Nemrég jelentek meg az Eurostat legfrissebb, 2020-ra vonatkozó adatai az európai háztartások lakástulajdoni szerkezetével kapcsolatban. Annak ellenére, hogy hazánkban jelentős ingatlandrágulás következett be az elmúlt 1-2 évben, e tekintetben egyelőre nem látható drámai változás éves szinten. Akik korábban nem követték ennek a statisztikának a nemzetközi alakulását talán meglepődnek, hogy Magyarország továbbra is a legmagasabb tulajdonosi arányt képviselő országok között van: 2020-ban a lakók 91,3%-a élt saját tulajdonú ingatlanban, és csak 8,7% volt a bérlők aránya. 2019-ben ugyanez az adat 91,7% és 8,3% volt, vagyis a tulajdonosi csökkenés alig észrevehető. Összehasonlításként: az európai átlag 69,7%, tehát az EU-ban élők kevesebb, mint háromnegyede él saját tulajdonú otthonban.

Érdemes a számokat közelebbről is megismerni, ugyanis jelentős eltéréseket látunk a tagállamok között. A legmagasabb tulajdonosi arány Romániában van, ahol a lakosság 96 %-a rendelkezett saját otthonnal, és 2019-hez képest Magyarországot megelőzte Szlovákia is, 92 %-os hányaddal. Horvátország Magyarországgal azonos rátát mutatott fel, ezzel magamögé utasítva az összes többi európai államot.

A skála másik végén olyan országokat találunk, mint Németország, ahol lényegében már minden második ember bérli a lakását: 2020-ban a tulajdonosok részesedése mindössze 50,4 % volt, ami egy enyhe, 0,7% pontos visszaesést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Ezt követi Ausztria 45 %-kal, Dánia 41 %-kal és Svédország 64%-kal. A grafikonon szerepelnek az unión kívüli európai országok is. Innen tudhatjuk, hogy Svájcban beelőztek a bérlők: a tulajdonlás mértéke nem éri el a háztartások felét, mindössze 42%-os az arány.

Az EU lakosságának valamivel több mint fele társasházi lakásban él

A jelentésben egy másik grafikon is szerepel, amely az otthonok típusának megoszlására vonatkozik. Ebből megtudhatjuk, hogy a házak illetve lakások viszonyszáma szintén eltérő a tagállamok között, és attól függően is változik, hogy valaki városban vagy vidéken él. Az EU-ban 2020-ban a lakosság több mint fele, 53 %-a élt házban, 46 %-a pedig társasházi lakásban (1 % élt egyéb szálláshelyen, például lakóhajóban, furgonban stb.). Ez a korábbi évhez képest nem változott. Írországban volt a legmagasabb a házban élők aránya, itt ez az érték 92% volt. Ezt követte Horvátország (78%), Belgium (77 %), majd Hollandia (75 %). (Meg kell jegyezni, hogy ez számadat a sorházakat is magában foglalja.)

A tagállamok több mint kétharmadában a házak a legelterjedtebbek, vagyis arányuk 50% fölött van. Magyarországon is ez a helyzet, a házban élők aránya lényegesen meghaladja lakásokban élőkét. Ez utóbbi mindössze 26,5%, ami 2019-hez képest egy 0,9% pontos csökkenést jelent. A lakások aránya Spanyolországban (66 %), Lettországban (65 %), Észtországban (61 %), Görögországban és Litvániában (egyaránt 59 %) a legmagasabb. (A grafikonon Görögország alatt szereplő Németország aránya 56%).

A városokban az EU lakosságának 72%-a lakásban, 28%-a pedig házban élt 2020-ban. A városokban és a külvárosokban ez a megoszlás 59%, illetve 41 % volt, míg a vidéki területeken a lakosság 82 %-a lakott házban és csak 18 %-a lakásban.
Ezekből a statisztikákból önmagában még nehéz konklúziót levonni. Ahhoz, hogy valóban lássuk a tendenciákat, szükség lenne arra, hogy több év adatait vessük össze. A poszt-COVID időszak is tartogathat még meglepetéseket ezen a fronton, amelyek majd csak a 2-3 év múlva érkező adatokban tükröződnek. Emellett a bérleti struktúránál is kritikusabb kérdés lehet az az információ, amelyet a hivatkozott riportból nem látunk: a tulajdonosok pénzügyi háttere, amennyiben az ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról vagy korszerűsítéséről van szó.

Adatok forrása: https://ec.europa.eu/eurostat/cache/digpub/housing/bloc-1a.html