Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

Előző 1 2 3 4 5 6 7 ... 66 67 Következő

Milyen kiadásnak számít a kerítés cseréje? 2024. március 20.
Társasházunkban szeretnénk a meglévő kerítésünket a rossz állapota miatt elbontani és egy új, modern kerítést létesíteni a helyén. Az lenne a kérdésem, hogy ez a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak számít-e? Ha igen, akkor mire kell ennek kapcsán figyelni a közgyűlési határozat illetve a kivitelezés során? Illetve amennyiben a társasház költségvetésébe nem fér bele a felújítás, de a tulajdonosok hajlandóak lennének egyszeri egyösszegű befizetéssel támogatni a kerítésépítést, akkor ennek milyen jogi lehetőségei vannak? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A lakásszövetkezetből való kiválás lehetőségei 2024. március 13.
A Lakásszövetkezet kezelésében lévő épületekben lévő lakások - ez körülbelül 2500-3000 db lakást érint - egyik tulajdonosaként (aki egyébként nem tag) érdeklődöm, mert vezetőségi alkalmatlanság, feltételezett pénzügyi visszaélések, karbantartási/fejlesztési kötelezettségek elmulasztása, valamint a tulajdonosokkal szembeni lekezelő viselkedés miatt - több tulajdonossal (tagok és nem tagok) együtt - a jelenlegi helyzeten változtatni szeretnénk. A tulajdonosok - a három lehetőség közül - a leginkább költséghatékony módszert szeretnék választani:1. a lakásszövetkezet teljes megszüntetése (elszámoltatással), épületenként társasházzá alakulás, 2. új vezetőség választása (jelenlegi gárda teljes lecserélése), 3. kilépés a szövetkezetből, társasházzá alakulás (a többség egyébként ezt szeretné).Kérdésem a következő: melyik lehetőséget érdemes meglépni? a) Mindhárom esetben szükséges-e ügyvédet fogadni (az ügyvédi költség körülbelül mennyi lenne)? b) A 3. esetben kell-e újabb földmérés (a helyrajzi számok egyébként rendelkezésre állnak, így ez hozzávetőlegesen mekkora összeget jelentene)? c) Az alapító okirat elkészítése, okiratba foglalása mekkora összeg lenne? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A társasház tartozásaiért ki és hogyan felel? 2024. március 6.
Tanácsát szeretném kérni abban, hogy mit tehetnék? Hatlakásos kis társasházban élek, ahol nincs se közös képviselet, sem pedig összetartozás. A jogszabályokat figyelmen kívül hagyják. A legnagyobb probléma jelenleg a házban, hogy nincs közgyűlési határozat a víz- és csatornadíj megállapodás ügyében, ezért van olyan tulajdonos, aki közvetlenül a díjbeszedőnek teljesít, de olyan is van, aki egyáltalán nem fizet, ezért a társasháznak adósága van a díjbeszedő felé. Az lenne a kérdésem, hogyha valaki nem fizeti ki rá eső részt és jelzálogjog kerül az albetétekre, akkor elárverezhetik-e az egész társasházat? Vagy az eljárás csak a nem fizető tulajdonosokat fogja érinteni? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A kocsibeálló és a lakás külön-külön történő értékesítése 2024. február 28.
A társasház Alapító Okiratában a lakásokhoz hozzá vannak rendelve az udvaron lévő számozott kocsibeállók. Az egyik lakás értékesítésekor a tulajdonos a lakást eladta, a kocsibeállót viszont megtartotta. Kérdésem: jogosan járt el a tulajdonos vagy sem? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.


