THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
Megjelent a Habitat for Humanity Magyarország idei éves, lakhatási szegénységéről írt jelentésének harmadik fejezete, amely az energiaválság hazai következményeit, a rezsicsökkentés hatásait, a hazai lakóépület-állomány korszerűsítések sürgető szükségét elemzi. 
Az elmúlt évtizedben Hollandiában jelentős csökkenés tapasztalható az új lakások építésében, miközben a lakosság száma folyamatosan növekedett. Amszterdam városában körülbelül 3000 úgynevezett "gazdasági hajléktalan" él, akik ugyan dolgoznak és élik a maguk hétköznapi életét, de akik a párkapcsolatuk felbomlása után a közös lakásból elköltözve nem találnak újat az egekbe szökő lakáspiaci árak miatt. (Érzékeltetésképpen: egy 60 négyzetméteres lakás ára itt akár 600 ezer euró is lehet.) Körülbelül 390 ezer lakás hiányzik országszerte. 
Görögországban az elmúlt hét évben a lakásárak közel 50 százalékkal emelkedtek. A lakáspiacon a kereslet jelenleg az egekben, mostanra a régebbi lakóingatlanok árai is olyan mértékben emelkedtek, hogy jelentősen lecsökkent az árkülönbség a régi és az újabb építésű ingatlanok között. 
Magyarországon az elmúlt egy évben rendkívüli mértékben növekedtek a megélhetés költségei. Ez egyrészt a lakhatási, elsősorban a rezsiköltségek megugrásával járt, másrészt pedig azzal, hogy az elszálló árak miatt egyre nehezebb kigazdálkodni a lakhatás költségeit. - derül ki a Habitat for Humanity idei éves lakhatási szegénységéről írt jelentéséből. 
Az éjjel megjelent Magyar Közlönyben napvilágot láttak a CSOK Plusz hitelprogram részletszabályai is. Összefoglaltuk a részleteket. 
2023. november 23-án rendezte első konferenciáját a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a budapesti Sugár Moziban, melyen több mint 250 résztvevő vett részt. Az egész napos rendezvényen a jogi és számviteli szakértői előadások mellett a jelenlévő számvizsgálók első kézből ismerhették meg azon lehetőségeket, hogy miként tudják távolról ellenőrizni a közös képviselők munkáját a legnépszerűbb hazai társasházi szoftverekben. 
Megjelent a Habitat for Humanity idei éves lakhatási szegénységéről írt jelentése (immáron tizenkettedik alkalommal), melynek első két fejezetét mutatta be november elején a két szerző, Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója, valamint Ámon Katalin, a Közép-európai Egyetem (CEU) PhD-hallgatója. A jelentés harmadik része még készülőben, de az eddigi két fejezetből így is sok érdekesség közül tudtunk szemezgetni.v 
November 23-án tartja a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) az I. Társasházi Számvizsgálók Napja névre hallgató rendezvényét, ahol meglévő és leendő tagjai első kézből kaphatnak meg olyan információkat a társasházi számvizsgálói munkával kapcsolatban, melyek eddig ilyen formátumban, egyszerre sehol nem hangzottak el. A rendezvényen egyszerre ismerhetik meg a résztvevők a Társasház ÉRTÉK, Profi MULTIHÁZ és eHÁZ szoftver számvizsgálói felületét! 
Jelentős változások rajzolják át az ingatlanpiacot Magyarországon is: a COVID, az ukrán háború, az infláció és energiaválság majd Izrael háborúja olyan gazdasági és politikai folyamatokat indított és indít el, ami jelentős hatással van és főként lesz a jövőben a hazai ingatlanpiacra is. Ebben a gyorsan változó környezetben minden eddiginél fontosabb lett a friss információk, a trendek ismerete! 
Egy társasháznak van egy többségi - a teljes házra vetítve 60%-os tulajdoni hányaddal bíró tulajdonosa - aki egyben közös képviselő is. Keresztül szeretne vinni egy olyan közgyűlési határozatot, amely nyilvánvalóan nagyon nem tetszik a kisebbségben lévő többi tulajdonosnak (pl. egy 900%-os közösköltség-emelés a még nem felvásárolt lakások szabadpiaci értékét beszakítandó), ezért összehívja a közgyűlést, amelyre a többi tulajdonos azt bojkottálandó el sem megy. Erre készülve a tőkeerős többségi tulajdonos közös képviselő elhív a közgyűlésre két ügyvédet, megkérve őket jegyzőkönyvvezetőnek és jegyzőkönyv-hitelesítőnek, saját maga és a családtagja pedig lesznek jegyzőkönyv-hitelesítők, mint tulajdonosok, és így megszavazzák a kisebbségben maradt tulajdonosokat nyomorba döntő határozatot. Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen olajozottan működő demokratikus diktatúra ellen tudnak-e jogilag bármit tenni a kisebbségben maradt tulajdonosok? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Partnereink
(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
