Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

Előző 1 2 ... 9 10 11 12 13 ... 79 80 Következő

Módosult a kormány ingatlan-nyilvántartásról szóló végrehajtási rendelete 2025. március 12.
A március 11-ei Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 38/2025. (III. 11.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása.

Kötelező földhivatali regisztráció az eHázon keresztül: Szükséges a személyes ügyvédi jelenlét? 2025. március 10.
Örömmel értesültem arról, hogy az eHáz rendszerben a földhivatali regisztrációs kötelezettséget pár kattintással elérhetővé tették. Ugyanakkor olvastam korábbi cikket (Tht: 2025. jan. 27.), melyben úgy nyilatkozik, szükséges ügyvéd jelenléte a megválasztás megerősítése kapcsán tartott közgyűlésen. A gyakorlatban egy vidéki társasház esetében egy másik ügyvédet kellene megbízni, aki részt vesz a közgyűlésen és megszerkeszti, valamint ellenjegyzi a törvényi előírásoknak megfelelő jegyzőkönyvet, melynek megküldésével az eHáz rendszeren keresztül kezdeményezhetjük a földhivatali regisztrációt. Jól értelmezem? Az egész folyamatot nem tudom végigvinni Önök által? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Házközponti fűtés korszerűsítése felújítási alapból és célbefizetésből? 2025. február 26.
A társasházunkban házközponti fűtés van, a kazán 37 éves. Ebben az évben szeretnénk lecserélni. A kérdésem, hogy hány szavazat szükséges a cseréhez? Elég a közgyűlésen megjelentek 51%-a? A finanszírozása egyrészről felújítási alapból, másrészről célbefizetésből menne. A lakások alatt vannak garázsok amik szintén tulajdoni hányaddal rendelkeznek. Ebben az esetben a garázsoknak is fizetniük kell tulajdoni hányaduk szerint a kazáncsererébe? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.


Még mindig hatályosak egyes veszélyhelyzeti rendelkezések: ezért dobják vissza sokszor a felszámolási eljárást is 2025. február 18.
A SARS-CoV2 koronavírus járvány terjedésének megelőzése, illetve a járvány által okozott hátrányos következmények elhárítása érdekében számos veszélyhelyzeti, illetve átmeneti intézkedés született a magyar jogalkotásban. Az átmeneti jogszabályok egy része azóta hatályát vesztette, azonban még mindig vannak olyan rendelkezések, melyek bizonyos jogi eljárásokban a mai napig hatályban vannak - és könnyen eshetünk abba a hibába, hogy figyelmen kívül hagyjuk őket, hiszen a vírus a köztudatban már ősi történelem.

Ez a szakkönyv és program várja Önt a THT március 13-ai konferenciáján, csütörtökön! 2025. március 4.
A társasházak működését érintő jogszabályi környezet évek óta változatlan, miközben a társasházkezelők és a közös képviselők nap mint nap egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek. A helyzet megoldása érdekében 2025. március 13-án, Budapesten, a Lurdy Házban kerül megrendezésre a THT - Társasházi és ingatlanpiaci szaklap nagyszabású konferenciája „Társasházak és társasházkezelő cégek törvényes, hatékony és biztonságos működtetése 2025-ben" címmel. A konferencia résztvevői ezúttal díjmentesen vehetik át a "Jogok és kötelezettségek a társasházban 2024" című, a Társasházi Háztartás szaklap által megjelentetett jogi szakkönyv II. kötetét a helyszínen.

Társasházi közgyűlés érvényes megtartása, folyamatban lévő hagyatéki eljárás alatt - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. február 18.
A társasházi közgyűlések törvényes megtartása és a földhivatali közös képviselői regisztrációhoz szükséges közös képviselőt a tisztségében megerősítő, a regisztrációhoz szükséges adatokat is tartalmazó határozat meghozatalához kapcsolódó kérdéssel fordulok Önökhöz. A társasház egyik lakásának tulajdonosa 2024 októberében elhunyt, a lakás örököse 2 testvér. A hagyatéki eljárás még nem zárult le. Az egyik testvér az elhunyt tulajdonostól 2022-ben meghatalmazást kapott a társasház közgyűlésén történő részvételre, és hogy a tulajdonos helyett és nevében a szükséges jognyilatkozatokat megtegye. A meghatalmazás visszavonásig érvényes. A társasházban házközponti fűtés és melegvíz-szolgáltatás működik az SZMSZ-ben rögzített költségmegosztással. Az örökösök a díjbekérőt átveszik, a közös költséget és a rezsit megfizetik. A hagyatékátadó végzés előtt a 2 örökösnek van-e bejelentési kötelezettsége a társasház felé a tulajdonosváltozás tekintetében, holott még nem ismert, ki örökli az ingatlant? A tulajdoni lapon még az elhunyt tulajdonos szerepel. Kinek a részére kell ilyen esetben kiküldeni a közgyűlési meghívót? Ki jogosult a közgyűlésen részt venni, milyen szavazati aránnyal? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.