Tulajdonostársak képviselete a közgyűlésen 2024. február 21.
Az alábbiakban kérem segítségét: 1. Amennyiben egy lakásnak két tulajdonosa van (50-50%), akik elváltak, és nem egy lakcímen élnek, akkor a nem az adott lakcímen élő tulajdonostársnak szükséges-e meghatalmaznia valakit, hogy a nevében eljárhasson a társasházi közgyűlésen? Vagy ezt megteheti meghatalmazás nélkül a volt házastársa? 2. Ha - az előző példát említve - az adott helyen élő volt házastárs sem jön el a közgyűlésre, akkor elég csak tőle, vagy mindkét féltől kell meghatalmazás annak, aki képviseli őket? 3. Ha szükséges a meghatalmazás, ez abban az esetben is így van, ha az elköltözött fél hivatalosan nem jelentette be az új lakcímét a közös képviselőnek és az csak hallomásból tud a különélésről? 4. Amennyiben kell meghatalmazás a másik lakcímen élőtől, de nincs, abban az esetben csak a fele hányad számolható szavazáskor? 5. Mi a helyzet akkor, ha egy lakcímen élő, pl. anya és fia tulajdonosokról beszélünk, szükséges mindkét féltől meghatalmazás, ha képviseltetni akarják magukat valakivel? 6. Mit kell még tudni a meghatalmazások jogos felhasználásával kapcsolatban? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A közgyűlés szabályos összehívása, ha azt sem a közös képviselő, sem a számvizsgáló bizottság nem teszi meg 2024. február 14.
Időnként előfordul az a szomorú helyzet, hogy nemcsak a közös képviselő, hanem még a vele kollaboráns számvizsgáló bizottság is rendkívül hanyag. A tulajdoni hányad 1/10-edével rendelkező tulajdonostársak aláírásával ellátott, rendkívüli közgyűlés összehívását célzó tulajdonosi indítvány esetében előfordulhat az, hogy a közgyűlést nemcsak a közös képviselő nem hívja össze az átvételt követő harminc napon belül, hanem azt még a számvizsgáló bizottság sem teszi meg a harminc nap lejártát követő tizenöt napon belül. Ilyenkor – a Tht. szerint – az összehívást kezdeményező tulajdonosok által meghatalmazott tulajdonos is jogosult összehívni a közgyűlést. Azonban az "egyszerű" tulajdonos általi összehívásnak nagyon sok buktatója van, pl. az, hogy nem fér hozzá az összes tulajdonostárs elektronikus levelezési címéhez, illetve (a társasházon kívüli, néhány esetben akár külföldi) postai címéhez sem, ami nehézségeket gördít a szabályos meghívókézbesítés elé. Ezúton szeretnék érdeklődni afelől, hogy milyen módon lehet értesíteni nagyszámú tulajdonost szabályosan, hogy a közgyűlés határozatait ne lehessen később a bíróságon megtámadni? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Decemberre megújul a többszáz éves ingatlan-nyilvántartásunk 2024. február 8.
Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás, amely településenként tartalmazza a Magyarországon található ingatlanokat. A jelenlegi ingatlan-nyilvántartási rendszer szinte az utolsó a nagy állami alrendszerek közül, ahol jelenleg is kizárólag papír alapú az eljárás. Ezen - ahogy egy ideje már halljuk - az E-ingatlan-nyilvántartás, azaz az E-ING bevezetésével változtatni fognak.

Hibrid közgyűlés lehetősége 2024. február 7.
Társasházunk idényjelleggel nyitva tartó 250 albetétes nyaraló társasház. A tulajdonosok az ország minden területéről származnak, így a többnyire kora tavasszal Budapesten tartott éves beszámolót, illetve a következő év terveit megvitató közgyűlésen sokan nem tudnak részt venni. Igény merült fel a közgyűlés elektronikus formában történő bonyolítására, de ehhez - ahogy én a közgyűlés elektronikus úton történő lebonyolításához leírtakat értelmezem - számos olyan technikai feltételt kellene biztosítani (pl. internet a közgyűlésen, osztott képernyős online jelenlét stb.), amit nem hiszem, hogy meg tudnánk oldani. A tulajdonosok részéről érkezett egy olyan javaslat, hogy a közgyűlési meghívó és az előterjesztési anyag mellett kiküldésre kerülhetne egy, a szavazásra bocsátandó határozati javaslatokat tartalmazó elektronikusan kitölthető kérdőív, melyet azok a tulajdonosok töltenének ki és küldenének vissza a közös képviselőnek, akik a döntéshozatalban részt szeretnének venni, de a közgyűlésen pl. a nagy távolság miatt nem tudnak megjelenni. Írásbeli szavazás elektronikus úton történő lebonyolítására az SZMSZ-ünk most is biztosít lehetőséget, de az csak egy-egy konkrét kérdésben hozott határozatra vonatkozik, nem pedig egy egész közgyűlés összes meghozandó döntésére. Ha erre a megoldásra lehetőség nyílna, az elektronikus szavazás részleteit kidolgoznánk az SZMSZ-ben, melyet elfogadásra bocsátanánk. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Beázás a teraszon 2024. január 24.
Harmadik emeleti társasházi lakásomban több beázás és ennek nyomán csúnya penész jelent meg. Kamerás csatornavizsgálati jegyzőkönyv szerint: a lefolyó rendben, viszont a fölöttem lévő közös tulajdonban, de a lakástulajdonosok kizárólagos használatában álló lakások teraszainak rossz fugázása miatt van a beázás. Ki a felelőse és mi a határideje a teraszfugázás elvégeztetésének, ha a lakástulajdonosok errenem hajlandók? Pedig erről közgyűlési határozat is született. Fennáll-e szándékos károkozás esete? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A közös költség tartozás behajtása tulajdonosváltás esetén 2024. január 17.
Közös költség tartozással kapcsolatban kérdezném, hogy ingatlanon történt tulajdonosváltáskor a fennálló közös költség tartozás kire száll? Előző tulajdonostól be lehet hajtani? Nem találtam konkrét választ. Gyakorlatban én az ingatlanon jegyzem az egyenleget, tehát nálam a tartozás tovább száll az új tulajdonosra. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.