THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
Jelen esetben mi a társasházaknál Kft. formában látjuk el a közös képviseletet édesapámmal. Mind a ketten ügyvezetők vagyunk, és rendelkezünk közös képviselői képesítéssel is. A közgyűléseken minden esetben engem választanak meg a társaságon belül közös képviselőnek a lakók. Kérdés: Ha én kilépnék a cégből, édesapám tudná képviselni a társasházakat megválasztás nélkül, mivel a Kft. maradna a közös képviseletet ellátó társaság továbbra is? Ha egy cégen belül több közös képviselő van, akkor meg kell jelölnünk egy adott társasháznál annak, hogy ki lesz a közös képviselője személy szerint vagy elegendő csak a Kft.-t megnevezni? Természetesen a Kft.-ben mind a ketten jelen esetben önálló "tevékenységre" vagyunk jogosultak. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A társasház szeretne eladni az egyik tulajdonosnak egy olyan helyiséget, amely osztatlan közös tulajdonban van. Az 1993-ban készült alapító okiratunk minden szavazásra legalább 2/3-os tulajdoni hányadú jelenlételt ír elő, ahol a tulajdoni hányadok többsége dönt. Ezt a társasházi törvény 50%-ra módosította. Az alapító okirat viszont külön kiemel négy esetet (alapító okirat módosítása, teljes felújítás, közös tulajdon megszüntetése, az egész ingatlan megterhelése), amikor viszont egyhangú határozat szükséges. Én úgy tudom, hogyha az alapító okirat tartalmazza a 2/3-os előírást, akkor nem a Tht. által előírt 4/5-öst kell, vagy lehet alkalmazni. Nekünk a 2/3 lenne a kedvezőbb. A mi esetünkben melyiket alkalmazhatjuk jogszerűen? A következő kérdés, ha megvan a 2/3-os, vagy 4/5-ös tulajdoni hányad egyöntetű igen szavazata, de pluszban többen szavaznak és az egyikük nemmel szavaz, akkor meg tudja akadályozni a 2/3-os, vagy 4/5-ös döntést? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A földhivatali közös képviselői regisztrációt illetően a jelenlegi állás szerint minden megválasztásról szóló közgyűlési jegyzőkönyvet hitelesítenie kell jogi képviselőnek. A jegyzőkönyv csak akkor fogadható el a regisztrációs eljárásban - még akkor is, ha az egyébként az összes ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges adatot tartalmazza - ha azt ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos ellenjegyzéssel látta el. A részleteket a cikkünkben olvashatja. 
Korábbi feltett kérdésre adott válaszával kapcsolatban szeretnék kérdezni meghatalmazással kapcsolatban. A válasz szerint: "Ha ½-½ arányban tulajdonosok, akkor az adott lakásra nem vehető figyelembe szavazat az közgyűlésen ott lévő tulajdonostól sem, mert nincs meg a szavazattöbbség az adott ingatlan vonatkozásában." Kérdéseim: 1. Ha a helyszínen van mindkét tulajdonos, de nem értenek egyet a szavazásban, pl. kétfelé szavaznának, akkor az ő szavazatukat nem lehet figyelembe venni? 2. Ha a közgyűlés felénél távozik az egyik fél és nem hatalmaz meg senkit, akkor a további napirendi pontoknál nem szavazhat az, aki maradt a továbbiakban is? 3. Ha csak az egyik tulajdonos tud eljönni (házasok/elváltak), ő szeretne szavazni, ebben az esetben sem lehet figyelembe venni az 50%-os tulajdoni hányadát? Mert sok esetben ez is döntő lehet a végeredményt illetően. 4. Van-e különbség a házas és elvált tulajdonosok (50-50%) tulajdoni hányaddal rendelkező meghatalmazása között? Mit fogadhatunk el és mit nem? 5. Házastársaknak kell-e meghatalmazást adni a párjuknak, ha nem tudnak részt venni a közgyűlésen? 6. Ha nem fogadunk el egy meghatalmazást, jegyzőkönyvben rögzíteni kell-e, illetve el kell-e tenni ebben az esetben ezt a meghatalmazást a többi elfogadott meghatalmazással együtt? - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Ötlakásos társasház helyzete lett kilátástalan. Tavasszal az - szerintem - érvénytelen lakógyűlésen a közös képviselő lemondott. Írásos tájékoztatás, jegyzőkönyv nincs. Több tulajdonossal már addig is régóta szorgalmaztuk a lakógyűlést. A tulajdonos-közös képviselő minimum 10 éve nem hívta össze, férjével mindent szabotálnak (pl. társasház biztosítást, közös költség emelést, karbantartást) a tulajdoni hányadukkal, terrorral, károkozással, a közös pénz és tulajdon önkényes kezelésével stb. A közös képviselő a lakógyűlést előzetes írásbeli meghívó nélkül hívta össze egyébként tavasszal, azt az utolsó pillanatban tudtuk meg, így önhibánkon kívül többen nem lehettünk ott ésmeghatalmazni se tudtunk senkit, kértünk írásban új időpontot, de a képviselő nem válaszolt, nem adott újat. Érvényes volt-e így a lakógyűlés és a lemondás? A képviselő a korára és arra hivatkozott, hogy ingyen csinálja, ennek ellenére támadást kap. A már csak ügyvivőként eljáró közös képviselő most rám akarja tolni a közös képviselőséget, pedig tudja, hogy élethelyzetem miatt nem tudom vállalni. Egyébként senkit nem ajánlott maga helyett. Félek, hogy a társasházi biztosítás miatt általam nagy erőfeszítésekkel összehívott lakógyűlésen rám szavaztat és rám kényszeríti a közös képviselőséget. Senkinek sincs ereje, pénze, bíróságra, hatóságokhoz menni, ezért más tulajdonos sem fogja vállalni a képviselőséget. - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A 2025. május 1-jei határidő rendkívül fontos mérföldkő a közös képviselők és intézőbizottsági elnökök, azaz a társasházi tisztségviselők számára, mivel eddig az időpontig kötelesek nyilvántartásba vetetniük magukat, amely alapvetően fogja befolyásolni a társasházak működését és a közösségek ügyintézését. A Társasházi törvény (Tht.) értelmében a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke csak akkor láthatja el ezen időpont után is a társasház ügyeit, ha regisztrálja magát a földhivatalnál. A törvény előírásaival és a nyilvántartásba vétel fontosságával kapcsolatban Dr. Kiss Balázs Károly, a TSZOE elnöke, ügyvéd és a THT jogi szakértője osztja meg a gondolatait. Az interjúban a jogi szakértő a nyilvántartásba vétel folyamatát, a tisztségviselői teendőket, valamint e kötelezettség elmulasztásának lehetséges következményeit is részletesen ismerteti. 
Ahogy a THT Jogszabályfigyelőben már írtunk róla, a december 20-i Magyar Közlönyben megjelent egy salátatörvény - a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról szóló 2024. évi LXXXV. törvény - amelybe sok más jogszabály mellett a Társasházi törvény módosítása is becsúszott még a 2024-es év végén. Cikkünkben azt bontjuk ki, hogy a gyakorlatban hol és miben változik ez a fontos jogszabály. 
A szilveszter éjjelén kiadott Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 483/2024. (XII. 31.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartási tárgyú kormányrendeletek módosításáról, amely az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítását is tartalmazta, mely rendelet a társasházi gépjárműtároló helyiségek és a közös tulajdonú helyiségek nyilvántartásáról is rendelkezik a cikkünkben részletezettek szerint. 
Partnereink
(c) Társasházi Háztartás 2026 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
