Barion Pixel
Dr. Kiss Balázs Károly, a TSZOE elnökének nyílt levele a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére 2025. február 14.
Dr.KissBalazsKaroly.jpgA társasházkezelői szakma helyzete az elmúlt években egyre aggasztóbbá vált. Az elavult jogszabályi környezet, az érdemi állami beavatkozás hiánya, valamint az átgondolatlan és nehezen végrehajtható törvényi előírások súlyos terheket rónak a társasházak közösségeire és az őket képviselő szakemberekre. Ezen kihívások kezelése érdekében a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) sürgeti a társasházkezelői kamara mielőbbi megalakítását. Dr. Kiss Balázs Károly, a Társasházak és Számvizsgálók Egyesületének elnökének nyílt levele.

Társasházak és társasházkezelő cégek 2025-ben – Hogyan működtessük törvényesen, hatékonyan és biztonságosan? 2025. február 14.
thtkonferencia.jpgA társasházak működését érintő jogszabályi környezet évek óta változatlan, miközben a társasházkezelők és a közös képviselők nap mint nap egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek. A helyzet megoldása érdekében 2025. március 13-án, Budapesten, a Lurdy Házban kerül megrendezésre a THT - Társasházi és ingatlanpiaci szaklap nagyszabású konferenciája „Társasházak és társasházkezelő cégek törvényes, hatékony és biztonságos működtetése 2025-ben" címmel.

Milyen arányban kell megszavazni a lépcsőházi radiátorok leszerelését? - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. február 9.
dr.Kiss_Balazs_Karoly.jpgAdott egy 3 lépcsőházból álló, összesen 54 lakásos társasház. Az eredeti kialakítás szerint a lépcsőházak földszintjén 2-2 közepes méretű radiátor fűtötte az egyébként 6 emeletnyi lépcsőházat. Az egyes földszinti tárolóhelyiségek is rendelkeztek radiátorokkal. A lakáson belüli radiátorokat az idén termosztatikus szelepekkel és fűtési költségmegosztókkal láttuk el. A helyszínen dolgozó, az épületet jól ismerő épületgépész szakemberek javasolták a lépcsőházi és tárolóban elhelyezett radiátorok megszüntetését, azok leromlott általános állapota és pazarló mivolta miatt (az épület még az olcsó szovjet gáz érájában épült). A lépcsőházat a lakások felől érkező hő legalább egy nagyságrenddel nagyobb mértékben fűti, mint a földszinti, több esetben már évek óta amúgy is elzárt radiátorok. A tulajdonosok többsége támogatná a leszerelést, ahogy én is. Van azonban egy hangos kisebbség, akik ragaszkodnak az eredeti kialakításhoz. Arra hivatkoznak, hogy az épületet így tervezték, és az akkori gépészek számoltak a szóban forgó radiátorokkal is. Szerintük a ritkán előforduló mínusz 20-25 fokos hidegek esetén a radiátorok nélkül csövek fagyhatnak el. Ez képtelenségnek tűnik. Sok épület eleve nem rendelkezik lépcsőházfűtéssel, és a környékbeli hasonló épületek közül is a legtöbben leszerelték már a közös területen található fűtőtesteket. Milyen szavazati arány kell a leszereléshez? Születhet-e olyan döntés, hogy csak egy lépcsőházban maradnak a radiátorok (SZMSZ-t is módosítanánk)? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Írásbeli szavazás érvényessége - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. február 4.
