THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Vigyázz, kész, rajt! Robbanás előtt áll az ingatlanpiac - nagy átalakulások várhatók a hazai lakáspiacon 2025-ben2024. december 29. |
|---|
 2025-ben nagy átalakulásokra számíthatunk a hazai lakáspiacon, amelyet számos új kormányzati intézkedés is elősegít. Jövőre és a következő években robbanásszerű ingatlankeresletre lehet számítani, amit számos körülmény idéz elő. Az előrejelzések szerint a lakáspiac soha nem látott mértékben élénkülhet, ami a hazai ingatlanárak rekordmagas szintre emelkedését is hozhatja. Sorra vesszük, mi az ami jelenlegi tudásunk szerint katalizálhatja a piacot.
|
|
17 690 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
A következőkben felsorolt, jövőre életbe lépő intézkedések egyenként mérsékelt hatással bírnak, de összeadódva jelentős elmozdulást fognak eredményezni a magyar lakáspiacon. Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a legfontosabb intézkedéseket, amelyek a meglévőek - azaz CSOK Plusz, Falusi CSOK, Falusi CSOK hitel, Falusi ÁFA (adó-visszatérítési) támogatás, Babaváró hitel - mellett 2025-től hozzájárulnak majd a magyar ingatlanpiaci robbanáshoz. 1. Nyugdíjpénztári pénzek felhasználása lakáscélra 2025-től lehetővé válik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentesen felhasználhatók legyenek lakáscélokra. Az intézkedés várhatóan 300 milliárd forintot is átmozgathat a nyugdíjpénztárakból a lakáspiacra, és így jelentős keresletet generálhat az ingatlanpiacon. A pénztártagok lakásvásárlásra, felújításra vagy korszerűsítésre fordíthatják megtakarításaikat. 2. 5%-os lakáshitel-kamatplafon a fiataloknak A 35 év alatti fiatalok számára 2025 áprilisa és októbere között elérhetővé válik az 5%-os lakáshitel, amely kizárólag zöld lakásokra lesz érvényes. Az alábbi feltételekkel érhetők el a kedvezményes hitelek: A lakásoknak legalább A+ energetikai besorolásúaknak kell lenniük, és a primer energiaigényük nem haladhatja meg a 68 kWh/m2/év értéket. A lakás bruttó ára nem lehet több, mint 1,2 millió forint négyzetméterenként, és a lakás maximális alapterülete 60 négyzetméter. A kedvezményes kamat az első 5 évben érvényes, és a konstrukció 2025 áprilisa és októbere között érhető el. A hitelnek nincs folyósítási és hitelbírálati díja. Mivel a zöld lakásokra vonatkozó szigorú feltételeknek viszonylag kevés ingatlan felel meg, így várhatóan 2025-re csak néhány tízmilliárd forintnyi új banki kihelyezés érkezik a piacra. 3. Vidéki otthonfelújítási program A kormány 2025-ben visszahozza a vidéki otthonfelújítási támogatást, amely akár 3 millió forintos támogatással segíti a családokat a felújítási munkák elvégzésében. A program iránti érdeklődés várhatóan magas lesz, így ez is hozzájárulhat a kereslet növekedéséhez, különösen a vidéki ingatlanpiacon. 4. Munkáshitel A munkáshitel bevezetése lehetőséget biztosít a fiatal munkavállalóknak arra, hogy kamatmentes hitelt vegyenek fel lakásvásárlásra. A kormány 500 milliárd forintnyi hitelkihelyezésre számít, ami akár 125 ezer fiatal számára biztosíthat akár lakáshoz jutást is. Bár nem ez a fő célja, de a munkáshitel segítheti a lakásvásárlásra való felkészülést, különösen azok számára, akik még nem rendelkeznek elegendő megtakarítással. A munkáshitel azok számára elérhető, akik 17 és 26 év közöttiek, legalább három hónapja folyamatos TB-jogviszonnyal rendelkeznek, heti legalább 20 órát dolgoznak, és vállalják, hogy öt évig Magyarországon bejelentett lakcímmel és munkaviszonnyal rendelkeznek. A hitel összege legfeljebb 4 millió forint lehet, és kamatmentes, a kezességvállalási díja 0,5%. A futamidő legfeljebb 10 év, és a hitelfelvevő anya a gyermekek születésekor törlesztési szüneteltetésre jogosult. A második gyermeknél a tartozás felét, a harmadiknál pedig az egész tartozást elengedik. A gyermekvállalás nem szükséges a kamatmentesség fenntartásához a teljes futamidő alatt. 5. Lakás- és kollégiumépítési tőkeprogram A kormány egy új lakáskínálatot támogató programot indít 2025 márciusától, amely 200 milliárd forintos tőkével segíti ingatlanalapok számára a kollégiumok, bérlakások és új lakások építését. A cél, hogy évente legalább 25 ezer új lakás épüljön Magyarországon. Az állami támogatás és a magánbefektetők bevonása révén a lakáspiac bővülhet, és új ingatlanok kerülhetnek a piacra. 