THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
Háromrészes cikksorozatunk előző részében arról írtunk, hogy ha már jól körbejártuk a témát és meghoztuk a döntést, hogy a meglévő és kihasználatlan lakásunkban magánszállás-szolgáltatást fogunk indítani 2023-ban, azt hivatalosan hol kell elkezdeni és milyen sorrendben kell haladunk, mivel a lépések egymásra épülnek. Ebben a részben a hátralévő lépésekről fogunk bővebben írni. 
Cikksorozatunkban, annak is az első részében a rövid távú kiadásról vagy üdültetésről, népi nevén „erbéenbézésről" lesz szó, pontosabban az addig való eljutáshoz szeretnénk ezzel a cikkünkkel segítséget nyújtani, de egy példán keresztül sorra vesszük az ehhez kapcsolódó kiadásokat is, hogy mindenki maga el tudja dönteni, neki megérné-e belefogni. Aki tehát azt fontolgatja, hogy belevág, ezt az írást elolvasva már sok meglepetés nem érheti. 
Egy 15 lakásos társasháznál 2 hete választottak meg a lakók közös képviselőnek. Megválasztásom után vettem át a társasház iratait Alapító Okiratot is viszont Szervezeti-Működési Szabályzata nincs ennek a lépcsőháznak, illetve adószáma sincs. Iratátadás után derült ki, hogy a mellette lévő kettő 15-15 lakásos lépcsőházakkal egy helyrajzi számon van társasháznak nyilvántartva. A másik kettő háznál is más-más a közös képviselő. Mind a hárman üzletszerűen végezzük a társasház kezelést. Az egyik lépcsőház képviselője kért adószámot az Ő által képviselt háznak. A kérdésem a következők lennének. Törvényesen működhet-e így a társasház 3 közösképviselővel, illetve a jövő évre vonatkozó beszámolási kötelezettségnél problémát fog-e jelenteni a házaknak? Amennyiben így nem működhet a Társasház, kérem írja meg, hogy mit kell tenni házaknak, hogy törvényesen tudjon működni. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A közös képviselőnk, aki egyúttal társasházkezelő is, egyoldalú rendes felmondással felmondott. Kérdésünk az SZB részéről, hogy jól értelmezzük-e a társasházi törvény 28.§ (3) bekezdésében leírtakat, ha a felmentéséről szóló közgyűlési határozat dátumától számítjuk a kilencvenedik napot, amelynek leteltéig ügyvivőként köteles ellátni a közösség ügyeinek intézését, amennyiben a társasház nem tud korábban új közös képviselőt választani? További kérdésünk, hogy mi történik akkor, ha a közgyűlés nem fogadja el a közös képviselő felmondását, és nem hoz a felmentéséről határozatot, mivel a tulajdonosok nagy többsége nem szeretne tőle megválni és új közös képviselőt választani? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Nemrég vásároltam egy lakást egy 120 albetétes, újépítésű kertvárosi társasházban, és az első közgyűlésen - habár el lett fogadva a tulajdonostársak által a 2023-as évi költségvetési terv - többünknek szemet szúrt egy szerződés, mely a beruházó és már csak a hasonló cégnévből is valószínűsíthetően a beruházóval hasonló érdekkörből álló Kft-vel között köttetett. A szerződés szerint a ház havonta 2 millió Ft + áfa összeget kell, hogy fizessen a cégnek többek között gondnoki tevékenységért, illetve nem garanciális hibák elhárításáért, illetve a garanciális kapcsolattartásért is. Emellett többünk véleménye szerint a szerződésben olyan rendszerek felügyelete is szerepel, mint tevékenység (pl rádiós vízóra leolvasó rendszer), amit amúgy elvégeznek maguk a szolgáltatók is direktben. Emellett furcsa, hogy nem kell elszámolnia a cégnek a havi munkákkal, illetve a garanciális ügyintézés kiszervezését is meglehetősen aggályosnak tartjuk. Továbbá szintén furcsa, hogy a szerződés határozott időre, három évre van kötve, de rendes felmondással mégis felmondható. Mi ilyenkor a teendő az ügyvéd úr szerint? Legális ez a megoldás? A közös képviselet közölte, hogy amíg ő a közös képviselő, addig ez a szerződés nem mondható fel. Nem összeférhetetlen ez? Nem felújítási alapba kellene fizetnünk ezt az összeget a társasház számlájára inkább? Dr. Kiss Balázs Károly és Dr. Havas-Sághy Gábor, a THT jogi szakértői válaszolnak az olvasói kérdésre. 
A GDPR hatálybalépése óta az életünk mindennapjaivá vált az adatvédelem. Ha jobban megfigyeljük, szinte bármilyen szolgáltatót veszünk igénybe, a kapcsolatfelvétel legelső lépése az, hogy hozzájárulunk az adataink kezeléséhez. A gazdasági társaságok mellett a társasházak életében is meghatározó az adatvédelem, de ebben az esetben néhány, közhiteles nyilvántartásból elérhető adaton túl a természetes személyek személyes adatai nem nyilvános információk. Dr. Havas-Sághy Gábor, a THT ingatlan- és infokommunikációs jogi szakértője válaszol a címben feltett kérdésre. 
A THT podcast eheti epizódjában Szilber Szilvia beszél a bizalomépítésről és a THT olvasói körében elvégzett felmérés eredményeiről, a 2023-as közgyűlési tapasztalatokról. 
