THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
Október 17-én már a tizenötödik alkalommal gyűlt össze a Lurdy Házban a társasházi szakma az aktuális kérdések megbeszélése végett, ahol reggel 9 órától egészen 18 óráig sorakoztak egymást érve a szakmai előadások. A XV. Közös Képviselők Napján és Társasházi EXPO-n számos szakértő szólalt fel az aktuális társasházi ügyek széles spektrumáról. Az eseményen megvitatott témák a hitelfelvételtől és kárrendezéstől kezdve a tűzvédelmen és fűtéskorszerűsítésen át az elektronikus ingatlan-nyilvántartásig terjedtek, ezzel átfogó képet nyújtva a közös képviselők számára. Konferencaibeszámoló következik. 
1. Ha egy társasháznál a garázsok villanya a közös villanyóráról működik, hogy lehet elérni, hogy ebbe a garázs tulajdonosok fizessenek be? Almérők nincsenek és egyikben pl. csak villany van, másikban működik fagyasztó is. 2. Ugyanebben a házban a lépcső alatti részen több babakocsit tárol egy család, amelynek garázsa is van. Úgy gondolom ez osztatlan közös tulajdonú terület és egy tulajdonos sem zárhatja el azt a többiek hozzájárulása nélkül és használhatja kizárólagosan. Vagy pl. egy fém rácsozást követően hogyan igazságos ennek a területnek a használata? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Körülbelül 100 éves társasházban a földszinten lévő két lakásban vizesednek a falak, a lakásokban az új tulajdonosok aljzatszigetelést nem végeztek. Szakértőt kértem fel a probléma feltárására, aki az injektálást javasolta, leverni a vakolatot, majd lélegzővakolattal újra vakolni az összes külső és belső falat. Ez több milliós költség. Az a kérdésem, hogy ezt a társasháznak kell vállalnia? Van erre jogszabály, és ha a közgyűlés nem szavazza meg a költség vállalását, akkor mit lehet tenni? A fenti probléma nem máról holnapra keletkezett, általában évtizedes jelenség, van-e jogszabályi háttere, hogy a több évtizedes "meglévő" épületszerkezeti probléma miatt most hirtelen a háznak 10 milliós nagyságrendű költségeket kell vállalnia? Természetesen a társasház nem szeretne egy hosszabb pereskedésbe kezdeni, mindkét földszinti lakó több évtizede lakik a lakásban, jogos-e a követelésük? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A társasházi élet számos, sokszer nehezen átlátható pénzügyi és jogi kérdést vet fel, különösen akkor, ha valamilyen káresemény következik be. Ilyen helyzetekben azonnal felmerül a kérdés: ki a felelős a keletkezett kárért? A társasház, a közös képviselő, vagy esetleg mindkettő? Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy milyen esetekben terheli a felelősség a társasházat, a közös képviselőt, illetve mindkettőt, és mikor fordulhat elő, hogy a tulajdonostársaknak is helyt kell állniuk. 
Érvényesnek tekinthető egy tarsasházi közgyűlés ha: 1. a gyűlést 15 perccel korábban kezdték, így egyes lakók, akik időpontra érkeztek már a megkezdett közgyűléshez csatlakoztak? 2. a tulajdonostársak 30%-a volt jelen a közgyűlésen, és ismételt időpontra nem került sor? 3. az egyik jegyzőkönyv-hitelesítő tulajdonosként szerepel a jegyzőkönyvben, habár a tulajdoni lapról kiderül, hogy nem tulajdonos? 4. a számviteli bizottság elnöke nem tulajdonos? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Kéréssel fordulok Önhöz, azért, hogy az évek óta visszatérő problémánkhoz törvényes/jogi segítséget kapjunk. Társasházunk tulajdonosai megelégelték az idegenek társasházunk területén történő tartózkodását, illetve szórólapok postaládába történő bedobálását. Ezért a 2022. mácius 7-i közgyűlésen hoztunk egy határozatot, amely arról szól, hogy: „Társasházunk területén illetéktelenül tartózkodni, mindenféle szórólapot, és reklámanyagot elhelyezni TILOS! Felhívom a figyelmet, hogy a határozat megsértése esetén magánlaksértést követnek el, ami szabálysértési eljárást von maga után." Az a problémánk, hogy a jelenlegi választási kampánynál már a szórólaposok kiküldése a házunkból tettlegességig fajult. Arra hivatkoztak, hogy a "választási törvény" engedélyezi, hogy bármelyik házba bemenjenek, és a postaládába szórólapot tegyenek. 1. A kérdésem az, hogy valóban van ilyen törvény? 2. Mit tehetünk, ha a szórólapos a közgyűlési határozatunk ellenére, - ami ki van függesztve - erőszakkal bejön a házunkba? Ráadásul ez egy képviselőjelölt volt, aki saját magát reklámozta. Mi tulajdonosok úgy gondoljuk, hogy a mi társasházunk területén csak és kizárólag az tartózkodhat, akinek mi tulajdonosok engedélyt adunk. Vagy nem jól gondoljuk? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Az életjáradéki szerződés egy kevésbé ismert szerződéstípus, legtöbben inkább „rokonát", a - köznyelvben „eltartási szerződésként" emlegetett - tartási szerződést ismerik, olykor össze is keverik. A két jogviszony hasonló és valóban mindkettővel történhet ingatlanszerzés, de mégis vannak köztük lényeges különbségek. Cikkünkben - miután sorra vettük a két szerződés legfontosabb elemeit - megnézzük, miben hasonlítanak és miben nem. 
Partnereink
(c) Társasházi Háztartás 2026 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
