THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Vigyázz, kész, rajt! Robbanás előtt áll az ingatlanpiac - nagy átalakulások várhatók a hazai lakáspiacon 2025-ben2024. december 29. |
|---|
 2025-ben nagy átalakulásokra számíthatunk a hazai lakáspiacon, amelyet számos új kormányzati intézkedés is elősegít. Jövőre és a következő években robbanásszerű ingatlankeresletre lehet számítani, amit számos körülmény idéz elő. Az előrejelzések szerint a lakáspiac soha nem látott mértékben élénkülhet, ami a hazai ingatlanárak rekordmagas szintre emelkedését is hozhatja. Sorra vesszük, mi az ami jelenlegi tudásunk szerint katalizálhatja a piacot.
|
|
2 462 HUF
Ügyféltoll Microban antibakteriális Fellowes® írásszín fekete
 Érdekel → |
|
A következőkben felsorolt, jövőre életbe lépő intézkedések egyenként mérsékelt hatással bírnak, de összeadódva jelentős elmozdulást fognak eredményezni a magyar lakáspiacon. Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a legfontosabb intézkedéseket, amelyek a meglévőek - azaz CSOK Plusz, Falusi CSOK, Falusi CSOK hitel, Falusi ÁFA (adó-visszatérítési) támogatás, Babaváró hitel - mellett 2025-től hozzájárulnak majd a magyar ingatlanpiaci robbanáshoz. 1. Nyugdíjpénztári pénzek felhasználása lakáscélra 2025-től lehetővé válik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentesen felhasználhatók legyenek lakáscélokra. Az intézkedés várhatóan 300 milliárd forintot is átmozgathat a nyugdíjpénztárakból a lakáspiacra, és így jelentős keresletet generálhat az ingatlanpiacon. A pénztártagok lakásvásárlásra, felújításra vagy korszerűsítésre fordíthatják megtakarításaikat. 2. 5%-os lakáshitel-kamatplafon a fiataloknak A 35 év alatti fiatalok számára 2025 áprilisa és októbere között elérhetővé válik az 5%-os lakáshitel, amely kizárólag zöld lakásokra lesz érvényes. Az alábbi feltételekkel érhetők el a kedvezményes hitelek: A lakásoknak legalább A+ energetikai besorolásúaknak kell lenniük, és a primer energiaigényük nem haladhatja meg a 68 kWh/m2/év értéket. A lakás bruttó ára nem lehet több, mint 1,2 millió forint négyzetméterenként, és a lakás maximális alapterülete 60 négyzetméter. A kedvezményes kamat az első 5 évben érvényes, és a konstrukció 2025 áprilisa és októbere között érhető el. A hitelnek nincs folyósítási és hitelbírálati díja. Mivel a zöld lakásokra vonatkozó szigorú feltételeknek viszonylag kevés ingatlan felel meg, így várhatóan 2025-re csak néhány tízmilliárd forintnyi új banki kihelyezés érkezik a piacra. 3. Vidéki otthonfelújítási program A kormány 2025-ben visszahozza a vidéki otthonfelújítási támogatást, amely akár 3 millió forintos támogatással segíti a családokat a felújítási munkák elvégzésében. A program iránti érdeklődés várhatóan magas lesz, így ez is hozzájárulhat a kereslet növekedéséhez, különösen a vidéki ingatlanpiacon. 4. Munkáshitel A munkáshitel bevezetése lehetőséget biztosít a fiatal munkavállalóknak arra, hogy kamatmentes hitelt vegyenek fel lakásvásárlásra. A kormány 500 milliárd forintnyi hitelkihelyezésre számít, ami akár 125 ezer fiatal számára biztosíthat akár lakáshoz jutást is. Bár nem ez a fő célja, de a munkáshitel segítheti a lakásvásárlásra való felkészülést, különösen azok számára, akik még nem rendelkeznek elegendő megtakarítással. A munkáshitel azok számára elérhető, akik 17 és 26 év közöttiek, legalább három hónapja folyamatos TB-jogviszonnyal rendelkeznek, heti legalább 20 órát dolgoznak, és vállalják, hogy öt évig Magyarországon bejelentett lakcímmel és munkaviszonnyal rendelkeznek. A hitel összege legfeljebb 4 millió forint lehet, és kamatmentes, a kezességvállalási díja 0,5%. A futamidő legfeljebb 10 év, és a hitelfelvevő anya a gyermekek születésekor törlesztési szüneteltetésre jogosult. A második gyermeknél a tartozás felét, a harmadiknál pedig az egész tartozást elengedik. A gyermekvállalás nem szükséges a kamatmentesség fenntartásához a teljes futamidő alatt. 