THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
Vége az ÉTDR nyilvánosságának2024. augusztus 16. |
|---|
 A magyar építési hatósági eljárások átláthatósága jelentős csapást szenvedett, miután a kormány megszüntette az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) nyilvános tájékoztatási felületét. Az augusztus 16-án életbe lépő rendelet gyakorlatilag eltünteti a nyilvánosság elől az építési engedélyekkel és az ezekkel kapcsolatos döntésekkel kapcsolatos adatokat, ami súlyos következményekkel járhat a közérdekű információkhoz való hozzáférés tekintetében.
|
|
Az ÉTDR jelentősége Az ÉTDR eddig lehetővé tette, hogy bárki betekinthessen a beadott építési engedélyekbe és az ezekről szóló döntésekbe, sőt, még a tervek egy része is hozzáférhető volt, eddig. Ez a rendszer a nyilvánosság és a sajtó számára kulcsfontosságú volt, az adatok alapján el számos oknyomozó cikk készülhetett. Az új rendelet azonban szinte teljesen megszünteti a hozzáférést ezekhez az adatokhoz, ami komoly aggodalmakat vet fel az átláthatóság és a közérdekű információkhoz való hozzáférés szempontjából. A módosításokkal kapcsolatban a kormány nem adott ki részletes indoklást. A Magyar Közlöny mellékletében megjelent rövid, mindössze egy mondatból álló "végső előterjesztői indokolás" csupán annyit közöl, hogy a cél az ÉTDR tájékoztatási felületének megszüntetése. Az, hogy miért volt erre szükség, nem derül ki az indoklásból. Az új szabályozás részletei Az új rendelet értelmében csak az építési tevékenységgel érintett telekkel közös határvonalú ingatlanok tulajdonosai vagy haszonélvezői tekinthetnek bele az építési iratokba (az építésügyi hatósági engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárásban kizárólag ezek a személyek tekintendők a jövőben ügyfélnek), és azt is csak egy hivatali helyiségben, hatósági felügyelet mellett tehetik meg. Ráadásul a megszerzett információk nem hozhatók nyilvánosságra, ami gyakorlatilag ellehetetleníti a széleskörű közvélemény tájékoztatását az ilyen ügyekről. Az eddig az ÉTDR általános tájékoztatási felületén elérhető adatok, mint például a telek címe, az építési tevékenység tárgya, a helyszínrajzok, utcai homlokzati tervek vagy látványtervek és az erről hozott döntések szintén eltűnnek az internetes nyilvánosságból. Ez a lépés különösen aggasztó, mivel így a nyilvánosság elveszíti a lehetőséget, hogy előzetesen értesüljön olyan építési tervekről, amelyek jelentős hatással lehetnek a környezetre vagy a helyi közösségekre. A változtatás augusztus 8-án éjjel jelent meg a Magyra Közlönyben, és majd a kihirdetés utáni 8. napon, azaz augusztus 16-án lép életbe és a már folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik. A változtatások egyértelműen korlátozzák a közérdekű információkhoz való hozzáférést, ami hosszú távon gyengítheti az építkezési eljárások átláthatóságát és a nyilvánosság ellenőrzési szerepét. A döntés nyilvánvalóan szűkíti az állampolgárok lehetőségeit a helyi építkezésekkel kapcsolatos információk megszerzésére, ami komoly aggodalmat kelt a civil szervezetek és a sajtó képviselői körében. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A brüsszeli székhelyű International Union of Property Owners (UIPI), azaz az Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Szövetsége FELMÉRÉST készít az épületek fenntartható és energiahatékony felújításáról, hogy megismerje az ingatlantulajdonosok és ingatlanos szakemberek nézőpontját. Az Ön tapasztalata is segíthet megérteni az épülettulajdonosok igényeit, mozgatórugóit és az épületfelújítás során felmerülő kihívásait, ezért nagyra értékelnénk a közreműködését! A már MAGYAR NYELVEN is elérhető nemzetközi felmérést szolgáló KÉRDŐÍVET a cikkben található linken keresztül érheti el. 
Az elmúlt években Budapest belső kerületeiben egyre nagyobb nyomás nehezedik a helyi lakosokra a rövid távú lakáskiadás térnyerése miatt. Világszerte tapasztalt jelenség, hogy míg a turizmus szempontjából óriási előnyt jelent az "airbnb"-szerű szolgáltatások elérhetősége, a helyiek életminősége sok esetben romlik, ahogy a turisták jelenléte és a lakásárak, bérleti díjak emelkedése kiszorítja őket otthonaikból. Terézváros most népszavazásra készül, hogy a jövőben szabályozza ezt a tendenciát, de a kérdés egyáltalán nem egyszerű. 