6. 150 ezer forintos lakhatási támogatás a fiataloknak 2025 januárjától a kormány egy új, havi 150 ezer forintos lakhatási támogatást biztosít a fiatalok számára. A munkáltatók kedvezményes adózás mellett hozzájárulhatnak a fiatal munkavállalók lakhatási kiadásaihoz, legyen szó bérleti díjról vagy lakáshitel-törlesztésről. Ez a támogatás segíthet a fiatalok lakhatási terheinek csökkentésében. 7. SZÉP-kártya lakásfelújításra A SZÉP-kártyák egyenlege a jövő évtől lakásfelújításra is felhasználható lesz. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a SZÉP-kártya egyenlegük 50%-át építőanyagok vásárlására fordíthassák, ezáltal hozzájárulva az ingatlanok felújításához. Ez a lépés kiegészítő szerepet játszhat a lakásfelújítási piacon. 8. Airbnb szigorítása A kormány szigorítja az Airbnb-szolgáltatásokat, különösen Budapesten, hogy javítsa a lakásbérleti piac elérhetőségét. Az új jogszabályok a rövid távú lakásbérlés feltételeit szigorítják, ami növelheti a lakásbérleti piac kínálatát. Ezzel párhuzamosan a bérlakás-piac élénkülésére is számíthatunk. 9. Golden Visa program Ez év július 1-jén indult el a magyar aranyvízum program, amely lehetőséget biztosít harmadik országbeli (EU-n kívüli) befektetők számára, hogy tartózkodási engedélyhez jussanak ingatlanvásárlás, ingatlanalapba való befektetés vagy pénzbeli adomány formájában. Az ingatlanpiacra áramló külföldi tőke, különösen a 200 millió forintos ingatlanvásárlással elérhető aranyvízum révén, tovább növelheti a keresletet, és így az ingatlanárak emelkedésére is lehet számítani. (Frissítés: 2024. december 30-tól ingatlanvásárlás után nem juthatnak a harmadik országbeliek a program keretében tartózkodási engedélyhez.) A magyar Golden Visa program rendkívül versenyképes lehet az uniós piacon, hiszen a program kedvezőbb feltételeket kínál, mint más országok hasonló programjai, mint például Ciprus, Málta, vagy Görögország. A külföldi befektetők, akik a magyar ingatlanpiacon kívánnak befektetni, a program révén nemcsak tartózkodási engedélyhez juthatnak, hanem az ingatlanpiacon is jelentős keresletet generálhatnak. 10. Felszabaduló PMÁP alapok A várakozások szerint jövő év elején a PMÁP-ból 1700 milliárd forint szabadulhat fel, melynek egy része az ingatlanpiacon csapódhat le. Szakértők szerint 500-1000 milliárd forint közötti összeg landolhat a lakosságnál, ami megjelenhet az ingatlanpiacon, és jelelntősen megnövelheti a piac aktivitását. A bevezetett intézkedések összességében jelentős hatással lesznek a lakáspiacra 2025-ben: jelentős kereslet várható az ingatlanpiacon. A lakáspiac soha nem látott szintre emelkedhet, és az ingatlanárak rekordmagasra törhetnek. A jövőben tehát érdemes figyelemmel kísérni a lakáspiac alakulását, mivel ezek az intézkedések talán eddig nem látott drámai változásokat hozhatnak. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Az országos energiaellátás biztonságának fenntartásában a társasházi lakók egyéni döntései összeadódva óriási erőt képviselnek. Sokszor nincs szükség drága gépcserékre vagy beruházásokra ahhoz, hogy érdemben lefaragjunk a fogyasztásból. Apró, azonnal bevezethető szokásváltásokkal már a mai naptól kezdve jelentős mennyiségű áramot takaríthatunk meg a négy fal között és a lépcsőházban egyaránt. 
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét. 
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot". 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár. 
A társasházak működtetésével kapcsolatos feladatok az elmúlt években jelentősen összetettebbé váltak, miközben a lakóközösségek által fizetett közös képviseleti díjak emelkedése sok esetben nem követi a növekvő szakmai, műszaki és adminisztratív terheket. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a THT Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap 2026. év eleji felmérése azt vizsgálta, hogyan alakulnak jelenleg a közös képviselői díjak Magyarországon, milyen tényezők befolyásolják meghatározását, valamint hogyan értékelik saját szakmai helyzetüket és munkaterhelésüket a társasházkezeléssel foglalkozó szakemberek. 
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet. 
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
