A különleges jogrend hat éve (2020-2026)
Magyarországon a különleges jogrendi működés 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány elleni védekezéssel vette kezdetét. Bár a pandémiás veszélyhelyzet 2022 júniusában lezárult, az Orbán-kormány az ötödik ciklusának megalakulásakor - az Alaptörvény biztosította jogkörével élve - azonnal kihirdette a háborús veszélyhelyzetet az orosz-ukrán fegyveres konfliktus és humanitárius katasztrófa miatt.
A parlament legutóbb 2025 őszén hosszabbította meg a kormány felhatalmazását, amely így 2026. május 13-án éjfélkor járt le. Ezzel a végrehajtó hatalom rendeletalkotási jogosultsága megszűnt, így a továbbiakban nem hozhatók olyan kormányrendeletek, amelyek törvényi szabályozást írnak felül vagy módosítanak.
Az átmenet jogi háttere
Az április 12-i választási győzelmet követően Magyar Péter (jelenlegi miniszterelnök) eredetileg május 31-ig kérte a veszélyhelyzet meghosszabbítását a leköszönő kormánytól. A szakmai indoklás szerint a hatályos veszélyhelyzeti rendeletek azonnali, átmenet nélküli megszűnése működési nehézségeket okozott volna a jogrendszerben, hiszen számos védelmi és gazdasági intézkedés veszítette volna hatályát egyik napról a másikra.
Mivel a meghosszabbításra végül nem került sor, az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén elfogadta a Melléthei-Barna Márton (Tisza Párt) által jegyzett törvényjavaslatot. Ez a jogszabály áttekintette a veszélyhelyzeti rendeleteket, és a legfontosabb elemeiket - átmeneti vagy határozatlan időre - törvényi szintre emelte. A jogszabály május 14-én, a veszélyhelyzet lejártával egy időben lépett hatályba.
A normál jogrendbe átültetett legfontosabb rendelkezések értelmében továbbra is érvényben maradnak az agrár- és hitelpiaci moratóriumok, a hatósági üzemanyagár-plafon és a kiskereskedelmi árrésstop egyes elemei, a reklámadó nullaszázalékos kulcsa, valamint a belbiztonsági és igazságügyi feladatköröket érintő speciális szabályozások.
Politikai és jogi kontextus: Mi változik most?
A veszélyhelyzet kivezetésével Magyarországon helyreállt a rendes jogalkotási működés. Bár a Tisza-kormány megszüntette a rendeleti kormányzást, a parlamentben lévő kétharmados többség révén a kormányzati mozgástér nem szűkült be jelentősen. A kabinet a klasszikus törvényhozási úton is hatékonyan képes megvalósítani a strukturális változtatásokat, de a jövőben a jogszabályok elfogadása minden esetben a rendes parlamenti ügymenet szerint, országgyűlési vitát követően történik.