A Lánglovagok Egyesület arra figyelmeztet, hogy a kormány tervei a katasztrófavédelem átszervezésére a tűzesetek számának és súlyosságának növekedéséhez vezethetnek. 
Idén novemberben először várjuk az INGATLAN 2024 című konferenciára és EXPO-ra, ahol az ingatlanszakma képviselői és ügyfelei találkozhatnak egymással. A rendezvényen jelen lesznek az ingatlankezelők, a beruházók, az ingatlanközvetítők, az ingatlanfelújítók, a befektetők és az ingatlant finanszírozók is. Ügyfeleik is ott lesznek: magánszemélyek és cégek tulajdonosai, döntéshozói. Akik ingatlanvagyonnal rendelkeznek, és terveik vannak hasznosítására, eladására, vételére. 
A magyar ingatlanpiacon az elmúlt években olyan áremelkedés zajlott le, ami egész Európában példátlan. A tavalyi 23 százalékos visszaesést követően idén 36 százalékkal nőtt az eladott lakások száma, és ezzel párhuzamosan brutális drágulás is történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2015-ös bázishoz képest 2024 első negyedévében az országos átlagos négyzetméterár megközelítette az 1,2 millió forintot. 
Hongkong, a város, amely a világ egyik legdrágább ingatlanpiacával rendelkezik és amely - sajnos - nem kizárólag a lenyűgöző felhőkarcolóiról és luxus életstílusáról híres. Az ingatlanpiac robbanásszerű áremelkedése és az állami bérlakások hiánya miatt sok lakos kénytelen volt extrém megoldásokhoz folyamodni, hogy tetőt biztosítson a feje fölé. Így születtek meg itt a "koporsólakások", amelyek a lakhatási válság legszélsőségesebb és egyben intő példáivá is váltak. 
Az emberiség mindig is törekedett a kényelmes és egyben biztonságos otthoni környezet megteremtésére. Ahogy haladunk előre az időben, az építtetők új dimenzióba helyezik ezt a törekvést - természetesen - a modern technológia vívmányainak felhasználásával. Idővel és a technológia rohamos fejlődésével Budapest városképe is radikálisan átalakul. A 2050-es év modern lakóparkja nem csupán korszerű épületek halmaza, hanem olyan otthonok összessége lesz, ahonnan már nem is lesz kedvünk kimozdulni. 
A THT díjmentes "KÖZÖS KÉPVISELŐT KERESEK" szolgáltatása azon társasházi tulajdonosok, számvizsgálók, intéző bizottsági tagok részére nyújt segítséget, akik társasházuk számára társasházkezelőt, közös képviselőt keresnek és erre olyan pályázatot szeretnének kiírni, amelyre a lehető legpontosabb ajánlatot várják. 
Az elmúlt években - főként a járványt követően - a turizmus növekedése jelentős hatással volt a lakhatási válságra számos népszerű európai turistacélpontban. A rövid távú szálláskiadások, különösen az „Airbnb", rengeteg ingatlant vontak ki a hosszú távú lakáspiacról, ami megemelte a lakásárakat és bérleti díjakat, megnehezítve ezzel a helyiek számára a megfizethető lakhatást. Cikkünkben megnézünk néhány népszerű nyaralási célpontot, ott hogyan reagálnak a helyiek a helyzetre. 
Magyarország legnagyobb szociális és krízishelyzeti lakhatást biztosító szervezete, az MR Lakásalap, már mintegy hatezer ingatlannal és több mint húszezer ügyféllel rendelkezik. A szervezet célja nem csupán a lakhatás biztosítása, hanem annak minőségének javítása is, amely szemléletváltást célzott meg elérni az ingatlanpiacon. 
Nagy horderejű változás volt a lakásra gyűjtők életében, amikor 2018 októberében megszűnt a lakástakarék megtakarítások után járó 30 százalékos, de legfeljebb évi 72 ezer forintos állami támogatás. Végül 2023-ig kellett várni arra, hogy feltámadjon és erőre kapjon a lakástakarékok piaca. Jelenleg három hitelintézet kínál, ráadásul többféle konstrukciót is a témában. Pozitív változás, hogy eltűnt a korábbi havi 20 ezer forintos megtakarítási plafon, valamint, hogy egy magánszemélynek/egy társasháznak akár több LTP szerződése is futhat párhuzamosan. 
