THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Vízkorlátozás egy vitatott díj miatt – meddig mehet el a szolgáltató?2026. február 26. |
|---|
 Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.
|
|
109 480 HUF
THS GDPR-3 adattároló iratszekrény
 Érdekel → |
|
Hogyan lett 50 ezer forintból vízkorlátozási fenyegetés? Egy 12 lakásos szegedi társasház lakói 2024 decemberében értesítést kaptak a Szegedi Vízmű Zrt.-től: a szolgáltató közölte, hogy díjtartozás miatt korlátozhatja az ivóvíz-szolgáltatást. A követelés alapja csapadékvíz-elvezetési díj volt, amely a vitatott időszak végére mintegy 50 ezer forintra nőtt. A konfliktus gyökere az épület jogi és műszaki „átmeneti" időszaka. A társasház alapító okirata 2024 szeptemberében készült el, és ezt követően indult a közművek átírása a kivitelező nevéről a társasházra. Az épületben azonban két üzlet - egy iroda és egy kozmetika - is működött, amelyek csak 2025 elején váltak le a közös főmérőről. A szolgáltató álláspontja szerint ebben az átmeneti időszakban nem lakossági díjszabás volt érvényben, ezért csapadékvíz-elvezetési díjat számított fel. A közös képviselő viszont úgy véli, a társasház jogállása végig lakossági volt, így a díj jogalapja eleve kétséges. Az ügyet tovább bonyolította, hogy a szolgáltató levelezésében többször ellentmondásos információk jelentek meg: egy ponton még azt közölték, hogy nincs tartozás, később azonban újabb és újabb felszólítások érkeztek. Mi a csapadékvíz-díj jogi alapja? A vitában kulcsszerepet játszik, hogy egyáltalán milyen feltételekkel számíthat fel ilyen díjat a szolgáltató. Dr. Poprádi Péter ügyvéd szerint a szolgáltató üzletszabályzata alapján a csapadékvíz-elvezetési díj tipikusan akkor merül fel, ha a felhasználó szabálytalanul vezeti el az esővizet - például a szennyvízhálózatba. Ez azt jelenti, hogy nem a fogyasztói minősítés a döntő, hanem az, történt-e szabálytalan műszaki megoldás. Ha igen, akkor akár lakossági felhasználóval szemben is kiszabható díj. Ha viszont nincs ilyen műszaki hiba, a követelés megalapozottsága megkérdőjelezhető. Az ügyvéd hangsúlyozta: a társasház fogyasztói státusza önmagában egyértelműen lakossági, még akkor is, ha az épületben üzletek működnek. A tényleges felhasználás az egyes albetétek szintjén lehet releváns, nem az egész ház besorolásánál. Korlátozható-e a víz egy vitatott díj miatt? A lakók számára a legaggasztóbb kérdés az volt, hogy egyáltalán megengedhető-e a vízkorlátozás ilyen helyzetben. Az üzletszabályzat szerint díjtartozás esetén a szolgáltató elvileg korlátozhatja a szolgáltatást, de nem mindegy, hogy mely fogyasztóval szemben. Ha a lakások külön szerződéssel rendelkeznek, azok ellátását általában nem lehet a társasház közös tartozása miatt korlátozni. A szakértő szerint egy 50 ezer forintos tartozásnál a vízkorlátozás különösen aránytalannak tűnik, hiszen a szolgáltatónak számos egyéb behajtási eszköze van, például fizetési meghagyás vagy peres eljárás. Hatósági és békéltetési utak - egyelőre eredmény nélkül A közös képviselő panaszt nyújtott be a Magyar Energetikai és Közmű szabályozási Hivatal-hoz, amely azonban elutasította azt. A Békéltető Testület eljárása pedig megszűnt, mert az ügyet nem találták lefolytathatónak ebben a formában. Így jelenleg a legreálisabb jogi út a bírósági eljárás marad, amely azonban idő- és költségigényes. Mit tehet egy társasház hasonló helyzetben? A szakértő szerint ilyen ügyekben három szempontot érdemes mérlegelni. Az első a szolgáltatás folyamatossága: a víz alapvető közszolgáltatás, ezért nem érdemes olyan helyzetet előidézni, amely a lakók mindennapi életét veszélyezteti. A második a jogérvényesítés stratégiája: sok esetben célszerű a vitatott összeget ideiglenesen befizetni, majd bíróságon visszakövetelni, mert így elkerülhető a szolgáltatás megszakítása. A harmadik a műszaki háttér tisztázása: ha valóban szabálytalan csapadékvíz-elvezetés áll a díj mögött, annak megszüntetése általában engedélyezési és műszaki kérdés, nem jogvita. A vita azóta új fordulatot vett A Szegedi Vízmű Zrt. végül nem korlátozta az ivóvíz-szolgáltatást, miután a Pacsirta utcai társasház - a lakók készülékeinek védelme érdekében - befizette a vitatott követelés egy részét, mintegy 16 ezer forintot. A közös képviselő továbbra is fenntartja, hogy lakossági felhasználóra csapadékvíz-elvezetési díj nem róható ki, különösen szerződés hiányában, míg a szolgáltató szerint jogszabályi alapon jár el. A felek jelenleg a felügyeleti hatóság folyamatban lévő eljárásának eredményére várnak, amely eldöntheti, hogy a követelés jogszerűen érvényesíthető-e. Forrás: Kossuth Rádió |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is. 
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