dr._KBK_f_v_tht.jpgTársasházunk nem rendelkezik SZMSZ-el. A közös képviselő az eHáz rendszerén keresztül 2024. szeptember 11-én szavazásra bocsátotta az alábbi kérdést. "Szeretné-e a társasház tovább vinni az XY elleni fizetési meghagyást bírósági perig a kiküldött anyag alapján?" Számvizsgáló bizottsági vélemény nem volt csatolva, és 5-6 tulajdonos nem rendelkezik az eHáz rendszeréhez hozzáféréssel. A szavazás határideje: 2024. szeptember 20-a volt. A szavazáson az eHáz rendszerén keresztül 14.300,25/100.000 tulajdoni hányad vett részt. A szavazás 7841,25/100.000 tulajdoni hányad: igen, 3571/100.000 tulajdoni hányad: nem, 2888/100.000 tulajdoni hányad: tartózkodom szavazati aránnyal zárult. A közös képviselő 2024. szeptember 24-én a szavazás eredményéről az alábbiak szerint tájékoztatta a tulajdonostársakat: "2024/09/24/1. sz. határozat: mivel a szavazáson résztvevő tulajdonosok tulajdoni hányada nem érte el az 50+1%-ot így a szavazás érvénytelen." Kérdésem: írásbeli szavazásnál meg kell lennie az 50+1 %-nak? Ha szükséges az 50+1 %-os arány, akkor arról a közös képviselőnek tájékoztatnia kellett volna-e az írásbeli szavazás kiírásakor a tulajdonostársakat? Helyesen járt el a közös képviselő? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Közös képviseletet ellátó cég képviselete - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. február 2.
dr.Kiss_Balazs_Karoly.jpgJelen esetben mi a társasházaknál Kft. formában látjuk el a közös képviseletet édesapámmal. Mind a ketten ügyvezetők vagyunk, és rendelkezünk közös képviselői képesítéssel is. A közgyűléseken minden esetben engem választanak meg a társaságon belül közös képviselőnek a lakók. Kérdés: Ha én kilépnék a cégből, édesapám tudná képviselni a társasházakat megválasztás nélkül, mivel a Kft. maradna a közös képviseletet ellátó társaság továbbra is? Ha egy cégen belül több közös képviselő van, akkor meg kell jelölnünk egy adott társasháznál annak, hogy ki lesz a közös képviselője személy szerint vagy elegendő csak a Kft.-t megnevezni? Természetesen a Kft.-ben mind a ketten jelen esetben önálló "tevékenységre" vagyunk jogosultak. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Osztatlan közös tulajdonú helyiség eladása - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. január 28.
dr._KBK_f_v_3.jpgA társasház szeretne eladni az egyik tulajdonosnak egy olyan helyiséget, amely osztatlan közös tulajdonban van. Az 1993-ban készült alapító okiratunk minden szavazásra legalább 2/3-os tulajdoni hányadú jelenlételt ír elő, ahol a tulajdoni hányadok többsége dönt. Ezt a társasházi törvény 50%-ra módosította. Az alapító okirat viszont külön kiemel négy esetet (alapító okirat módosítása, teljes felújítás, közös tulajdon megszüntetése, az egész ingatlan megterhelése), amikor viszont egyhangú határozat szükséges. Én úgy tudom, hogyha az alapító okirat tartalmazza a 2/3-os előírást, akkor nem a Tht. által előírt 4/5-öst kell, vagy lehet alkalmazni. Nekünk a 2/3 lenne a kedvezőbb. A mi esetünkben melyiket alkalmazhatjuk jogszerűen? A következő kérdés, ha megvan a 2/3-os, vagy 4/5-ös tulajdoni hányad egyöntetű igen szavazata, de pluszban többen szavaznak és az egyikük nemmel szavaz, akkor meg tudja akadályozni a 2/3-os, vagy 4/5-ös döntést? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Lehetetlen küldetés előtt a társasházak: minden közgyűlésre ügyvédet kell hívni! 2025. január 27.
dr._KBK_f2.jpgA földhivatali közös képviselői regisztrációt illetően a jelenlegi állás szerint minden megválasztásról szóló közgyűlési jegyzőkönyvet hitelesítenie kell jogi képviselőnek. A jegyzőkönyv csak akkor fogadható el a regisztrációs eljárásban - még akkor is, ha az egyébként az összes ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges adatot tartalmazza - ha azt ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos ellenjegyzéssel látta el. A részleteket a cikkünkben olvashatja.

