Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

Előző 1 2 ... 13 14 15 16 17 ... 82 83 Következő

Írásbeli szavazás érvényessége - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. február 4.
Társasházunk nem rendelkezik SZMSZ-el. A közös képviselő az eHáz rendszerén keresztül 2024. szeptember 11-én szavazásra bocsátotta az alábbi kérdést. "Szeretné-e a társasház tovább vinni az XY elleni fizetési meghagyást bírósági perig a kiküldött anyag alapján?" Számvizsgáló bizottsági vélemény nem volt csatolva, és 5-6 tulajdonos nem rendelkezik az eHáz rendszeréhez hozzáféréssel. A szavazás határideje: 2024. szeptember 20-a volt. A szavazáson az eHáz rendszerén keresztül 14.300,25/100.000 tulajdoni hányad vett részt. A szavazás 7841,25/100.000 tulajdoni hányad: igen, 3571/100.000 tulajdoni hányad: nem, 2888/100.000 tulajdoni hányad: tartózkodom szavazati aránnyal zárult. A közös képviselő 2024. szeptember 24-én a szavazás eredményéről az alábbiak szerint tájékoztatta a tulajdonostársakat: "2024/09/24/1. sz. határozat: mivel a szavazáson résztvevő tulajdonosok tulajdoni hányada nem érte el az 50+1%-ot így a szavazás érvénytelen." Kérdésem: írásbeli szavazásnál meg kell lennie az 50+1 %-nak? Ha szükséges az 50+1 %-os arány, akkor arról a közös képviselőnek tájékoztatnia kellett volna-e az írásbeli szavazás kiírásakor a tulajdonostársakat? Helyesen járt el a közös képviselő? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Közös képviseletet ellátó cég képviselete - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. február 2.
Jelen esetben mi a társasházaknál Kft. formában látjuk el a közös képviseletet édesapámmal. Mind a ketten ügyvezetők vagyunk, és rendelkezünk közös képviselői képesítéssel is. A közgyűléseken minden esetben engem választanak meg a társaságon belül közös képviselőnek a lakók. Kérdés: Ha én kilépnék a cégből, édesapám tudná képviselni a társasházakat megválasztás nélkül, mivel a Kft. maradna a közös képviseletet ellátó társaság továbbra is? Ha egy cégen belül több közös képviselő van, akkor meg kell jelölnünk egy adott társasháznál annak, hogy ki lesz a közös képviselője személy szerint vagy elegendő csak a Kft.-t megnevezni? Természetesen a Kft.-ben mind a ketten jelen esetben önálló "tevékenységre" vagyunk jogosultak. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Osztatlan közös tulajdonú helyiség eladása - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. január 28.
A társasház szeretne eladni az egyik tulajdonosnak egy olyan helyiséget, amely osztatlan közös tulajdonban van. Az 1993-ban készült alapító okiratunk minden szavazásra legalább 2/3-os tulajdoni hányadú jelenlételt ír elő, ahol a tulajdoni hányadok többsége dönt. Ezt a társasházi törvény 50%-ra módosította. Az alapító okirat viszont külön kiemel négy esetet (alapító okirat módosítása, teljes felújítás, közös tulajdon megszüntetése, az egész ingatlan megterhelése), amikor viszont egyhangú határozat szükséges. Én úgy tudom, hogyha az alapító okirat tartalmazza a 2/3-os előírást, akkor nem a Tht. által előírt 4/5-öst kell, vagy lehet alkalmazni. Nekünk a 2/3 lenne a kedvezőbb. A mi esetünkben melyiket alkalmazhatjuk jogszerűen? A következő kérdés, ha megvan a 2/3-os, vagy 4/5-ös tulajdoni hányad egyöntetű igen szavazata, de pluszban többen szavaznak és az egyikük nemmel szavaz, akkor meg tudja akadályozni a 2/3-os, vagy 4/5-ös döntést? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.


