THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
Társasházi tulajdonos vagyok. SZVB tagként, a közös képviselőtől kért pénzügyi adatok, számlázással kapcsolatos információk megadásának hiánya miatt idén lemondtam tisztségemről. De érdekelne, hogy az SZVB tag milyen adatok, információk birtokában élhet felelősen másodaláíró jogával (érvényesen kiállított számla, a számlázás jogcímét igazoló szerződés)? Mennyi idővel az adatkérést követően kell a közös képviselőtől az adatokat megkapni? Hogyan lehet elérni, hogy független pénzügyi szakértő átfogó ellenőrzést tudjon végezni a társasháznál? Tulajdonos hogyan kérheti az átfogó pénzügyi ellenőrzés elvégzését? Ha mérlegképes könyvelő gazdasági ellenőrzést végzett, de már hatályon kívüli rendeletre (224/2000 Korm. rendelet) hivatkozott a "szakvéleményében", akkor elfogadható-e szakvéleménye? A tulajdonosok, SZVB tagok "netházon" keresztül juthatnak a társasházzal kapcsolatos adatokhoz. Mennyire hiteles az onnan letöltött dokumentum, főleg ha az téves adatokat is tartalmaz? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésekre. 
A társasházak számára mindig is kihívást jelentett a kintlevőségek hatékony kezelése. A közös képviselők és a társasházkezelő cégek számára kulcsfontosságú feladat a pénzügyi stabilitás és a harmonikus közösségi együttműködés fenntartása. Ebben a cikkben független szakértőnk hatékony kezelési módszereket kínál a társasházak számára, hogy egyszerűbbé váljon a társasházkezelés. 
A szomszéd társasházra mobil átjátszótornyokat telepítettek, ami miatt bár javult a térerő a mi házunkban is, de többünket aggaszt a berendezések egészségünkre gyakorolt hatása. Mit lehet tenni ez ügyben? Lehet birtokvédelmet kérni például? Dr. Havas-Sághy Gábor, infokommunikációs szakjogász, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Az éjszaka megjelent Magyar Közlöny 2023. évi 136. számában megjelentek szerint a társasházi tisztségviselők nyilvántartásával 2024 októbere előtt nem lesz feladat, sőt, a közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet 2025. május 1-ig - nyilvántartásba vételtől függetlenül - elláthatja, ha a tevékenység végzésére való jogosultságát, hitelt érdemlő módon igazolja. 
Az éjjel megjelent Magyar Közlöny 2023. évi 136. száma felér egy kaland játék kockázat könyvvel: a webes hiperhivatkozásokat is kezelni tudó html szabvány feltalálását követően 32 évvel a jogalkotó PDF-ben adja a fel leckét azoknak, akik tisztán és egyértelműen szeretnék tudni azt, hogy mi és hogyan fog változni az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényben. 
Sajnos egyre több társasházban jelent gondot az életvitelszerűen ott élők számára, hogy egyes tulajdonostársak a saját lakásukat Airbnb szálláshelyként üzemeltetik. Az érintett társasházakban szeretnénk SzMSz-ben rögzítve megtiltani, hogy a tulajdonosok a lakásaikat szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására használják. Ha ilyen tartalmú rendelkezést fogad el a közgyűlés és azt SzMSz-be rögzíti, azzal nem sérti a kisebbség jogos érdekeit? Mit kellene tartalmazni egy ilyen rendelkezésnek? Elegendő annyi írni, hogy a társasházban a szálláshely-szolgáltatási (Airbnb) tevékenység folytatása tilos? 
A THT podcast soron következő részében Dr. Bogdán Tibor, gazdasági versenyképesség jogi feltételrendszerének erősítését célzó intézkedésekkel összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos márciusi előadását hallgathatják meg a készülő társasházi törvény részleteiről. 
Nem ok nélkül halogatja a kormányzat a társasházakkal kapcsolatos törvényalkotást: a jelenlegi recesszióban gazdasági előnyöket aligha, politikai kockázatokat azonban bőven hozhat az, ha az elmúlt évek törvényalkotási folyamataihoz hasonló módon, a rózsadombi villákból akarjuk kitalálni azt, hogy hogyan és miként éljen a plebsz a miskolci panelekben. Dén Mátyás András írása. 
Talán kevesen gondolják végig, de egy elhanyagolt homlokzat esetében a lehulló vakolat által okozott sérülés kapcsán a társasházat, mögöttesen pedig az egyes tulajdonosokat is komoly és kézzelfogható felelősség terheli. Egy Budapest XII. kerületében lévő tárasasháznál ráadásul, egy első ránézésre megfelelő állapotú homlokzat egy darabja szakadt le és zuhant egy járókelőre. A sérültet súlyos, életveszélyes állapotban szállították kórházba, a társasház előtti járdaszakaszt pedig a helyszínelés idejére, majd pedig a veszélyelhárító munkálatok teljes idejére le kellett zárni. 
