THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
Mi a helyes eljárás, ha egy társasház számvizsgáló bizottság tagjai díjazásban részesülnek a munkájukért. Az SZB tagok aktív korúak, nem nyugdíjasok. Milyen adót kell a társasháznak fizetnie az SZB tagok díjazása után? Abban az esetben, ha az SZB tagok, nem pénzbeni díjazásban részesülnek, hanem ez kompenzálásra kerül a közös költségben, kell-e a társasháznak adót fizetnie. Ha igen milyen adót és mennyit? Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő válaszol a kérdésekre. 
Tekintettel arra, hogy a számvizsgálók nem társasházi szakemberek, ugyanúgy, mint ahogy a többi tulajdonos sem, nem elvárható, hogy azonnal tudják, mi is a dolguk, és hogy tisztában legyenek olyan számviteli szakkifejezésekkel, mint pl. a „kifizetőtől levont forrásadó" vagy „naplófőkönyvi tétel" . Ennek ellenére a társasházi törvény előírja, hogy az előképzettséghez nem kötött számvizsgálói feladatkörben a számvizsgáló bizottság "véleményezze" a társasházkezelő által készített éves számviteli beszámolót, illetve költségvetési tervet, valamint a társasházkezelő egész éves munkáját. Szigorúan fogalmazva a számvizsgálók felelőssége az, hogy a társasházuk milyen állapotban van. Hogyan tud ennek a kötelezettségnek eleget tenni? 
A pénztár szabályzat egyértelműen előírja hogy pénztár ellenőrnek nem szabad kijelölni: - aki utalványozási feladatokat lát el és akinek a fizetési számla felett hitelintézeti aláírási joga van valamint aki a fizetési számla- és könyvelésében részt vesz. Ugyanakkor a pénztári ellenőr feladata a pénzmozgások megtörténte után - többek között - annak az ellenőrzése is, hogy a be- és kifizetések a szabályszerű utalványozás után történtek, a be- és kifizetések utáni - nyilvántartás szerinti - pénzkészlettel a tényleges pénzösszeg megegyezik-e vagy sem stb. A pénztári ellenőr tehát az utalványozó tevékenységét is ellenőrizni köteles. Lehet egy számvizsgáló egyszerre mindkettő? Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő válaszol az olvasó kérdésére. 
Saját házamban vagyok közös képviselő, a tulajdonostársak közül két lakó bizalmatlanságát nyilvánította ki személyem ellen, ezért én úgy gondoltam, hogy felkérem az egyiket, hogy legyen számvizsgáló, azaz ellenőrizze le a pénzügyi elszámolásaimat. Természetesen Ő ez vállalta is! Ezért szeretném megkérdezni, hogy pontosan mit kérhetek a számvizsgálónak megválasztott tulajdonos társamtól? A megválasztott számvizsgálónak milyen feladatokat kell ellátni a Társasház tevékenységére vonatkozóan? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Társasházunk közös képviselője a közgyűlések alkalmával minden évben elszámol a kiadás/bevétellel az általa megírt elszámoló dokumentumon. A lakók többszöri kérésere sem hajlandó megmutatni az eredeti számlákat, mellyek az elszámolás valódiságát igazolná. Megsértődik, fenyegetőzik, azzal vádol minket, hogy mi megsértjük a becsületét, ha ragaszkodunk az eredeti számlák megnézéséhez. Számvizsgáló bizottsággal nem rendelkezik a lakóközösség, mert a képviselő elmondása szerint ez nehezíti az ügyek intézését, és a bizottság tagjain felelősség terheli amit senki nem akar vállalni. Kérem segítsen, hogy milyen jogi kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a képviselőnek, és milyen jogi lehetőségünk van nekünk, mint tulajdonosoknak, hogy tudomást szerezzünk a megtörtént munkálatok kiadásairól, díjáről számvizsgáló bizottság felállítása nélkül, és valóban megnehezedik az ügyintézés illetve milyen felelősséggel jár a lakók részéről ha bizottsági tagokká válnak? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Svédország azon kevés országok egyike, amely szinte minden területen jó példával jár elől. Itt az egyik legmagasabb az egy főre jutó jövedelem a világon, emellett a svédek előkelő helyet foglalnak el számos nemzetközi összehasonlításban, ami a gazdasági versenyképességet, az egészségügyet, az oktatást, a környezet-tudatosságot, a szabadságjogokat, az egyenlőséget, az emberi nyitottságot és általában az életminőséget illeti. 
Cikksorozatunk korábbi részeiben a magánszálláshellyé alakítás 4 lépéséről volt szó. Most pedig annak a kérdésnek a megválaszolásához szeretnénk információkat adni, amely nyilvánvalóan mindenkiben felmerült, hogy tényleg megéri-e lakásunkból apartmant csinálni 2023-ban, azaz magánszálláshelyként működtetni azt? 
Háromrészes cikksorozatunk előző részében arról írtunk, hogy ha már jól körbejártuk a témát és meghoztuk a döntést, hogy a meglévő és kihasználatlan lakásunkban magánszállás-szolgáltatást fogunk indítani 2023-ban, azt hivatalosan hol kell elkezdeni és milyen sorrendben kell haladunk, mivel a lépések egymásra épülnek. Ebben a részben a hátralévő lépésekről fogunk bővebben írni. 
Cikksorozatunkban, annak is az első részében a rövid távú kiadásról vagy üdültetésről, népi nevén „erbéenbézésről" lesz szó, pontosabban az addig való eljutáshoz szeretnénk ezzel a cikkünkkel segítséget nyújtani, de egy példán keresztül sorra vesszük az ehhez kapcsolódó kiadásokat is, hogy mindenki maga el tudja dönteni, neki megérné-e belefogni. Aki tehát azt fontolgatja, hogy belevág, ezt az írást elolvasva már sok meglepetés nem érheti. 
Egy 15 lakásos társasháznál 2 hete választottak meg a lakók közös képviselőnek. Megválasztásom után vettem át a társasház iratait Alapító Okiratot is viszont Szervezeti-Működési Szabályzata nincs ennek a lépcsőháznak, illetve adószáma sincs. Iratátadás után derült ki, hogy a mellette lévő kettő 15-15 lakásos lépcsőházakkal egy helyrajzi számon van társasháznak nyilvántartva. A másik kettő háznál is más-más a közös képviselő. Mind a hárman üzletszerűen végezzük a társasház kezelést. Az egyik lépcsőház képviselője kért adószámot az Ő által képviselt háznak. A kérdésem a következők lennének. Törvényesen működhet-e így a társasház 3 közösképviselővel, illetve a jövő évre vonatkozó beszámolási kötelezettségnél problémát fog-e jelenteni a házaknak? Amennyiben így nem működhet a Társasház, kérem írja meg, hogy mit kell tenni házaknak, hogy törvényesen tudjon működni. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Partnereink
(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