Lehetetlen küldetés előtt a társasházak: minden közgyűlésre ügyvédet kell hívni! 2025. január 27.
A földhivatali közös képviselői regisztrációt illetően a jelenlegi állás szerint minden megválasztásról szóló közgyűlési jegyzőkönyvet hitelesítenie kell jogi képviselőnek. A jegyzőkönyv csak akkor fogadható el a regisztrációs eljárásban - még akkor is, ha az egyébként az összes ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges adatot tartalmazza - ha azt ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos ellenjegyzéssel látta el. A részleteket a cikkünkben olvashatja.

Meghatalmazással kapcsolatos kérdések - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. január 21.
Korábbi feltett kérdésre adott válaszával kapcsolatban szeretnék kérdezni meghatalmazással kapcsolatban. A válasz szerint: "Ha ½-½ arányban tulajdonosok, akkor az adott lakásra nem vehető figyelembe szavazat az közgyűlésen ott lévő tulajdonostól sem, mert nincs meg a szavazattöbbség az adott ingatlan vonatkozásában." Kérdéseim: 1. Ha a helyszínen van mindkét tulajdonos, de nem értenek egyet a szavazásban, pl. kétfelé szavaznának, akkor az ő szavazatukat nem lehet figyelembe venni? 2. Ha a közgyűlés felénél távozik az egyik fél és nem hatalmaz meg senkit, akkor a további napirendi pontoknál nem szavazhat az, aki maradt a továbbiakban is? 3. Ha csak az egyik tulajdonos tud eljönni (házasok/elváltak), ő szeretne szavazni, ebben az esetben sem lehet figyelembe venni az 50%-os tulajdoni hányadát? Mert sok esetben ez is döntő lehet a végeredményt illetően. 4. Van-e különbség a házas és elvált tulajdonosok (50-50%) tulajdoni hányaddal rendelkező meghatalmazása között? Mit fogadhatunk el és mit nem? 5. Házastársaknak kell-e meghatalmazást adni a párjuknak, ha nem tudnak részt venni a közgyűlésen? 6. Ha nem fogadunk el egy meghatalmazást, jegyzőkönyvben rögzíteni kell-e, illetve el kell-e tenni ebben az esetben ezt a meghatalmazást a többi elfogadott meghatalmazással együtt? - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Aggályos képviselő-helyzet - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. január 14.
Ötlakásos társasház helyzete lett kilátástalan. Tavasszal az - szerintem - érvénytelen lakógyűlésen a közös képviselő lemondott. Írásos tájékoztatás, jegyzőkönyv nincs. Több tulajdonossal már addig is régóta szorgalmaztuk a lakógyűlést. A tulajdonos-közös képviselő minimum 10 éve nem hívta össze, férjével mindent szabotálnak (pl. társasház biztosítást, közös költség emelést, karbantartást) a tulajdoni hányadukkal, terrorral, károkozással, a közös pénz és tulajdon önkényes kezelésével stb. A közös képviselő a lakógyűlést előzetes írásbeli meghívó nélkül hívta össze egyébként tavasszal, azt az utolsó pillanatban tudtuk meg, így önhibánkon kívül többen nem lehettünk ott ésmeghatalmazni se tudtunk senkit, kértünk írásban új időpontot, de a képviselő nem válaszolt, nem adott újat. Érvényes volt-e így a lakógyűlés és a lemondás? A képviselő a korára és arra hivatkozott, hogy ingyen csinálja, ennek ellenére támadást kap. A már csak ügyvivőként eljáró közös képviselő most rám akarja tolni a közös képviselőséget, pedig tudja, hogy élethelyzetem miatt nem tudom vállalni. Egyébként senkit nem ajánlott maga helyett. Félek, hogy a társasházi biztosítás miatt általam nagy erőfeszítésekkel összehívott lakógyűlésen rám szavaztat és rám kényszeríti a közös képviselőséget. Senkinek sincs ereje, pénze, bíróságra, hatóságokhoz menni, ezért más tulajdonos sem fogja vállalni a képviselőséget. - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.