Meghatalmazással kapcsolatos kérdések - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. január 21.
kiss.jpgKorábbi feltett kérdésre adott válaszával kapcsolatban szeretnék kérdezni meghatalmazással kapcsolatban. A válasz szerint: "Ha ½-½ arányban tulajdonosok, akkor az adott lakásra nem vehető figyelembe szavazat az közgyűlésen ott lévő tulajdonostól sem, mert nincs meg a szavazattöbbség az adott ingatlan vonatkozásában." Kérdéseim: 1. Ha a helyszínen van mindkét tulajdonos, de nem értenek egyet a szavazásban, pl. kétfelé szavaznának, akkor az ő szavazatukat nem lehet figyelembe venni? 2. Ha a közgyűlés felénél távozik az egyik fél és nem hatalmaz meg senkit, akkor a további napirendi pontoknál nem szavazhat az, aki maradt a továbbiakban is? 3. Ha csak az egyik tulajdonos tud eljönni (házasok/elváltak), ő szeretne szavazni, ebben az esetben sem lehet figyelembe venni az 50%-os tulajdoni hányadát? Mert sok esetben ez is döntő lehet a végeredményt illetően. 4. Van-e különbség a házas és elvált tulajdonosok (50-50%) tulajdoni hányaddal rendelkező meghatalmazása között? Mit fogadhatunk el és mit nem? 5. Házastársaknak kell-e meghatalmazást adni a párjuknak, ha nem tudnak részt venni a közgyűlésen? 6. Ha nem fogadunk el egy meghatalmazást, jegyzőkönyvben rögzíteni kell-e, illetve el kell-e tenni ebben az esetben ezt a meghatalmazást a többi elfogadott meghatalmazással együtt? - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Aggályos képviselő-helyzet - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. január 14.
kbk21.pngÖtlakásos társasház helyzete lett kilátástalan. Tavasszal az - szerintem - érvénytelen lakógyűlésen a közös képviselő lemondott. Írásos tájékoztatás, jegyzőkönyv nincs. Több tulajdonossal már addig is régóta szorgalmaztuk a lakógyűlést. A tulajdonos-közös képviselő minimum 10 éve nem hívta össze, férjével mindent szabotálnak (pl. társasház biztosítást, közös költség emelést, karbantartást) a tulajdoni hányadukkal, terrorral, károkozással, a közös pénz és tulajdon önkényes kezelésével stb. A közös képviselő a lakógyűlést előzetes írásbeli meghívó nélkül hívta össze egyébként tavasszal, azt az utolsó pillanatban tudtuk meg, így önhibánkon kívül többen nem lehettünk ott ésmeghatalmazni se tudtunk senkit, kértünk írásban új időpontot, de a képviselő nem válaszolt, nem adott újat. Érvényes volt-e így a lakógyűlés és a lemondás? A képviselő a korára és arra hivatkozott, hogy ingyen csinálja, ennek ellenére támadást kap. A már csak ügyvivőként eljáró közös képviselő most rám akarja tolni a közös képviselőséget, pedig tudja, hogy élethelyzetem miatt nem tudom vállalni. Egyébként senkit nem ajánlott maga helyett. Félek, hogy a társasházi biztosítás miatt általam nagy erőfeszítésekkel összehívott lakógyűlésen rám szavaztat és rám kényszeríti a közös képviselőséget. Senkinek sincs ereje, pénze, bíróságra, hatóságokhoz menni, ezért más tulajdonos sem fogja vállalni a képviselőséget. - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Minden, amit a földhivatali közös képviselői regisztrációról tudni érdemes - Interjú Dr. Kiss Balázs Károllyal, a TSZOE elnökével 2025. január 13.
dr._KBK_f_v_tht.jpgA 2025. május 1-jei határidő rendkívül fontos mérföldkő a közös képviselők és intézőbizottsági elnökök, azaz a társasházi tisztségviselők számára, mivel eddig az időpontig kötelesek nyilvántartásba vetetniük magukat, amely alapvetően fogja befolyásolni a társasházak működését és a közösségek ügyintézését. A Társasházi törvény (Tht.) értelmében a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke csak akkor láthatja el ezen időpont után is a társasház ügyeit, ha regisztrálja magát a földhivatalnál. A törvény előírásaival és a nyilvántartásba vétel fontosságával kapcsolatban Dr. Kiss Balázs Károly, a TSZOE elnöke, ügyvéd és a THT jogi szakértője osztja meg a gondolatait. Az interjúban a jogi szakértő a nyilvántartásba vétel folyamatát, a tisztségviselői teendőket, valamint e kötelezettség elmulasztásának lehetséges következményeit is részletesen ismerteti.

(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások