THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT Facebook
(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások










A barcelonai ingatlantulajdonosok komoly ellenállásba kezdtek a katalán kormány azon tervezett intézkedései ellen, amelyek négy éven belül teljesen megszüntetnék a rövid távú lakáskiadást a városban. Az ingatlantulajdonosok jogi lépésekkel készülnek arra az esetre, ha a katalán kormány továbbra is ragaszkodik a korlátozásokhoz.
A társasházak üzemeltetése mindig is komplex feladat volt, de az elmúlt évek változó gazdasági körülményei új kihívások elé állították a lakóközösségeket és a közös képviselőket egyaránt. Nemrég készült el a THT és az eHÁZ 2024-es, mintegy 7.500 társasház adataiból készült országos felmérése, melyből több, meglepően érdekes megállapítás vonható le.
Mi a közös Berlinben, Stockholmban, New Yorkban és San Franciscóban? Az, hogy mindegyikük városvezetése azt gondolta, jó ötlet központilag belenyúlni az ingatlanpiac kereslet-kínálati folyamataiba, és a lakáspolitikai illetve a turizmusfejlesztési kérdéseket egy huszárvágással megoldani. Az eredmény: drasztikus csökkenés a kínálati oldalon, elrettentették a befektetőket, csökkent az ingatlanok piaci értéke, romlott a minősége, amely visszahatott a városok vonzerejére is. A fentebb felsorolt városok listája nem teljes, de Terézváros vezetése az Airbnb betiltásával ehhez a társasághoz csatlakozhat, és félő, hogy ez a folyamat magával ránthatja Budapest ingatlanpiacát is - vélik a turisztikai szakemberek 
A bérleti díjak ellenőrzésének politikája tönkreteszi Portugália ingatlanpiacát, de egy petíció végre változást hozhat. Portugália példátlan ingatlanválsággal néz szembe jelenleg. Ezrek kerültek hátrányos helyzetbe, mert arra kényszerülnek, hogy egy elavult korlátozó törvény miatt a bérleti díjakat nevetségesen alacsony szinten tartsák, amelynek hatása az lett, hogy térdre kényszerült az ingatlanpiac.
Ilyen a „boksz" - szoktunk idézni egy jól ismert LGT slágerből - de a Terézvárosban lezajlott népszavazás kapcsán ezt a pofont egész Budapesten és országosan is megérezheti a turizmus. 447 szavazat miatt jöhet szigorú szabályozás a rövid távú lakáskiadások teljes piacán.
Miközben Budapest lakossága stagnál, és az emberek egyre inkább kiszorulnak a városból, Bécs robbanásszerű növekedést él meg - ám ennek ellenére a lakásárak mégsem szöktek az egekbe. Hogyan sikerült ezt elérni sógorék fővárosának? A válasz egyszerű: a bécsi önkormányzat és privát ingatlanfejlesztők közös erővel, történelmi léptékű lakásépítési programokat valósítottak meg, háromszor annyi lakást építve, mint Budapest. 
Habár Magyarországon nincsen precedensjog, kúriai jogesetek tucatjai bizonyítják, hogy az ingatlanunk bizony értékcsökkenést szenved el, ha mobiltorony épül a közelben. A téma igen kényes, de a THT utánajárt a részleteknek.
Az elmúlt években Budapest belső kerületeiben egyre nagyobb nyomás nehezedik a helyi lakosokra a rövid távú lakáskiadás térnyerése miatt. Világszerte tapasztalt jelenség, hogy míg a turizmus szempontjából óriási előnyt jelent az "airbnb"-szerű szolgáltatások elérhetősége, a helyiek életminősége sok esetben romlik, ahogy a turisták jelenléte és a lakásárak, bérleti díjak emelkedése kiszorítja őket otthonaikból. Terézváros most népszavazásra készül, hogy a jövőben szabályozza ezt a tendenciát, de a kérdés egyáltalán nem egyszerű.
A magyar építési hatósági eljárások átláthatósága jelentős csapást szenvedett, miután a kormány megszüntette az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) nyilvános tájékoztatási felületét. Az augusztus 16-án életbe lépő rendelet gyakorlatilag eltünteti a nyilvánosság elől az építési engedélyekkel és az ezekkel kapcsolatos döntésekkel kapcsolatos adatokat, ami súlyos következményekkel járhat a közérdekű információkhoz való hozzáférés tekintetében. 






























