Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

Előző 1 2 ... 15 16 17 18 19 ... 79 80 Következő

Közös tulajdonú gépkocsibeálló használati jogának megszerzése 2024. április 24.
A társasház közös tulajdonában lévő udvaron van egy fedett gépkocsibeálló. Ez a beálló az Alapító Okiratban, helyszínrajzban nem szerepel. A társasház fizetős parkolóövezetben fekszik, így felmerül a több napra érkező vendégek társasház udvarára történő beállásának problémája. A társasház egyik tulajdonosa részéről felmerült, hogy a lakásában lakó gyermeke - aki egyébként jelenleg is használja a beállót - kifestené a társasház lépcsőházát, a felújítás fejében pedig a társasháztól megkapná a gépkocsibeálló örökös használati jogát. A fenti formában kivitelezhető-e az örökös használati jog? A NAV szempontjából nem aggályos ez az ügylet? Társasház tulajdonosai nem szeretnének Alapító Okiratot módosítani. Dr. Havas-Sághy Gábor, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

„Beruházás a jövőbe” - elektromos meghajtású járművek töltési lehetőségének kiépítése 2024. április 17.
2002-ben átadott társasház (151 albetét) rendelkezik egy 3 szintes mélygarázzsal, amelyikben 183 beállóhely van. Nemrég villamos meghajtású járművek vásárlása és otthoni töltési igénye fogalmazódott meg a tulajdonosok egy részében. Tekintettel arra, hogy a társasház építésekor ez az igény eredetileg nem merült fel, a töltési lehetőség kialakítása a műszaki irányelvek alapján jelentős beruházást igényelne (töltőoszlopok kialakítása a külső parkolóban, vagy töltőhelyek kialakítása a mélygarázsban új gerincvezeték, Amperbővítés révén). Egy ilyen "beruházás a jövőbe" nyilván növelné a lakások értékét. A kérdéseim: Egy ilyen volumenű kiadás - jellegénél fogva - a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak minősül-e, és az összes tulajdonos egyhangú határozata szükséges-e a megvalósításhoz? Amennyiben pedig a beruházást csak a jelenleg e-autót birtokló, vagy azt venni szándékozó tulajdonosok valósítanák meg (természetesen a műszaki irányelvek betartása mellett), milyen szavazati arány szükséges annak engedélyezéséhez? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Ki a kiskorú tulajdonos ingatlanának jogos kezelője? 2024. április 10.
Az egyik általam kezelt társasházban egy kiskorú 90%-ban ajándékozás útján lett tulajdonos. 10%-ban az édesanyja, ő is ajándékozás útján. Mindkettőt az előző tulajdonos ajándékozta meg, aki a kiskorú édesapja. Az ajándékozó ugyanitt haszonélvezeti joggal rendelkezik, külföldi lakcíme van (nem EU-s). A kiskorú és az édesanyja lakcíme egy másik társasházban van, de nem élnek ott. A közös képviselő kit fogadhat el a kiskorú ingatlanának jogos kezelőjeként? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.


Felújítási problémák kis lakásszámú házban 2024. április 3.
Kis lakásszámú társasházban (4 lakás) az alábbi kérdés merült fel. Az egyik emeleti lakás (belső 2 szintes) emeleti része (tetőtér) felújítása során, a belső szigetelés bontásakor súlyos beázások nyomai látszódnak. Ezen kívül az alsó szinten lévő másik lakás folyamatosan beázik (valószínűeg ez is a tetőszerkezetre, bádogozásra vezethető vissza). A 4 lakásból 1 tulajdonos külföldi, és semmiféle felújításhoz nem hajlandó hozzájárulni, ezen kívül 2 lakástulajdonos csak készpénzes hozzájárulást szeretne, hitelt nem akar felvenni, amelyből a tetőfelújítást finanszírozni lehetne. Mit tanácsol, mit lehet tenni az ügyben? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Lakótársam, az ágyi poloska: van-e ezzel feladata a közös képviselőnek? 2024. március 27.
Két hónapja, hogy családi segítséggel és nem kevés hitellel sikerül megvásárolnom az első lakásomat Zuglóban (Budapest XIV. kerülete), melyet felújítottunk annak reményében, hogy egy szerethető és élhető környezetben tudom eltölteni a következő éveimet. Már a lakás megvételekor voltak egyértelmű nyomai annak, hogy az előző tulajdonosnak voltak potyautas lakótársai: tele volt poloska tetemekkel a lakás. A padlócserétől kezdve a falak újragletteléséig, festésig, sok mindent sikerült megcsinálni, berendeztük a lakást, mindent bevetettünk annak érdekében, hogy kiirtsuk a hívatlan vendégeket. Sajnos azonban az elmúlt napokban tömegével jelentek meg a lakásban az apró állatok, mellyel kapcsolatban értesítettük a közös képviselőt, hogy annak érdekében, hogy a szomszédok ne fertőzzék újra egymást, egy teljes, társasházi irtás lenne szükséges, de a füle botját se mozdítja. Érdeklődni szeretnék, hogy van-e erre vonatkozóan jogi felelőssége, kötelezettsége a közös képviselőknek és ha igen, akkor milyen fórumon tudnám azt elérni, hogy élhető állapotok uralkodjanak a házban? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Milyen kiadásnak számít a kerítés cseréje? 2024. március 20.
Társasházunkban szeretnénk a meglévő kerítésünket a rossz állapota miatt elbontani és egy új, modern kerítést létesíteni a helyén. Az lenne a kérdésem, hogy ez a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak számít-e? Ha igen, akkor mire kell ennek kapcsán figyelni a közgyűlési határozat illetve a kivitelezés során? Illetve amennyiben a társasház költségvetésébe nem fér bele a felújítás, de a tulajdonosok hajlandóak lennének egyszeri egyösszegű befizetéssel támogatni a kerítésépítést, akkor ennek milyen jogi lehetőségei vannak? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.


