A korábbi élénk kereslet után 2026 második felében látványosan visszafogottabbá vált a magyar lakáspiac. A Magyar Nemzeti Bank friss jelentése szerint a magánszemélyek lakásadásvételeinek száma az év jelentős részében a hosszú távú, havi 12,2 ezer tranzakciós átlag körül mozgott, augusztusban és szeptemberben azonban már csak havi tízezer körüli adásvételt regisztráltak.
A harmadik negyedévben országosan 11 százalékkal csökkent a tranzakciószám a második negyedévhez képest. Budapesten 16 százalékos, vidéken 9 százalékos visszaesést mértek.
Az alacsonyabb kereslet az áralkukban is megjelent. Míg az első negyedévben a tipikus tranzakciós ár 3,4 százalékkal maradt el az utolsó hirdetési ártól, a második negyedévben 3,7 százalékra, a harmadikban 4,1 százalékra emelkedett ez a különbség.
Egy 60 millió forintos utolsó hirdetési ár esetében a 4,1 százalékos engedmény 2,46 millió forintnak felelne meg. Ez szemléltető számítás, a tényleges alku mértéke az adott ingatlantól függ.
Több befektető ad el lakást, mint ahány vásárol
Az MNB által idézett Duna House-adatok szerint 2026 harmadik negyedévében a budapesti lakások 37 százalékát, a vidéki ingatlanok 38 százalékát elsőlakás-vásárlók vették meg.
Ezzel párhuzamosan a befektetők nettó lakáspiaci részvétele Budapesten mínusz 9 százalékpont, vidéken mínusz 10 százalékpont volt. A mutató a befektetési célú vásárlások és a korábbi befektetési ingatlanok eladásainak aránya közötti különbséget fejezi ki.
A negatív érték azt mutatja, hogy az ingatlanbefektetők összességében inkább eladóként, mint vásárlóként jelentek meg a piacon. A jegybank értékelése szerint ez a folyamat hozzájárulhatott az áremelkedés lassulásához.

Az albérletkiadás hozama továbbra is mérsékelt
Egy 2026 szeptemberében megvásárolt, tipikus 55 négyzetméteres lakás egyéves előretekintő bérbeadási hozama az MNB becslése szerint Budapesten 4,4 százalék, a vidéki városok átlagában 5,5 százalék volt.
A becslés a személyi jövedelemadó levonásával számol, de nem veszi figyelembe a folyamatos fenntartási költségeket, az üresen állás kockázatát és az ingatlan esetleges értékváltozását. A tényleges befektetői megtérülés ezért eltérhet ettől.
A jegybank szerint a bérbeadási hozamok hosszú távú összevetésben továbbra is alacsonyak. Ez részben magyarázhatja a befektetési célú lakásvásárlások visszaesését, és az intézményi bérlakásszektor kialakulását is nehezítheti.
A társasházak számára mindez a lakások tulajdonosi összetételének változásán keresztül lehet érdekes: a bérbeadási célból tartott ingatlanok tulajdonosváltása új lakókat, eltérő használati szokásokat és a közös képviselet számára új kapcsolattartási feladatokat is hozhat.
Források
Címkék: MNB, lakáspiaci forgalom, alku, befektetők





























