THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
Halálesettel kapcsolatban szeretném megtudni, hogy közgyűlési szavazás esetén az elhunyt tulajdonostárs szavazati jogával mi történik? Ha minősített többségű négyötödös döntésre van szükség, elképzelhető, hogy senki nem szavazhat az elhunyt tulajdoni hányada nevében, amíg az örökös tulajdonjoga bejegyzésre nem kerül? Ugyanígy, ha osztatlan közös (garázstulajdon) miatt elővásárlási joga is volt az elhunytnak és harmadik személy kívánja megvásárolni az ingatlant, akkor meg kell-e várni a hagyatéki eljárás végét? Ebben az esetben akár egy évig is elhúzódhat az adásvétel. Mi erre a földhivatali gyakorlat? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A tulajdonosok több, mint 20 %-ának aláírásával kérvényt nyújtottunk be a közös képviselő és számvizsgáló bizottság részére, melyben kértük három napirendi pont (indoklással és határozati javaslattal) hozzáadását a következő közgyűlés (a most esedékes éves beszámoló) napirendjéhez. A közgyűlést 61 nappal az ajánlott levelünk kézhezvétele után fogja megtartani, azonban a meghívón nem szerepel a kért napirendi pontok egyike sem. Ilyen esetben: 1. Összehívható-e és összehívandó-e egy újabb közgyűlés (amire sajnos emiatt kényszerülnénk, tekintve, hogy az éves beszámoló napirendjén nem szereplő kérdésekben határozat nem hozható) egy nem tisztségviselő tulajdonos által? 2. Ha igen, arra a külsőleg szerződött (nem tulajdonos) közös képviselő/társasházkezelő meghívása kötelező-e? 3. Illetve azon közgyűlésen hozott és jegyzőkönyvbe foglalt határozatok végrehajtásáért majd a közös képviselő felelős-e? Ha a végrehajtásért ő a felelős de megtagadja, ill. nem cselekedne, mit tehetnénk majd? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Egy 91 lakásos társasház képviselőjeként írok. A hideg víz strangok cseréjének költsége ügyén a közgyűlés úgy határozott (2/3-os többséggel), hogy mivel minden lakót egyformán érint (ugyanakkorra csőszakasz, ugyanolyan mérőóra) egyöntetűen mindenkitől, azaz hideg víz óránként 150.000 ft célbefizetést kérünk a társasház számlájára befizetni. Az ellen oldali tulajdonosok nyilván a kisebb lakások tulajdonosai akik azt szeretnék, hogy ez is - mint minden felújítási és karbantartási költség - a tulajdoni hányadok arányában legyen felosztva. Ha a közgyűlés megszavazta az egyenlő mértékű 150.000 ft-os célbefizetést erre a célra, jogában áll-e megvétóznia (mondjuk egyetlen tulajdonosnak) ezt a közgyűlési döntést? Jogszerűen jártunk-e el a közgyűlésen, amikor az egyenlő mértékű befizetés mellett döntöttünk? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Budapest II. kerületében lakom a családommal, egy nyolclakásos társasházban negyven éve. Kb. harmincöt éve a szomszédunk, aki fuvarozó volt, a tetőre CB antennát szereltetett, amit néhány évig használt, majd elköltözött. A lakást a privatizáció során megvette valaki, majd tőle mi vettük meg, és ezzel együtt az antenna is hozzánk került. A CB antennát azóta nem használta senki. Korábban minden lakáshoz közös padlásantenna volt kialakítva a TV adáshoz, majd 1997-ben beépítették a tetőteret, így ez a lehetőség megszűnt. A miénket erre a magas antennatartóra szerelt TV antennával oldották meg. Az egyik lakó parabolát szerelt az tartóoszlopra, majd kábel tv-re váltott. Jelenleg senki sem használja a tetőn lévő antennákat, már csak mi maradtunk az ingyenes csatornánkkal. Most a tetőtéri lakó, aki tizennyolc éve lakik itt, úgy gondolja, hogy az antennánk sugárzik, amitől fáj a feje. Így nem járul hozzá, hogy az antenna továbbra is fennmaradjon. Szereltessük le, és ha nem tesszük meg, ő fogja leszerelni! Mi semmit nem akartunk megváltoztatni, és nem is kértünk tőle engedélyt. Az lenne a kérdésem, hogy mi a megoldás, kinek mihez van joga, kell-e kérni hatóságtól, vagy bárkitől engedélyt, ahhoz, hogy továbbra is a régi antennával nézhessük az ingyenes TV csatornát. Dr. Havas-Sághy Gábor, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Partnereink
(c) Társasházi Háztartás 2026 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
