THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Vízkorlátozás egy vitatott díj miatt – meddig mehet el a szolgáltató?2026. február 26. |
|---|
 Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.
|
|
5 HUF
Boríték LC/6 öntapadó bélésnyomott 114x162mm Bluering® fehér
 Érdekel → |
|
Hogyan lett 50 ezer forintból vízkorlátozási fenyegetés? Egy 12 lakásos szegedi társasház lakói 2024 decemberében értesítést kaptak a Szegedi Vízmű Zrt.-től: a szolgáltató közölte, hogy díjtartozás miatt korlátozhatja az ivóvíz-szolgáltatást. A követelés alapja csapadékvíz-elvezetési díj volt, amely a vitatott időszak végére mintegy 50 ezer forintra nőtt. A konfliktus gyökere az épület jogi és műszaki „átmeneti" időszaka. A társasház alapító okirata 2024 szeptemberében készült el, és ezt követően indult a közművek átírása a kivitelező nevéről a társasházra. Az épületben azonban két üzlet - egy iroda és egy kozmetika - is működött, amelyek csak 2025 elején váltak le a közös főmérőről. A szolgáltató álláspontja szerint ebben az átmeneti időszakban nem lakossági díjszabás volt érvényben, ezért csapadékvíz-elvezetési díjat számított fel. A közös képviselő viszont úgy véli, a társasház jogállása végig lakossági volt, így a díj jogalapja eleve kétséges. Az ügyet tovább bonyolította, hogy a szolgáltató levelezésében többször ellentmondásos információk jelentek meg: egy ponton még azt közölték, hogy nincs tartozás, később azonban újabb és újabb felszólítások érkeztek. Mi a csapadékvíz-díj jogi alapja? A vitában kulcsszerepet játszik, hogy egyáltalán milyen feltételekkel számíthat fel ilyen díjat a szolgáltató. Dr. Poprádi Péter ügyvéd szerint a szolgáltató üzletszabályzata alapján a csapadékvíz-elvezetési díj tipikusan akkor merül fel, ha a felhasználó szabálytalanul vezeti el az esővizet - például a szennyvízhálózatba. Ez azt jelenti, hogy nem a fogyasztói minősítés a döntő, hanem az, történt-e szabálytalan műszaki megoldás. Ha igen, akkor akár lakossági felhasználóval szemben is kiszabható díj. Ha viszont nincs ilyen műszaki hiba, a követelés megalapozottsága megkérdőjelezhető. Az ügyvéd hangsúlyozta: a társasház fogyasztói státusza önmagában egyértelműen lakossági, még akkor is, ha az épületben üzletek működnek. A tényleges felhasználás az egyes albetétek szintjén lehet releváns, nem az egész ház besorolásánál. Korlátozható-e a víz egy vitatott díj miatt? A lakók számára a legaggasztóbb kérdés az volt, hogy egyáltalán megengedhető-e a vízkorlátozás ilyen helyzetben. Az üzletszabályzat szerint díjtartozás esetén a szolgáltató elvileg korlátozhatja a szolgáltatást, de nem mindegy, hogy mely fogyasztóval szemben. Ha a lakások külön szerződéssel rendelkeznek, azok ellátását általában nem lehet a társasház közös tartozása miatt korlátozni. A szakértő szerint egy 50 ezer forintos tartozásnál a vízkorlátozás különösen aránytalannak tűnik, hiszen a szolgáltatónak számos egyéb behajtási eszköze van, például fizetési meghagyás vagy peres eljárás. Hatósági és békéltetési utak - egyelőre eredmény nélkül A közös képviselő panaszt nyújtott be a Magyar Energetikai és Közmű szabályozási Hivatal-hoz, amely azonban elutasította azt. A Békéltető Testület eljárása pedig megszűnt, mert az ügyet nem találták lefolytathatónak ebben a formában. Így jelenleg a legreálisabb jogi út a bírósági eljárás marad, amely azonban idő- és költségigényes. Mit tehet egy társasház hasonló helyzetben? A szakértő szerint ilyen ügyekben három szempontot érdemes mérlegelni. Az első a szolgáltatás folyamatossága: a víz alapvető közszolgáltatás, ezért nem érdemes olyan helyzetet előidézni, amely a lakók mindennapi életét veszélyezteti. A második a jogérvényesítés stratégiája: sok esetben célszerű a vitatott összeget ideiglenesen befizetni, majd bíróságon visszakövetelni, mert így elkerülhető a szolgáltatás megszakítása. A harmadik a műszaki háttér tisztázása: ha valóban szabálytalan csapadékvíz-elvezetés áll a díj mögött, annak megszüntetése általában engedélyezési és műszaki kérdés, nem jogvita. A vita azóta új fordulatot vett A Szegedi Vízmű Zrt. végül nem korlátozta az ivóvíz-szolgáltatást, miután a Pacsirta utcai társasház - a lakók készülékeinek védelme érdekében - befizette a vitatott követelés egy részét, mintegy 16 ezer forintot. A közös képviselő továbbra is fenntartja, hogy lakossági felhasználóra csapadékvíz-elvezetési díj nem róható ki, különösen szerződés hiányában, míg a szolgáltató szerint jogszabályi alapon jár el. A felek jelenleg a felügyeleti hatóság folyamatban lévő eljárásának eredményére várnak, amely eldöntheti, hogy a követelés jogszerűen érvényesíthető-e. Forrás: Kossuth Rádió |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került. 
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
2026. május 14-én hivatalosan is megszűnt a veszélyhelyzet Magyarországon. Az áprilisi választások nyomán felálló új Országgyűlés első intézkedéseinek egyike a rendeleti kormányzás lezárása volt. Az átmenet folyamatossága, valamint a gazdasági és szervezeti stabilitás biztosítása érdekében a parlament törvényi szintre emelte a legfontosabb veszélyhelyzeti intézkedéseket. 
Olvasónk két társasházi közgyűlésen is azt tapasztalta, hogy a közös képviselők nem terjesztik elő elfogadásra a számviteli törvény szerinti éves beszámolót. A mulasztásra olyan érveik voltak, miszerint a tulajdonosok „úgysem értik, felesleges", vagy a „közös képviselő által készített elszámolás amúgy is részletesebb". Olvasónk kérdésére jogi szakértőnk válaszol. 
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
