Vízkorlátozás egy vitatott díj miatt – meddig mehet el a szolgáltató?2026. február 26. |
|---|
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.
|
|
86 180 HUF
THS GDPR-1 adattároló iratszekrény
![]() Érdekel → |
|
Hogyan lett 50 ezer forintból vízkorlátozási fenyegetés? Egy 12 lakásos szegedi társasház lakói 2024 decemberében értesítést kaptak a Szegedi Vízmű Zrt.-től: a szolgáltató közölte, hogy díjtartozás miatt korlátozhatja az ivóvíz-szolgáltatást. A követelés alapja csapadékvíz-elvezetési díj volt, amely a vitatott időszak végére mintegy 50 ezer forintra nőtt. A konfliktus gyökere az épület jogi és műszaki „átmeneti" időszaka. A társasház alapító okirata 2024 szeptemberében készült el, és ezt követően indult a közművek átírása a kivitelező nevéről a társasházra. Az épületben azonban két üzlet - egy iroda és egy kozmetika - is működött, amelyek csak 2025 elején váltak le a közös főmérőről. A szolgáltató álláspontja szerint ebben az átmeneti időszakban nem lakossági díjszabás volt érvényben, ezért csapadékvíz-elvezetési díjat számított fel. A közös képviselő viszont úgy véli, a társasház jogállása végig lakossági volt, így a díj jogalapja eleve kétséges. Az ügyet tovább bonyolította, hogy a szolgáltató levelezésében többször ellentmondásos információk jelentek meg: egy ponton még azt közölték, hogy nincs tartozás, később azonban újabb és újabb felszólítások érkeztek. Mi a csapadékvíz-díj jogi alapja? A vitában kulcsszerepet játszik, hogy egyáltalán milyen feltételekkel számíthat fel ilyen díjat a szolgáltató. Dr. Poprádi Péter ügyvéd szerint a szolgáltató üzletszabályzata alapján a csapadékvíz-elvezetési díj tipikusan akkor merül fel, ha a felhasználó szabálytalanul vezeti el az esővizet - például a szennyvízhálózatba. Ez azt jelenti, hogy nem a fogyasztói minősítés a döntő, hanem az, történt-e szabálytalan műszaki megoldás. Ha igen, akkor akár lakossági felhasználóval szemben is kiszabható díj. Ha viszont nincs ilyen műszaki hiba, a követelés megalapozottsága megkérdőjelezhető. Az ügyvéd hangsúlyozta: a társasház fogyasztói státusza önmagában egyértelműen lakossági, még akkor is, ha az épületben üzletek működnek. A tényleges felhasználás az egyes albetétek szintjén lehet releváns, nem az egész ház besorolásánál. Korlátozható-e a víz egy vitatott díj miatt? A lakók számára a legaggasztóbb kérdés az volt, hogy egyáltalán megengedhető-e a vízkorlátozás ilyen helyzetben. Az üzletszabályzat szerint díjtartozás esetén a szolgáltató elvileg korlátozhatja a szolgáltatást, de nem mindegy, hogy mely fogyasztóval szemben. Ha a lakások külön szerződéssel rendelkeznek, azok ellátását általában nem lehet a társasház közös tartozása miatt korlátozni. A szakértő szerint egy 50 ezer forintos tartozásnál a vízkorlátozás különösen aránytalannak tűnik, hiszen a szolgáltatónak számos egyéb behajtási eszköze van, például fizetési meghagyás vagy peres eljárás. Hatósági és békéltetési utak - egyelőre eredmény nélkül A közös képviselő panaszt nyújtott be a Magyar Energetikai és Közmű szabályozási Hivatal-hoz, amely azonban elutasította azt. A Békéltető Testület eljárása pedig megszűnt, mert az ügyet nem találták lefolytathatónak ebben a formában. Így jelenleg a legreálisabb jogi út a bírósági eljárás marad, amely azonban idő- és költségigényes. Mit tehet egy társasház hasonló helyzetben? A szakértő szerint ilyen ügyekben három szempontot érdemes mérlegelni. Az első a szolgáltatás folyamatossága: a víz alapvető közszolgáltatás, ezért nem érdemes olyan helyzetet előidézni, amely a lakók mindennapi életét veszélyezteti. A második a jogérvényesítés stratégiája: sok esetben célszerű a vitatott összeget ideiglenesen befizetni, majd bíróságon visszakövetelni, mert így elkerülhető a szolgáltatás megszakítása. A harmadik a műszaki háttér tisztázása: ha valóban szabálytalan csapadékvíz-elvezetés áll a díj mögött, annak megszüntetése általában engedélyezési és műszaki kérdés, nem jogvita. A vita azóta új fordulatot vett A Szegedi Vízmű Zrt. végül nem korlátozta az ivóvíz-szolgáltatást, miután a Pacsirta utcai társasház - a lakók készülékeinek védelme érdekében - befizette a vitatott követelés egy részét, mintegy 16 ezer forintot. A közös képviselő továbbra is fenntartja, hogy lakossági felhasználóra csapadékvíz-elvezetési díj nem róható ki, különösen szerződés hiányában, míg a szolgáltató szerint jogszabályi alapon jár el. A felek jelenleg a felügyeleti hatóság folyamatban lévő eljárásának eredményére várnak, amely eldöntheti, hogy a követelés jogszerűen érvényesíthető-e. Forrás: Kossuth Rádió |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.

A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül.
Évek óta nincs elfogadott beszámoló, a közös költséget több hónapra visszamenőleges hatállyal emelték meg - sok társasházban ismerősek lehetnek az ehhez hasonló, komoly vitákat szülő helyzetek. Mit tehet a tulajdonos, ha a vezetőség szabálytalan pénzügyi kimutatásokkal és jogszerűtlennek tűnő döntésekkel próbálja rendezni a ház ügyeit? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A társasház közgyűlése tiltó határozatot hozott egy veszélyt jelentő gázszivárgás bejelentésével szemben. Mit tehet a közös képviselő? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Ha egy tulajdonos saját, egyéni lakásbiztosítást köt, akkor mentesülhet a ház közös biztosítási díjának fizetése alól? Bár logikusnak tűnhet, hogy ne fizessünk kétszer ugyanazért, a társasházi törvények és a közös tulajdon védelme miatt a helyzet jogilag és gyakorlatilag is összetettebb. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A közös képviselő váltása ritkán zajlik zökkenőmentesen, az egyik legnagyobb feszültségforrást pedig a társasház adatai jelentik. Ki használhatja a nyilvántartást, mi történik a személyes adatokkal, és meddig mehet el a lakóközösség, ha nyilvánosan akarja rendezni a vitát? Az olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon. 
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség.
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni.
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e.
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat.
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került.
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra.
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket.
Olvasónk két társasházi közgyűlésen is azt tapasztalta, hogy a közös képviselők nem terjesztik elő elfogadásra a számviteli törvény szerinti éves beszámolót. A mulasztásra olyan érveik voltak, miszerint a tulajdonosok „úgysem értik, felesleges", vagy a „közös képviselő által készített elszámolás amúgy is részletesebb". Olvasónk kérdésére jogi szakértőnk válaszol.
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 





