Van statikai szakvéleményünk arról, hogy a ház függőfolyosói 1-2 éven belül leszakadnak, van egy 70 milliós árajánlat, hogy ezt megcsinálják, viszont nem akar/nem tud a ház ennyi hitelt felvenni. Milyen megoldást kereshetünk még? Úgy érezzük a számvizsgálókkal, hogy minden lehetőséget körbejártunk már, de nem tudunk ennyi pénzt se beszedni a lakóktól, sem felvenni (20.000 Ft-tal több lenne a közös költség, van olyan lakás, ahol a mostaninak a duplája/triplája lenne). Kinek a felelőssége lesz, ha bekövetkezik a legrosszabb, leszakad a függőfolyosó, vagy ami ennél is aggasztóbb, hogy megsérül, vagy meghal valaki? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Az egyik általam kezelt társasház földszintjén három üzlet is, de több ingatlanban iroda, sőt szeptembertől kettőben magánóvoda is működik. A társasházban csak a bejárati folyosón tudunk szeméttároló kukákat elhelyezni, de itt már a ház lakóinak szükséges edényeivel szinte minden hely foglalt. A társasháznak kötelessége-e a földszinti üzletek, vendéglátóipari helyek, valamint a lakások helyén működő vállalkozások, óvoda számára előírt és szükséges számú szeméttároló edényeknek helyet biztosítani? Az üzletek külön szerződésben szerződtek a hulladékaik elszállításáról a szolgáltatóval, közös költségüket pedig a szemétdíjjal csökkentettük. A kérdés úgy is megfogalmazható: a társasháznak kötelessége-e az ingatlanokban lévő vállalkozások működéséhez szükséges minden feltétel biztosítása? (Szellőző kémény, hulladéktárolási lehetőség, nagyobb teljesítményű energiacsatlakozás biztosítása stb.) Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség álláspontja szerint a pusztán adminisztratív teher csökkentési céllal történő jogszabály módosítási javaslat jelentős mértékben rontaná az épületek tűzbiztonságát,már rövid távon negatívan hatna azok tűzvédelmi helyzetére, valamint ellentétes lenne a tulajdonosi, tulajdonostársi, munkavállalói, az épület használói, illetve a szomszéd ingatlanok tulajdonosi érdekeivel. Az egyik legnagyobb probléma továbbá, hogy megnehezítené vagy ellehetetlenítené a hatékony tűzoltói beavatkozást! 
Olvasóink hívták fel rá a figyelmünket, hogy az elmúlt hetekben az egyik, nemrég külföldi tulajdonba került társasházkezelő szoftver olyan hírlevelet küldött ki az ügyfeleinek, mely tele van hamis információval. Dr. Kiss Balázs Károlyt, a THT jogi szakértőjét kértük fel arra, hogy tételesen erősítse meg, vagy cáfolja a hírlevélben írtakat. Íme. 
A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2023. augusztus 7-én bocsátotta társadalmi egyeztetésre az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő törvénytervezetet. Ebben a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére hivatkozva jelentősen szűkítenék azon gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek körét, melyeknek Tűzvédelmi Szabályzatot kellene készíteniük, valamint eltörölnék a munkavállalók éves tűzvédelmi oktatásának általános kötelezettségét. 
Az éjjel megjelent 2023. évi 116. Magyar Közlöny az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet módosítja, melynek értelmében vagy fásítani kell a parkolóhelyeket, vagy napelemekkel felszerelni. 
Azt hallottam, hogy minden házhoz szükséges villámhárítónak lenni! És úgy hallottam büntetnek?? Amennyiben ez így van mi ennek a határideje? - A THT kérdést teszek fel rovatában tette fel a kérdést egyik olvasónk Dr. Kiss Balázs Károlynak, a THT jogi szakértőjének. 
Van néhány külföldi tulajdonos a társasházban, akiknek tetemes közös költség hátralékuk van. A külföldi tulajdonosoknál adathiány miatt a fizetési meghagyás beadása is problémás. A számvizsgáló bizottság azt kérdezi tőlem, hogy a közös költség tartozást eladhatja-e a társasház követeléskezelő cégnek. Ha nem, miért nem? Magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok közös költség hátralékát követeléskezelő megvásárolhatja-e, ha igen, akkor milyen feltételek mellett? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A Társasház előkertjében meghatározott számú gépkocsi parkol. Új tulajdonos érkezett a házba és szó nélkül önhatalmúlag elfoglalt egy beálló helyet. Az itt parkoló tulajdonosok több évtizede foglalják el a helyüket. A szokásjogot lehet-e ilyen esetben gyakorolni? Dr. Havas-Sághy Gábor, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A társasház magasnak találata a meglévő takarító áremelési javaslatát a 2023-as évre. Ezért új árajánlatokat szerzett be a ház. A beérkezett árajánlatok áttekintése után a társasházközösség azt tapasztalta, hogy a meglévő takarító díjazása még az áremelés után is kedvezőnek mondható. Ennek ellenére a társasház úgy döntött, hogy a ház nem kíván tovább takarítót foglalkoztatni és a házból valaki elvállalta a takarítást olcsóbb összegért. A jelenlegi takarító cég még három hónapig látja el a feladatát. A probléma csak ott van, hogy házban lévő személy, aki a későbbiekben a takarítást kívánja végezni nem tud számlát adni, mert nem egyéni vállalkozó. Ezen kívül a társasház a közgyűlésen nem járult hozzá ahhoz sem, hogy a személyt a ház bejelentse, vagyis a ház feketén kívánja foglalkoztatni majd az új takarítót. Mit tehet ilyenkor a közös képviselő? Tájékoztattam a tulajdonosokat, hogy ez így nem szabályos, de őket ez nem érdekelte. A közös képviselő felelős az éves beszámoló és a számviteli beszámoló elkészítésért és felelős annak tartalmáért. Ha a közgyűlési határozat nem járul hozzá, hogy az új takarító bejelentése megtörténjen és a ház utána a szükséges adót megfizesse, az kinek a felelőssége? A közös képviselőé vagy a házé? Dr. Havas-Sághy Gábor, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Partnereink
(c) Társasházi Háztartás 2024 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