Mi a helyes eljárás, ha egy társasház számvizsgáló bizottság tagjai díjazásban részesülnek a munkájukért. Az SZB tagok aktív korúak, nem nyugdíjasok. Milyen adót kell a társasháznak fizetnie az SZB tagok díjazása után? Abban az esetben, ha az SZB tagok, nem pénzbeni díjazásban részesülnek, hanem ez kompenzálásra kerül a közös költségben, kell-e a társasháznak adót fizetnie. Ha igen milyen adót és mennyit? Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő válaszol a kérdésekre. 
Tekintettel arra, hogy a számvizsgálók nem társasházi szakemberek, ugyanúgy, mint ahogy a többi tulajdonos sem, nem elvárható, hogy azonnal tudják, mi is a dolguk, és hogy tisztában legyenek olyan számviteli szakkifejezésekkel, mint pl. a „kifizetőtől levont forrásadó" vagy „naplófőkönyvi tétel" . Ennek ellenére a társasházi törvény előírja, hogy az előképzettséghez nem kötött számvizsgálói feladatkörben a számvizsgáló bizottság "véleményezze" a társasházkezelő által készített éves számviteli beszámolót, illetve költségvetési tervet, valamint a társasházkezelő egész éves munkáját. Szigorúan fogalmazva a számvizsgálók felelőssége az, hogy a társasházuk milyen állapotban van. Hogyan tud ennek a kötelezettségnek eleget tenni? 
Az információkhoz való könnyű hozzáférés, a gyors technológiai fejlődés, a folyamatos időnyomás, az egészséges életmód növekvő fontossága, vagy a zöld megoldások iránti igény csak néhány új vonatkozása korunk városi mindennapjainak. Ezek a szempontok nem csak az életvitelen, de az otthonokon is nyomott hagytak funkcionalitás, kényelem és dizájn tekintetében. 
A közös képviseletet ellátó cég a 2022. évi elszámolásnál a bankkivonat szerint 3.810.- Ft iparűzési adót terhelt a társasházra. Semmilyen ipari tevékenységet nem folytatunk, bevételünk csak a tulajdonosi befizetésekből származik, így jogtalannak ítéltem meg az adó áthárítását, s kértem annak haladéktalanul történő visszautalását. Tisztelettel Kérdezem, hogy jogos - e a követelésem? Szőlősi Mónika, a THT okos mérési szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Az egyik tulajdonosa az épület főhomlokzatán egy konzolon két kamerát helyezett el. A kamerák két irányban a járdákat és az úttest fogalmát nézik pásztázzák éjjel és nappal. Rálátnak arra hogy ki jön ki a házból és ki megy be, illetve veszik a járdán haladókat. Közgyűlési határozat nincs a felszerelés engedélyezéséről, tudomásom szerint nem is lehet, mert közterületet csak hivatalos hatósági rendszer figyelheti. A konzol szerkezet miatt a kamera nem fordítható a fal irányába, és nyilván a maszkolása sem megoldás. Az illetékes hatóságoknak van tudomása róla, de a leszereltetés ügyében egy éve láthatóan nem történt semmi. Jogosult vagyok e a letakarására vagy a leszerelésére és megőrzésére amíg valamilyen hatóság nem jelentkezik az átvételére? Smiglag Károly, a THT biztonságtechnikai szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
"Ehhez a szakmához elhívatottság kell. Türelem, türelem és türelem. Tudomásul kell venni, hogy nincs ünnepnap, hétvége, és éjszaka, mert ha baj van, azonnal intézkedni kell. A munka szép, sokrétű, odafigyelést és tudást követel meg." - Nemec Károlyné, a THT Társasházi Életműdíj 2022-es díjazottja mesélt nekünk az elmúlt harminc évéről. 
Társasházunk 20 lakásos épületében az egyik lakást egy Kft. vásárolta meg. Később - a társasház tájékoztatása nélkül - a cég székhelyét is ide helyezte át, a Kft. fő tevékenységi köre járóbeteg szakellátás. A cég létszáma 1 fő, aki egyúttal itt is lakik. Jogilag a társasház tehet ez ellen bármit is? Morális kérdés: a vállalkozás ezzel a módszerrel más vállalkozásokhoz képest jelentős gazdasági előnyt élvez, ugyanis a társasházi lakások közé bújva lakossági tarifával fizeti a felhasznált hőmennyiséget. Az épületet egy db gázkazán látja el melegvízzel és fűtési energiával, a lakások önálló hőmennyiség mérőkkel rendelkeznek, ennek alapján történik az elszámolás. Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
A 20-as éveimben -töredelmesen bevallom- magam sem törődtem a társasházzal, amiben laktam, mint ahogy sok egyéb más dologgal sem, amikre később, az élet iskolája tanított meg. Nem tudtam ugyanis, hogy a társasház lakáson túli része az enyém (is). 
Egyre gyakrabban találkozhatunk az olyan kifejezésekkel, mint az okos- vagy intelligens otthon. Az emberek többsége viszont nincs tisztában ezek jelentésével, pedig az energiaválság közepén a modern megoldások több olyan lehetőséget is kínálnak, amelyek a nap végén költségcsökkentést eredményeznek. Ennek megfelelően körbejárjuk, hogy mire számíthat, aki egy okosotthon építésére adja a fejét. 
Partnereink
(c) Társasházi Háztartás 2023 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
