Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Változik ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény is 2023. szeptember 28.
Az éjjel megjelent Magyar Közlöny 2023. évi 136. száma felér egy kaland játék kockázat könyvvel: a webes hiperhivatkozásokat is kezelni tudó html szabvány feltalálását követően 32 évvel a jogalkotó PDF-ben adja a fel leckét azoknak, akik tisztán és egyértelműen szeretnék tudni azt, hogy mi és hogyan fog változni az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényben.
38 710 HUF THS Mini széf Érdekel →
A változtatások szövege az alábbi: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosítása 23. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 8. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(3) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárásban kezeli az eljárással érintett az Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszerben nyilvántartott cég képviseletére jogosult személy adóazonosító jelét cégképviseleti jogosultságának megállapítása céljából." 24. § Az Inytv. 23. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(4) A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása tényét, a kisajátítási eljárás megindításának tényét és a telekalakítási eljárás megindításának tényét a széljegyzett beadványok rangsorára tekintet nélkül kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. (5) A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindításának ténye, a kisajátítási eljárás megindításának ténye és a telekalakítási eljárás megindításának ténye a széljegyzett beadványok rangsorára tekintet nélkül törölhető." 25. § Az Inytv. 34. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(6) Alzálogjoggal terhelt jelzálogjog az alzálogjog jogosultjának hozzájárulása nélkül törölhető. A jelzálogjog megszűnésével az alzálogjog is megszűnik." 26. § Az Inytv. 35. § (1) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy törlés alapjául szolgáló okiratnak tartalmaznia kell:) „e) tulajdonjog-változás esetén a jogváltozás jogcímét;" 27. § Az Inytv. 23. alcím címe a következő szöveggel lép hatályba: „23. A kérelem elutasítása vagy visszautasítása" 28. § Az Inytv. 50. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „50. § (1) A beadvány megtartja a benyújtás időpontjának megfelelő ranghelyét, ha az elutasításra a 49. § (1) bekezdésében foglaltak miatt került sor, és a döntés átvételétől számított 15 napon belül új kérelemben pótolták az elutasításról szóló határozatban megjelölt hiányosságokat. (2) Jog vagy tény bejegyzése, illetve törlése iránt benyújtott kérelemnek az Ákr. 46. § (2) bekezdése szerinti visszautasítása esetén a kérelem öt napon belüli, az előírt formában történő ismételt előterjesztése esetén a ranghelyet a kérelem ismételt benyújtásának időpontja határozza meg." 29. § (1) Az Inytv. 71. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(2) Az (1) bekezdésben foglalt bejegyzésre - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a perbejegyzésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. A megismételt hagyatéki eljárásban hozott teljes hatályú vagy azzá vált hagyatékátadó végzésen alapuló változás bejegyzésére történő felhívással egyidejűleg a közjegyző felhívja az ingatlanügyi hatóságot a megismételt hagyatéki eljárás tényének törlésére is." (2) Az Inytv. 71. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(4) A megismételt hagyatéki eljárás tényének törlését követően a függő hatállyal bejegyzett jogok vonatkozásában az ingatlanügyi hatóság dönt a függő hatállyal bejegyzett jog vagy a függő hatály törléséről. 30. § Az Inytv. 73. § (5) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba: [A (4) bekezdés nem vonatkozik arra az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi ingatlanáról] „a) a bíróság, a bírósági végrehajtó, az adóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozó hatóság, a terrorizmust elhárító szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vagy a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából," [kéri.] 31. § (1) Az Inytv. 88. § (5) bekezdés 20. pont a) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: (Tárgyánál fogva díjmentes: társasház esetén) „a) a közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak bejegyzésére, törlésére, megváltozására irányuló eljárás," (2) Az Inytv. 88. § (5) bekezdése a következő 23. ponttal kiegészülve lép hatályba: (Tárgyánál fogva díjmentes:) „23. az engedélyköteles vagy bejelentésköteles építmény feltüntetésére, valamint az engedéllyel vagy bejelentést követően elbontott építmény törlésére irányuló eljárás." 32. § Az Inytv. 90. