § (1) Az Inytv. 18. § (2), (4) és (5) bekezdését 2024. október 1. és 2024. december 3. között azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) azonos időponton azonos napot,
b) ugyanazon időponton ugyanazon napot kell érteni.
(2) Az Inytv. 36. §-át, 39. § (5) bekezdését, 40. § (4) és (5) bekezdését, 42. § (2) bekezdését és 46. §-át 2024. október 1. és 2024. december 3. között abban az esetben kell alkalmazni, ha a beadvány benyújtására az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor.
(3) Az Inytv. 53. §-át 2024. október 1. és 2024. december 3. között csak sommás eljárásban meghozott döntés esetén lehet alkalmazni."

37. § Az Átmeneti tv. 4. § (5) bekezdésében a „február" szövegrész helyébe az „október" szöveg lép.

38. § Az Átmeneti tv.
a) 1. § (1) és (2) bekezdése, 3. § a) és b) pontja a „2023. február" szövegrész helyett „2024. október" szöveggel,
b) 1. § (3) bekezdése a „2023. február" szövegrészek helyett a „2024. október" szöveggel,
c) 82. § (2) bekezdésének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 111/A. §-át megállapító rendelkezése a „2023. február" szövegrészek helyett a „2024. október" szöveggel lép hatályba.

39. § Nem lép hatályba az Átmeneti tv. 127. § c) pontja

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

3. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot - a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után - kézbesíteni kell)
„h) bányatelek jogi jelleget érintő telekalakítás átvezetése esetén a bányafelügyelet részére,"

4. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi ingatlanáról]
„a) a bíróság, a bírósági végrehajtó, az adóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozó hatóság, a terrorizmust elhárító szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vagy a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából," [igényli.]

5. § Hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 47. § (3c) bekezdése

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

1 130 HUF

THShop.hu Egyedi feliratú biztonsági táblák

Érdekel →

További híreink

Szigorúbb keretek közé szorítaná a kormány a villamos biztonsági felülvizsgálatokat 2026. június 16.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon.

Kiszivároghatnak a belső információk? – Az olcsó szoftverért az adatainkkal fizetünk 2026. június 12.
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Kié a folyosó vége? 2026. június 10.
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.


Egyhangúlag megszavazta a parlament a devizahiteles perek és végrehajtások átmeneti felfüggesztését 2026. június 9.
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik.

Mentőövet kér a napelemes szövetség a félbemaradt lakossági projekteknek 2026. június 8.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség.

Végső határidő a napelemeseknek – Június 11-ig lehet kártérítésért fordulni Strasbourghoz 2026. június 8.
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni.


A devizahiteles eljárások tervezett felfüggesztése: segítség vagy újabb akadály az adósoknak? 2026. június 1.
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e.

Így kell módosítani az SzMSz-t a kamerarendszer telepítésekor 2026. május 26.
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat.

Strukturális fordulatot hoz az új kormányzati felépítés az ingatlanpiacon 2026. május 26.
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került.

Új törvényjavaslat a devizahiteles eljárások és végrehajtások felfüggesztéséről 2026. május 21.
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra.

Társasházi kamerarendszerek telepítésének és üzemeltetésének feltételei 2026. május 18.
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket.

Visszatérés a normál jogrendhez – véget ért a rendeleti kormányzás Magyarországon 2026. május 15.
2026. május 14-én hivatalosan is megszűnt a veszélyhelyzet Magyarországon. Az áprilisi választások nyomán felálló új Országgyűlés első intézkedéseinek egyike a rendeleti kormányzás lezárása volt. Az átmenet folyamatossága, valamint a gazdasági és szervezeti stabilitás biztosítása érdekében a parlament törvényi szintre emelte a legfontosabb veszélyhelyzeti intézkedéseket.

Közgyűlés számviteli beszámoló nélkül? Szabálytalan a „tulajdonos úgysem érti” érvelés! 2026. május 14.
Olvasónk két társasházi közgyűlésen is azt tapasztalta, hogy a közös képviselők nem terjesztik elő elfogadásra a számviteli törvény szerinti éves beszámolót. A mulasztásra olyan érveik voltak, miszerint a tulajdonosok „úgysem értik, felesleges", vagy a „közös képviselő által készített elszámolás amúgy is részletesebb". Olvasónk kérdésére jogi szakértőnk válaszol.

Megtiltható az autótöltés a társasházban? 2026. május 5.
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Mit tehet egy társasház a rövid távú lakáskiadás ellen? 2026. április 30.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.

Szórakozóhely zaja a társasházban: mit tehet a közös képviselő és mit a lakók? 2026. április 23.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”

Bezárul egy kiskapu: szigorodik az Otthontámogatás visszafizetése 2026. április 24.
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.

Mit jelent a társasházi építményi jog az új építésű házaknak? 2026. április 23.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.

Amikor flex helyett a jogász válaszol - újszerű megoldás a folyosói rácsok és szabálytalan klímák felszámolására 2026. április 21.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.

Költségmegosztók nélkül büntetődíj: mit kockáztatnak a társasházak? 2026. április 20.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.