5. Lakás- és kollégiumépítési tőkeprogram A kormány egy új lakáskínálatot támogató programot indít 2025 márciusától, amely 200 milliárd forintos tőkével segíti ingatlanalapok számára a kollégiumok, bérlakások és új lakások építését. A cél, hogy évente legalább 25 ezer új lakás épüljön Magyarországon. Az állami támogatás és a magánbefektetők bevonása révén a lakáspiac bővülhet, és új ingatlanok kerülhetnek a piacra. 6. 150 ezer forintos lakhatási támogatás a fiataloknak 2025 januárjától a kormány egy új, havi 150 ezer forintos lakhatási támogatást biztosít a fiatalok számára. A munkáltatók kedvezményes adózás mellett hozzájárulhatnak a fiatal munkavállalók lakhatási kiadásaihoz, legyen szó bérleti díjról vagy lakáshitel-törlesztésről. Ez a támogatás segíthet a fiatalok lakhatási terheinek csökkentésében. 7. SZÉP-kártya lakásfelújításra A SZÉP-kártyák egyenlege a jövő évtől lakásfelújításra is felhasználható lesz. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a SZÉP-kártya egyenlegük 50%-át építőanyagok vásárlására fordíthassák, ezáltal hozzájárulva az ingatlanok felújításához. Ez a lépés kiegészítő szerepet játszhat a lakásfelújítási piacon. 8. Airbnb szigorítása A kormány szigorítja az Airbnb-szolgáltatásokat, különösen Budapesten, hogy javítsa a lakásbérleti piac elérhetőségét. Az új jogszabályok a rövid távú lakásbérlés feltételeit szigorítják, ami növelheti a lakásbérleti piac kínálatát. Ezzel párhuzamosan a bérlakás-piac élénkülésére is számíthatunk. 9. Golden Visa program Ez év július 1-jén indult el a magyar aranyvízum program, amely lehetőséget biztosít harmadik országbeli (EU-n kívüli) befektetők számára, hogy tartózkodási engedélyhez jussanak ingatlanvásárlás, ingatlanalapba való befektetés vagy pénzbeli adomány formájában. Az ingatlanpiacra áramló külföldi tőke, különösen a 200 millió forintos ingatlanvásárlással elérhető aranyvízum révén, tovább növelheti a keresletet, és így az ingatlanárak emelkedésére is lehet számítani. (Frissítés: 2024. december 30-tól ingatlanvásárlás után nem juthatnak a harmadik országbeliek a program keretében tartózkodási engedélyhez.) A magyar Golden Visa program rendkívül versenyképes lehet az uniós piacon, hiszen a program kedvezőbb feltételeket kínál, mint más országok hasonló programjai, mint például Ciprus, Málta, vagy Görögország. A külföldi befektetők, akik a magyar ingatlanpiacon kívánnak befektetni, a program révén nemcsak tartózkodási engedélyhez juthatnak, hanem az ingatlanpiacon is jelentős keresletet generálhatnak. 10. Felszabaduló PMÁP alapok A várakozások szerint jövő év elején a PMÁP-ból 1700 milliárd forint szabadulhat fel, melynek egy része az ingatlanpiacon csapódhat le. Szakértők szerint 500-1000 milliárd forint közötti összeg landolhat a lakosságnál, ami megjelenhet az ingatlanpiacon, és jelelntősen megnövelheti a piac aktivitását. A bevezetett intézkedések összességében jelentős hatással lesznek a lakáspiacra 2025-ben: jelentős kereslet várható az ingatlanpiacon. A lakáspiac soha nem látott szintre emelkedhet, és az ingatlanárak rekordmagasra törhetnek. A jövőben tehát érdemes figyelemmel kísérni a lakáspiac alakulását, mivel ezek az intézkedések talán eddig nem látott drámai változásokat hozhatnak. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet. 
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit. 
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét. 
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