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(5) Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus teljes tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha azt 1. közigazgatási hatósági eljáráshoz kérik, 2. hagyatéki eljárás lefolytatásához kérik, 3. közérdekű bejelentés, javaslat és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz kérik, 4. a nyomozó és a szabálysértési hatóság, továbbá a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetében az előkészítő eljárást lefolytató szerv és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ellátása érdekében kéri, 5. a helyi önkormányzatok vagy társulásaik közszolgáltatásait érintő beruházások megvalósítása érdekében benyújtandó közösségi, illetve nemzeti forrásból nyújtott támogatással megvalósuló pályázatok dokumentációjának elkészítéséhez kérik, 6. a vízügyi igazgatási szerv törvényben meghatározott közfeladatainak teljesítése céljából kéri, 7. a vízügyi hatóság és a vízvédelmi hatóság a vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági eljárással összefüggő feladatai, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az integrált hatósági ügyviteli rendszerhez kapcsolódó feladatai ellátása érdekében kéri, 8. az ügyfél öntözési beruházáshoz kapcsolódóan kéri, 9. az ügyfél a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényben meghatározott, osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljáráshoz kéri, 10. a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott állami alapmunkák végzéséhez kérik, 11. lakás építéséhez, vásárlásához vagy bővítéséhez igénybe vehető vissza nem térítendő állami támogatás igényléséhez az igénylő megbízásából tárgyévben ugyanazon ingatlan tulajdonilap-másolatára vonatkozóan egy alkalommal a hitelintézetek kérik." 33. § Az Inytv. 92. § (2) bekezdésében a „február" szövegrész helyébe az „október" szöveg lép. 34. § Az Inytv. a) 17. § (2) bekezdése az „átvezetésére" szövegrész helyett a „változásának bejegyzésére" szöveggel, b) 21. § (1) bekezdése az „átvezetését" szövegrész helyett a „bejegyzését" szöveggel, c) 23. § (3) bekezdése az „ingatlan-nyilvántartásban átvezetni" szövegrész helyett az „ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni" szöveggel, d) 29. § (3) bekezdése az „átvezetéséhez" szövegrészek helyett a „bejegyzéséhez" szöveggel és a „meghatározott, ingatlanügyi" szövegrész helyett a „meghatározott, az ingatlanügyi" szöveggel, e) 30. § (1) bekezdése az „átvezetése" szövegrész helyett a „bejegyzése" szöveggel, f) 30. § (2) bekezdése az „átvezetést" szövegrész helyett a „bejegyzést" szöveggel, g) 33. § (1) bekezdése az „átvezetéséhez" szövegrész helyett a „bejegyzéséhez" szöveggel, h) 41. § (2) bekezdése az „átvezetéséhez" szövegrész helyett a „bejegyzéséhez" szöveggel, i) 61. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze az „átvezetéséről" szövegrész helyett a „bejegyzéséről" szöveggel, j) 90. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze az „elektronikus teljes" szövegrész helyett az „elektronikus szemle és teljes" szöveggel, k) 90. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze az „elektronikus teljes" szövegrész helyett az „elektronikus szemle és teljes" szöveggel, l) 90. § (5) bekezdés 7. pontja a „feladatai," szövegrész helyett a „feladatai ellátásához," szöveggel és a „szerv" szövegrész helyett a „szervnek" szöveggel lép hatályba. 35. § Nem lép hatályba az Inytv. 29. § (4) bekezdése. 12. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény módosítása 36. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: Átmeneti tv.) I. Fejezete a következő 3/A. §-sal kiegészülve lép hatályba: „3/A. § (1) Az Inytv. 18. § (2), (4) és (5) bekezdését 2024. október 1. és 2024. december 3. között azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) azonos időponton azonos napot, b) ugyanazon időponton ugyanazon napot kell érteni. (2) Az Inytv. 36. §-át, 39. § (5) bekezdését, 40. § (4) és (5) bekezdését, 42. § (2) bekezdését és 46. §-át 2024. október 1. és 2024. december 3. között abban az esetben kell alkalmazni, ha a beadvány benyújtására az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor. (3) Az Inytv. 53. §-át 2024. október 1. és 2024. december 3. között csak sommás eljárásban meghozott döntés esetén lehet alkalmazni." 37. § Az Átmeneti tv. 4. § (5) bekezdésében a „február" szövegrész helyébe az „október" szöveg lép. 38. § Az Átmeneti tv. a) 1. § (1) és (2) bekezdése, 3. § a) és b) pontja a „2023. február" szövegrész helyett „2024. október" szöveggel, b) 1. § (3) bekezdése a „2023. február" szövegrészek helyett a „2024. október" szöveggel, c) 82. § (2) bekezdésének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 111/A. §-át megállapító rendelkezése a „2023. február" szövegrészek helyett a „2024. október" szöveggel lép hatályba. 39. § Nem lép hatályba az Átmeneti tv. 127. § c) pontja Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása 3. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot - a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után - kézbesíteni kell) „h) bányatelek jogi jelleget érintő telekalakítás átvezetése esetén a bányafelügyelet részére," 4. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi ingatlanáról] „a) a bíróság, a bírósági végrehajtó, az adóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozó hatóság, a terrorizmust elhárító szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vagy a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából," [igényli.] 5. § Hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 47. § (3c) bekezdése

