Hogyan lett 50 ezer forintból vízkorlátozási fenyegetés?
Egy 12 lakásos szegedi társasház lakói 2024 decemberében értesítést kaptak a Szegedi Vízmű Zrt.-től: a szolgáltató közölte, hogy díjtartozás miatt korlátozhatja az ivóvíz-szolgáltatást. A követelés alapja csapadékvíz-elvezetési díj volt, amely a vitatott időszak végére mintegy 50 ezer forintra nőtt.
A konfliktus gyökere az épület jogi és műszaki „átmeneti" időszaka. A társasház alapító okirata 2024 szeptemberében készült el, és ezt követően indult a közművek átírása a kivitelező nevéről a társasházra. Az épületben azonban két üzlet - egy iroda és egy kozmetika - is működött, amelyek csak 2025 elején váltak le a közös főmérőről.
A szolgáltató álláspontja szerint ebben az átmeneti időszakban nem lakossági díjszabás volt érvényben, ezért csapadékvíz-elvezetési díjat számított fel. A közös képviselő viszont úgy véli, a társasház jogállása végig lakossági volt, így a díj jogalapja eleve kétséges.
Az ügyet tovább bonyolította, hogy a szolgáltató levelezésében többször ellentmondásos információk jelentek meg: egy ponton még azt közölték, hogy nincs tartozás, később azonban újabb és újabb felszólítások érkeztek.
Mi a csapadékvíz-díj jogi alapja?
A vitában kulcsszerepet játszik, hogy egyáltalán milyen feltételekkel számíthat fel ilyen díjat a szolgáltató.
Dr. Poprádi Péter ügyvéd szerint a szolgáltató üzletszabályzata alapján a csapadékvíz-elvezetési díj tipikusan akkor merül fel, ha a felhasználó szabálytalanul vezeti el az esővizet - például a szennyvízhálózatba.
Ez azt jelenti, hogy nem a fogyasztói minősítés a döntő, hanem az, történt-e szabálytalan műszaki megoldás. Ha igen, akkor akár lakossági felhasználóval szemben is kiszabható díj. Ha viszont nincs ilyen műszaki hiba, a követelés megalapozottsága megkérdőjelezhető.
Az ügyvéd hangsúlyozta: a társasház fogyasztói státusza önmagában egyértelműen lakossági, még akkor is, ha az épületben üzletek működnek. A tényleges felhasználás az egyes albetétek szintjén lehet releváns, nem az egész ház besorolásánál.
Korlátozható-e a víz egy vitatott díj miatt?
A lakók számára a legaggasztóbb kérdés az volt, hogy egyáltalán megengedhető-e a vízkorlátozás ilyen helyzetben.
Az üzletszabályzat szerint díjtartozás esetén a szolgáltató elvileg korlátozhatja a szolgáltatást, de nem mindegy, hogy mely fogyasztóval szemben. Ha a lakások külön szerződéssel rendelkeznek, azok ellátását általában nem lehet a társasház közös tartozása miatt korlátozni.
A szakértő szerint egy 50 ezer forintos tartozásnál a vízkorlátozás különösen aránytalannak tűnik, hiszen a szolgáltatónak számos egyéb behajtási eszköze van, például fizetési meghagyás vagy peres eljárás.
Hatósági és békéltetési utak - egyelőre eredmény nélkül
A közös képviselő panaszt nyújtott be a Magyar Energetikai és Közmű szabályozási Hivatal-hoz, amely azonban elutasította azt. A Békéltető Testület eljárása pedig megszűnt, mert az ügyet nem találták lefolytathatónak ebben a formában.
Így jelenleg a legreálisabb jogi út a bírósági eljárás marad, amely azonban idő- és költségigényes.
Mit tehet egy társasház hasonló helyzetben?
A szakértő szerint ilyen ügyekben három szempontot érdemes mérlegelni.
Az első a szolgáltatás folyamatossága: a víz alapvető közszolgáltatás, ezért nem érdemes olyan helyzetet előidézni, amely a lakók mindennapi életét veszélyezteti.
A második a jogérvényesítés stratégiája: sok esetben célszerű a vitatott összeget ideiglenesen befizetni, majd bíróságon visszakövetelni, mert így elkerülhető a szolgáltatás megszakítása.
A harmadik a műszaki háttér tisztázása: ha valóban szabálytalan csapadékvíz-elvezetés áll a díj mögött, annak megszüntetése általában engedélyezési és műszaki kérdés, nem jogvita.
A vita azóta új fordulatot vett
A Szegedi Vízmű Zrt. végül nem korlátozta az ivóvíz-szolgáltatást, miután a Pacsirta utcai társasház - a lakók készülékeinek védelme érdekében - befizette a vitatott követelés egy részét, mintegy 16 ezer forintot. A közös képviselő továbbra is fenntartja, hogy lakossági felhasználóra csapadékvíz-elvezetési díj nem róható ki, különösen szerződés hiányában, míg a szolgáltató szerint jogszabályi alapon jár el. A felek jelenleg a felügyeleti hatóság folyamatban lévő eljárásának eredményére várnak, amely eldöntheti, hogy a követelés jogszerűen érvényesíthető-e.
Forrás: Kossuth Rádió