Dr. Kiss Balázs Károly, a TSZOE elnökének nyílt levele a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére 2025. február 14.
A társasházkezelői szakma helyzete az elmúlt években egyre aggasztóbbá vált. Az elavult jogszabályi környezet, az érdemi állami beavatkozás hiánya, valamint az átgondolatlan és nehezen végrehajtható törvényi előírások súlyos terheket rónak a társasházak közösségeire és az őket képviselő szakemberekre. Ezen kihívások kezelése érdekében a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) sürgeti a társasházkezelői kamara mielőbbi megalakítását. Dr. Kiss Balázs Károly, a Társasházak és Számvizsgálók Egyesületének elnökének nyílt levele.

THT konferencia március 13-án, a Lurdyban.: Társasházak és társasházkezelő cégek 2025-ben – Hogyan működtessük törvényesen, hatékonyan és biztonságosan? 2025. február 14.
A társasházak működését érintő jogszabályi környezet évek óta változatlan, miközben a társasházkezelők és a közös képviselők nap mint nap egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek. A helyzet megoldása érdekében 2025. március 13-án, Budapesten, a Lurdy Házban kerül megrendezésre a THT - Társasházi és ingatlanpiaci szaklap nagyszabású konferenciája „Társasházak és társasházkezelő cégek törvényes, hatékony és biztonságos működtetése 2025-ben" címmel.

Milyen arányban kell megszavazni a lépcsőházi radiátorok leszerelését? - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. február 9.
Adott egy 3 lépcsőházból álló, összesen 54 lakásos társasház. Az eredeti kialakítás szerint a lépcsőházak földszintjén 2-2 közepes méretű radiátor fűtötte az egyébként 6 emeletnyi lépcsőházat. Az egyes földszinti tárolóhelyiségek is rendelkeztek radiátorokkal. A lakáson belüli radiátorokat az idén termosztatikus szelepekkel és fűtési költségmegosztókkal láttuk el. A helyszínen dolgozó, az épületet jól ismerő épületgépész szakemberek javasolták a lépcsőházi és tárolóban elhelyezett radiátorok megszüntetését, azok leromlott általános állapota és pazarló mivolta miatt (az épület még az olcsó szovjet gáz érájában épült). A lépcsőházat a lakások felől érkező hő legalább egy nagyságrenddel nagyobb mértékben fűti, mint a földszinti, több esetben már évek óta amúgy is elzárt radiátorok. A tulajdonosok többsége támogatná a leszerelést, ahogy én is. Van azonban egy hangos kisebbség, akik ragaszkodnak az eredeti kialakításhoz. Arra hivatkoznak, hogy az épületet így tervezték, és az akkori gépészek számoltak a szóban forgó radiátorokkal is. Szerintük a ritkán előforduló mínusz 20-25 fokos hidegek esetén a radiátorok nélkül csövek fagyhatnak el. Ez képtelenségnek tűnik. Sok épület eleve nem rendelkezik lépcsőházfűtéssel, és a környékbeli hasonló épületek közül is a legtöbben leszerelték már a közös területen található fűtőtesteket. Milyen szavazati arány kell a leszereléshez? Születhet-e olyan döntés, hogy csak egy lépcsőházban maradnak a radiátorok (SZMSZ-t is módosítanánk)? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Írásbeli szavazás érvényessége - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. február 4.
Társasházunk nem rendelkezik SZMSZ-el. A közös képviselő az eHáz rendszerén keresztül 2024. szeptember 11-én szavazásra bocsátotta az alábbi kérdést. "Szeretné-e a társasház tovább vinni az XY elleni fizetési meghagyást bírósági perig a kiküldött anyag alapján?" Számvizsgáló bizottsági vélemény nem volt csatolva, és 5-6 tulajdonos nem rendelkezik az eHáz rendszeréhez hozzáféréssel. A szavazás határideje: 2024. szeptember 20-a volt. A szavazáson az eHáz rendszerén keresztül 14.300,25/100.000 tulajdoni hányad vett részt. A szavazás 7841,25/100.000 tulajdoni hányad: igen, 3571/100.000 tulajdoni hányad: nem, 2888/100.000 tulajdoni hányad: tartózkodom szavazati aránnyal zárult. A közös képviselő 2024. szeptember 24-én a szavazás eredményéről az alábbiak szerint tájékoztatta a tulajdonostársakat: "2024/09/24/1. sz. határozat: mivel a szavazáson résztvevő tulajdonosok tulajdoni hányada nem érte el az 50+1%-ot így a szavazás érvénytelen." Kérdésem: írásbeli szavazásnál meg kell lennie az 50+1 %-nak? Ha szükséges az 50+1 %-os arány, akkor arról a közös képviselőnek tájékoztatnia kellett volna-e az írásbeli szavazás kiírásakor a tulajdonostársakat? Helyesen járt el a közös képviselő? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.