Változik ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény is

2023. szeptember 28.

Az éjjel megjelent Magyar Közlöny 2023. évi 136. száma felér egy kaland játék kockázat könyvvel: a webes hiperhivatkozásokat is kezelni tudó html szabvány feltalálását követően 32 évvel a jogalkotó PDF-ben adja a fel leckét azoknak, akik tisztán és egyértelműen szeretnék tudni azt, hogy mi és hogyan fog változni az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényben.

38 710 HUF

THS Mini széf

Érdekel →

A változtatások szövege az alábbi:

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosítása

23. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 8. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárásban kezeli az eljárással érintett az Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszerben nyilvántartott cég képviseletére jogosult személy adóazonosító jelét cégképviseleti jogosultságának megállapítása céljából."

24. § Az Inytv. 23. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása tényét, a kisajátítási eljárás megindításának tényét és a telekalakítási eljárás megindításának tényét a széljegyzett beadványok rangsorára tekintet nélkül kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
(5) A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindításának ténye, a kisajátítási eljárás megindításának ténye és a telekalakítási eljárás megindításának ténye a széljegyzett beadványok rangsorára tekintet nélkül törölhető."

25. § Az Inytv. 34. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(6) Alzálogjoggal terhelt jelzálogjog az alzálogjog jogosultjának hozzájárulása nélkül törölhető. A jelzálogjog megszűnésével az alzálogjog is megszűnik."

26. § Az Inytv. 35. § (1) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy törlés alapjául szolgáló okiratnak tartalmaznia kell:) „e) tulajdonjog-változás esetén a jogváltozás jogcímét;"

27. § Az Inytv. 23. alcím címe a következő szöveggel lép hatályba:
„23. A kérelem elutasítása vagy visszautasítása"

28. § Az Inytv. 50. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„50. § (1) A beadvány megtartja a benyújtás időpontjának megfelelő ranghelyét, ha az elutasításra a 49. §
(1) bekezdésében foglaltak miatt került sor, és a döntés átvételétől számított 15 napon belül új kérelemben pótolták az elutasításról szóló határozatban megjelölt hiányosságokat.
(2) Jog vagy tény bejegyzése, illetve törlése iránt benyújtott kérelemnek az Ákr. 46. § (2) bekezdése szerinti visszautasítása esetén a kérelem öt napon belüli, az előírt formában történő ismételt előterjesztése esetén a ranghelyet a kérelem ismételt benyújtásának időpontja határozza meg."

29. § (1) Az Inytv. 71. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az (1) bekezdésben foglalt bejegyzésre - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a perbejegyzésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. A megismételt hagyatéki eljárásban hozott teljes hatályú vagy azzá vált hagyatékátadó végzésen alapuló változás bejegyzésére történő felhívással egyidejűleg a közjegyző felhívja az ingatlanügyi hatóságot a megismételt hagyatéki eljárás tényének törlésére is."
(2) Az Inytv. 71. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) A megismételt hagyatéki eljárás tényének törlését követően a függő hatállyal bejegyzett jogok vonatkozásában az ingatlanügyi hatóság dönt a függő hatállyal bejegyzett jog vagy a függő hatály törléséről.

30. § Az Inytv. 73. § (5) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[A (4) bekezdés nem vonatkozik arra az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi ingatlanáról]
„a) a bíróság, a bírósági végrehajtó, az adóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozó hatóság, a terrorizmust elhárító szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vagy a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából," [kéri.]