A lakásszövetkezetből való kiválás lehetőségei 2024. március 13.
A Lakásszövetkezet kezelésében lévő épületekben lévő lakások - ez körülbelül 2500-3000 db lakást érint - egyik tulajdonosaként (aki egyébként nem tag) érdeklődöm, mert vezetőségi alkalmatlanság, feltételezett pénzügyi visszaélések, karbantartási/fejlesztési kötelezettségek elmulasztása, valamint a tulajdonosokkal szembeni lekezelő viselkedés miatt - több tulajdonossal (tagok és nem tagok) együtt - a jelenlegi helyzeten változtatni szeretnénk. A tulajdonosok - a három lehetőség közül - a leginkább költséghatékony módszert szeretnék választani:1. a lakásszövetkezet teljes megszüntetése (elszámoltatással), épületenként társasházzá alakulás, 2. új vezetőség választása (jelenlegi gárda teljes lecserélése), 3. kilépés a szövetkezetből, társasházzá alakulás (a többség egyébként ezt szeretné).Kérdésem a következő: melyik lehetőséget érdemes meglépni? a) Mindhárom esetben szükséges-e ügyvédet fogadni (az ügyvédi költség körülbelül mennyi lenne)? b) A 3. esetben kell-e újabb földmérés (a helyrajzi számok egyébként rendelkezésre állnak, így ez hozzávetőlegesen mekkora összeget jelentene)? c) Az alapító okirat elkészítése, okiratba foglalása mekkora összeg lenne? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A társasház tartozásaiért ki és hogyan felel? 2024. március 6.
Tanácsát szeretném kérni abban, hogy mit tehetnék? Hatlakásos kis társasházban élek, ahol nincs se közös képviselet, sem pedig összetartozás. A jogszabályokat figyelmen kívül hagyják. A legnagyobb probléma jelenleg a házban, hogy nincs közgyűlési határozat a víz- és csatornadíj megállapodás ügyében, ezért van olyan tulajdonos, aki közvetlenül a díjbeszedőnek teljesít, de olyan is van, aki egyáltalán nem fizet, ezért a társasháznak adósága van a díjbeszedő felé. Az lenne a kérdésem, hogyha valaki nem fizeti ki rá eső részt és jelzálogjog kerül az albetétekre, akkor elárverezhetik-e az egész társasházat? Vagy az eljárás csak a nem fizető tulajdonosokat fogja érinteni? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A kocsibeálló és a lakás külön-külön történő értékesítése 2024. február 28.
A társasház Alapító Okiratában a lakásokhoz hozzá vannak rendelve az udvaron lévő számozott kocsibeállók. Az egyik lakás értékesítésekor a tulajdonos a lakást eladta, a kocsibeállót viszont megtartotta. Kérdésem: jogosan járt el a tulajdonos vagy sem? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Tulajdonostársak képviselete a közgyűlésen 2024. február 21.
Az alábbiakban kérem segítségét: 1. Amennyiben egy lakásnak két tulajdonosa van (50-50%), akik elváltak, és nem egy lakcímen élnek, akkor a nem az adott lakcímen élő tulajdonostársnak szükséges-e meghatalmaznia valakit, hogy a nevében eljárhasson a társasházi közgyűlésen? Vagy ezt megteheti meghatalmazás nélkül a volt házastársa? 2. Ha - az előző példát említve - az adott helyen élő volt házastárs sem jön el a közgyűlésre, akkor elég csak tőle, vagy mindkét féltől kell meghatalmazás annak, aki képviseli őket? 3. Ha szükséges a meghatalmazás, ez abban az esetben is így van, ha az elköltözött fél hivatalosan nem jelentette be az új lakcímét a közös képviselőnek és az csak hallomásból tud a különélésről? 4. Amennyiben kell meghatalmazás a másik lakcímen élőtől, de nincs, abban az esetben csak a fele hányad számolható szavazáskor? 5. Mi a helyzet akkor, ha egy lakcímen élő, pl. anya és fia tulajdonosokról beszélünk, szükséges mindkét féltől meghatalmazás, ha képviseltetni akarják magukat valakivel? 6. Mit kell még tudni a meghatalmazások jogos felhasználásával kapcsolatban? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.