A társasházi lakások energetikai felújítása nem csak környezetbarát megoldás, de hosszú távon gazdaságilag is előnyös lehet a lakóközösségek számára. Franciaországban már évek óta működik egy sikeres modell, a CoachCopro, amely kifejezetten a társasházak energetikai felújítását célozza meg, és amelyet Magyarországon is érdemes lehet figyelemmel kísérni. 
Dén Mátyás András, a TSZOE alapító elnökségi tagja nemrég interjút adott az Európa Rádiónak, amelyben a magyarországi társasházak jelenlegi helyzetéről, a felmerülő problémákról és lehetséges megoldásokról beszélt. Véleménye szerint a társasházak nem működnek hatékonyan, és számos tényező akadályozza a megfelelő gazdálkodást és karbantartást, melyeket részletez is. Cikkünkben az interjú összefoglalását olvashatják. 
Egy június utolsó péntek estéjén kijött rendelet értelmében az ingatlan-nyilvántartási ügyintézések elkerülhetetlen szolgáltatásainak költségei július végétől megemelkednek, ráadásul nem is csekély mértékben. Összeszedtünk néhány példát a változó díjakból. 
A IV. kerület mellett a VIII. kerülettel is együttműködik a Habitat for Humanity Magyarország Második Esély programja keretében, a Fővárosi Szolidaritási Alap támogatásának köszönhetően. A szervezet már tervezte a program kiterjesztését, melyben önkormányzati szociális bérlakásokat újítanak fel önkéntesek segítségével, ahová családok átmeneti otthonából költözhetnek be a kiválasztott családok. Az építési munkálatokban az érintett családok és önkéntesek is részt vesznek, akik között influenszerek és előadóművészek is vannak. 
Minden lakástulajdonos rémálma egy kiadós csőtörés. Ennek télvíz idején jóval nagyobb a veszélye, a keményebb telek idején pedig dupla annyi csőtörést jelentenek be, mint enyhébb hidegekben. A megrepedt, eltört a vízvezetékeknek egy társasházban pedig gyakran a szomszédok is a kárát látják. Ilyenkor örülhetünk, ha az áradást legalább a bútoraink és az elektromos berendezéseink megússzák. Ha bekövetkezik a baj, mielőbb rendbe szeretnénk hozni a lakásunkat, ami nem kevés vesződséggel és költséggel jár, sajnos így azonban később nem, vagy csak nehezen tudjuk bizonyítani, hogy a lakásunk beázott és hogy mindez a szomszéd hibájából történt. Utánajártunk, hogy mire van szükség ahhoz, hogy megvédjük és később bizonyítani is tudjuk az igazunkat. 
Az Európai Bizottság 2024 tavaszi gazdasági előrejelzése fokozatos gazdasági növekedést jósol még a geopolitikai kockázatok közepette is az EU-ban. Az előrejelzés szerint Európa gazdasági helyzete 2024 első negyedévében enyhén javult, 0,3 százalékos növekedési ütemben. Az előrejelzés a GDP növekedését 2024-re 1 %-ra, 2025-re pedig 1,6%-ra jósolja az EU-ban, az euróövezetben pedig 0,8%-ra és 1,4%-ra. 
A Németországban közérdekű lakhatási törvényt fogadtak el (Wohngemeinnützigkeit) a nonprofit lakhatás ösztönzésére, amely adókedvezményeket biztosít a bérbeadók számára, ha alacsony jövedelmű bérlőknek adják bérbe a lakásukat a piaci ár alatt. 
Most július 1-jén lesz öt éve, hogy az első kérelmezők benyújthatták igényüket a Babaváró hitelre, amely egy szabad felhasználású, ingatlanfedezet nélküli kölcsön maximum 10 millió forint összegben. Lényege: a hitel hátralévő része az első gyermek igazolása után kamatmentessé válik, a második gyermek után pedig a hitel támogatássá alakul: az aktuális fennálló tőketartozás 30%-át, ha pedig a harmadik baba is igazolásra kerül, a teljes fennálló tartozást elengedik. Sokan azonban nem tudják a vállalt időre teljesíteni a gyermeke(ke)t. Közülük több, gyermek nélküli kérelmező élhet a méltányosság lehetőségével, de nem mindenki. Most egy törvénymódosítás miatt felcsillant a remény arra, hogy az ő helyzetük is rendeződik. 
Partnereink
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