31. § (1) Az Inytv. 88. § (5) bekezdés 20. pont a) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Tárgyánál fogva díjmentes: társasház esetén)
„a) a közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak bejegyzésére, törlésére, megváltozására irányuló eljárás,"

(2) Az Inytv. 88. § (5) bekezdése a következő 23. ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Tárgyánál fogva díjmentes:)
„23. az engedélyköteles vagy bejelentésköteles építmény feltüntetésére, valamint az engedéllyel vagy bejelentést követően elbontott építmény törlésére irányuló eljárás."

32. § Az Inytv. 90. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus teljes tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha azt
1. közigazgatási hatósági eljáráshoz kérik,
2. hagyatéki eljárás lefolytatásához kérik,
3. közérdekű bejelentés, javaslat és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz kérik,
4. a nyomozó és a szabálysértési hatóság, továbbá a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetében az előkészítő eljárást lefolytató szerv és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ellátása érdekében kéri,
5. a helyi önkormányzatok vagy társulásaik közszolgáltatásait érintő beruházások megvalósítása érdekében benyújtandó közösségi, illetve nemzeti forrásból nyújtott támogatással megvalósuló pályázatok dokumentációjának elkészítéséhez kérik,
6. a vízügyi igazgatási szerv törvényben meghatározott közfeladatainak teljesítése céljából kéri,
7. a vízügyi hatóság és a vízvédelmi hatóság a vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági eljárással összefüggő feladatai, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az integrált hatósági ügyviteli rendszerhez kapcsolódó feladatai ellátása érdekében kéri,
8. az ügyfél öntözési beruházáshoz kapcsolódóan kéri,
9. az ügyfél a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényben meghatározott, osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljáráshoz kéri,
10. a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott állami alapmunkák végzéséhez kérik,
11. lakás építéséhez, vásárlásához vagy bővítéséhez igénybe vehető vissza nem térítendő állami támogatás igényléséhez az igénylő megbízásából tárgyévben ugyanazon ingatlan tulajdonilap-másolatára vonatkozóan egy alkalommal a hitelintézetek kérik."

33. § Az Inytv. 92. § (2) bekezdésében a „február" szövegrész helyébe az „október" szöveg lép.

34. § Az Inytv.
a) 17. § (2) bekezdése az „átvezetésére" szövegrész helyett a „változásának bejegyzésére" szöveggel,
b) 21. § (1) bekezdése az „átvezetését" szövegrész helyett a „bejegyzését" szöveggel,
c) 23. § (3) bekezdése az „ingatlan-nyilvántartásban átvezetni" szövegrész helyett az „ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni" szöveggel,
d) 29. § (3) bekezdése az „átvezetéséhez" szövegrészek helyett a „bejegyzéséhez" szöveggel és a „meghatározott, ingatlanügyi" szövegrész helyett a „meghatározott, az ingatlanügyi" szöveggel,
e) 30. § (1) bekezdése az „átvezetése" szövegrész helyett a „bejegyzése" szöveggel,
f) 30. § (2) bekezdése az „átvezetést" szövegrész helyett a „bejegyzést" szöveggel,
g) 33. § (1) bekezdése az „átvezetéséhez" szövegrész helyett a „bejegyzéséhez" szöveggel,
h) 41. § (2) bekezdése az „átvezetéséhez" szövegrész helyett a „bejegyzéséhez" szöveggel,
i) 61. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze az „átvezetéséről" szövegrész helyett a „bejegyzéséről" szöveggel,
j) 90. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze az „elektronikus teljes" szövegrész helyett az „elektronikus szemle és teljes" szöveggel,
k) 90. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze az „elektronikus teljes" szövegrész helyett az „elektronikus szemle és teljes" szöveggel,
l) 90. § (5) bekezdés 7. pontja a „feladatai," szövegrész helyett a „feladatai ellátásához," szöveggel és a „szerv" szövegrész helyett a „szervnek" szöveggel lép hatályba.

35. § Nem lép hatályba az Inytv. 29. § (4) bekezdése.
12. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény módosítása

36. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: Átmeneti tv.) I. Fejezete a következő
3/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„3/A. § (1) Az Inytv. 18. § (2), (4) és (5) bekezdését 2024. október 1. és 2024. december 3. között azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) azonos időponton azonos napot,
b) ugyanazon időponton ugyanazon napot kell érteni.
(2) Az Inytv. 36. §-át, 39. § (5) bekezdését, 40. § (4) és (5) bekezdését, 42. § (2) bekezdését és 46. §-át 2024. október 1. és 2024. december 3. között abban az esetben kell alkalmazni, ha a beadvány benyújtására az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor.
(3) Az Inytv. 53. §-át 2024. október 1. és 2024. december 3. között csak sommás eljárásban meghozott döntés esetén lehet alkalmazni."