Minden, amit a földhivatali közös képviselői regisztrációról tudni érdemes - Interjú Dr. Kiss Balázs Károllyal, a TSZOE elnökével 2025. január 13.
A 2025. május 1-jei határidő rendkívül fontos mérföldkő a közös képviselők és intézőbizottsági elnökök, azaz a társasházi tisztségviselők számára, mivel eddig az időpontig kötelesek nyilvántartásba vetetniük magukat, amely alapvetően fogja befolyásolni a társasházak működését és a közösségek ügyintézését. A Társasházi törvény (Tht.) értelmében a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke csak akkor láthatja el ezen időpont után is a társasház ügyeit, ha regisztrálja magát a földhivatalnál. A törvény előírásaival és a nyilvántartásba vétel fontosságával kapcsolatban Dr. Kiss Balázs Károly, a TSZOE elnöke, ügyvéd és a THT jogi szakértője osztja meg a gondolatait. Az interjúban a jogi szakértő a nyilvántartásba vétel folyamatát, a tisztségviselői teendőket, valamint e kötelezettség elmulasztásának lehetséges következményeit is részletesen ismerteti.

Felújítás finanszírozása - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. január 7.
Felújítás finanszírozására a közös képviselő/társasházkezelő a következő formát terjesztette elő: tulajdonosi befizetés egy összegben és/vagy hitel, vagyis, aki nem akar 10 évig hitel törlesztést kamattal fizetni, egyszeri befizetéssel kamatmentesen befizethet, és csak a fennmaradó összegre vesz fel hitelt a társasház. A társasházkezelő szerint "nincs kezes, ez egy államilag kamattámogatott hitel". Számomra ez a kijelentés nem megnyugtató. Kérdéseim: 1. A fent leírt finanszírozási kombináció esetén az egyösszegű befizetőknek lenne-e bármiféle felelősségük nemfizetés eseten a hitelezők tartozásaira? 2. Ha a hitelt törlesztő tulajdonos nem fizetné a havi részletet, hogyan lehet majd behajtani? 3. A hiteltörlesztés felelőssége (vagy kezességi felelősség) öröklődik-e elhalálozás eseten? 4. Elfogadható-e társasházak számára ez a típusú felújítási finanszírozási megoldás? - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Öt fontos dolog, amiről tudnia kell, hogy változott év végén a Társasházi törvényben 2025. január 6.
Ahogy a THT Jogszabályfigyelőben már írtunk róla, a december 20-i Magyar Közlönyben megjelent egy salátatörvény - a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról szóló 2024. évi LXXXV. törvény - amelybe sok más jogszabály mellett a Társasházi törvény módosítása is becsúszott még a 2024-es év végén. Cikkünkben azt bontjuk ki, hogy a gyakorlatban hol és miben változik ez a fontos jogszabály.

Visszacsapó szelep beszerelésének finanszírozása - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. január 2.
Két hat éve épült társasháznak közös csatorna alapvezetéke és bekötési pontja van. A bekötési pont aknájába szeretnének visszacsapó szelepet beszereltetni, mivel az elmúlt 4 évben kétszer volt „villámárvíz", aminek következtében két földszinti lakást elöntött az esővízzel keveredő szennyvíz. A visszacsapó szelep feladata, hogy amikor az aknából nem tud elfolyni a víz, és telítődik, a szelep lezár és nem engedi visszafolyni a vizet a csatorna alapvezetéken keresztül a lakásokba. Eddigi tudásom szerint ennek beszerelését épületgépészek szokták javasolni, de nem kötelező. A társasházaknál fellelhető gépésztervekben nem szerepel. Az egyik tulajdonostárs állítása szerint, a visszacsapó szelep beépítése meghaladja a rendes gazdálkodás körét, így csak az összes tulajdonos hozzájárulásával lehet ezt az alkatrészt beszerelni. Egy vízvezetékszerelővel már beszéltem. Ő azt mondja, a csatorna átmérőtől függ a szelep és a szerelés ára, ennek becsült költsége anyag és munkadíj, kb. 100.000-150.000,- Ft. Én hivatkoztam a társasházi törvény 56. §-ának pontjaira: 2.1., 2.2.2., 3. Kérdésem a jogi szakértő úrhoz, hogy véleménye szerint meghaladja vagy sem mindez a rendes gazdálkodás körét? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.