37. § Az Átmeneti tv. 4. § (5) bekezdésében a „február" szövegrész helyébe az „október" szöveg lép.

38. § Az Átmeneti tv.
a) 1. § (1) és (2) bekezdése, 3. § a) és b) pontja a „2023. február" szövegrész helyett „2024. október" szöveggel,
b) 1. § (3) bekezdése a „2023. február" szövegrészek helyett a „2024. október" szöveggel,
c) 82. § (2) bekezdésének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 111/A. §-át megállapító rendelkezése a „2023. február" szövegrészek helyett a „2024. október" szöveggel lép hatályba.

39. § Nem lép hatályba az Átmeneti tv. 127. § c) pontja

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

3. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot - a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után - kézbesíteni kell)
„h) bányatelek jogi jelleget érintő telekalakítás átvezetése esetén a bányafelügyelet részére,"

4. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi ingatlanáról]
„a) a bíróság, a bírósági végrehajtó, az adóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozó hatóság, a terrorizmust elhárító szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vagy a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából," [igényli.]

5. § Hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 47. § (3c) bekezdése

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

34 644 HUF

Tárgyalószék Bluering® Bond fekete

Érdekel →

További híreink

Közgyűlés számviteli beszámoló nélkül? Szabálytalan a „tulajdonos úgysem érti” érvelés! 2026. május 14.
Olvasónk két társasházi közgyűlésen is azt tapasztalta, hogy a közös képviselők nem terjesztik elő elfogadásra a számviteli törvény szerinti éves beszámolót. A mulasztásra olyan érveik voltak, miszerint a tulajdonosok „úgysem értik, felesleges", vagy a „közös képviselő által készített elszámolás amúgy is részletesebb". Olvasónk kérdésére jogi szakértőnk válaszol.

Megtiltható az autótöltés a társasházban? 2026. május 5.
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Mit tehet egy társasház a rövid távú lakáskiadás ellen? 2026. április 30.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.


Szórakozóhely zaja a társasházban: mit tehet a közös képviselő és mit a lakók? 2026. április 23.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”

Bezárul egy kiskapu: szigorodik az Otthontámogatás visszafizetése 2026. április 24.
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.

Mit jelent a társasházi építményi jog az új építésű házaknak? 2026. április 23.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.


Amikor flex helyett a jogász válaszol - újszerű megoldás a folyosói rácsok és szabálytalan klímák felszámolására 2026. április 21.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.

Költségmegosztók nélkül büntetődíj: mit kockáztatnak a társasházak? 2026. április 20.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.

Egyetlen helyrajzi szám, több társasház – jogi csapdák a földhivatali bejegyzésnél 2026. április 9.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.

A számvizsgáló bizottság szerepe a társasházak működésében 2026. április 1.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.

Parkolóhelyek a közös tulajdonban – hogyan rendezhető a használat? 2026. március 27.
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Közös fűtési költség alóli mentesség hogy alakul az új szabályozás mellett? 2026. március 24.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Garanciális igények hatékony jogi érvényesítése magánlakásoknál és társasházi tulajdonba tartozó épületrészeknél 2026. március 16.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.

Hogyan kell benyújtani a társasházi beszámolót a földhivatalhoz? 2026. március 10.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.

Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.

Hogyan készíthető hangfelvétel a közgyűlésen, ha egyetlen tulajdonos ellenzi? 2026. március 5.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.

Vízkorlátozás egy vitatott díj miatt – meddig mehet el a szolgáltató? 2026. február 26.
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.

Az önkormányzati lakás bérlője nem fizet – perelhető a tulajdonos? 2026. február 18.
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Egyedi mérőóra vagy költségmegosztó? – A MITOE utánajárt: Itt a Minisztérium állásfoglalásának értelmezése a 676/2023. Kormányrendeletről! 2026. február 17.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?

Nő a lakások áramigénye – de ki fizeti a társasházi hálózat bővítését? 2026. február 12.
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.