THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
Az elmúlt évben számos olyan változás történt, ami előtérbe helyezi a társasházi elektromos autó töltést, melynek megvalósításában egyeztetés és szerződés után „kulcsrakész" megoldást biztosít az Evergy a közös képviselőknek és társasházkezelőknek. 
A különadók és az infláció mértéke miatt szakértők 15-20 százalékos drágulásra számítanak a banki költségeket illetően, mely a társasházakat is érinti. 
Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottsága pályázatot ír ki az Erzsébetváros közigazgatási területén lévő társasházak és lakásfenntartó szövetkezeti házak számára energiahatékonysági és klímavédelmi munkáinak támogatására. A A pályázat 2023. január 16-tól 2023. szeptember 15-ig él. A xIII. kerületben hasonló feltételekkel szintén január 16-ától lehet pályázni, év végéig. 
A Fővárosi Önkormányzat épületenként akár 3 millió forint támogatást nyújt arra, hogy a lakóközösségek zöldebbé tegyék belső udvaraikat. A pályázat leadási határideje 2023. március 3. 
A legtöbb társasházi alvállalkozó katás volt, nekik most jelentősen nőttek az adóterheik is és az infláció miatt a megélhetési költségeik is. Ez azt jelenti, hogy számításaink szerint idén a hazai társasházakban várhatóan 30-50 százalék közötti közös költség emelés várható, melyet - nincs más választás - meg kell szavaznia a tulajdonosoknak, különben tovább romolhat a társasházak már eleve rossz állapota, illetve ellehetetlenül a társasház működése. Ha idén a várakozásoknak megfelelő lesz a pénzromlás, akkor 2024-ben újabb 20-30 százalékkal növekedhet a közös költség. 
Az MNB tavaly év végén megjelent Lakáspiaci Jelentése kapcsán beszélgettünk Banai Ádámmal, a Magyar Nemzeti Bank jegybanki eszköztárért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgatójával. 
A THT konferenciáinak videós anyagai és a THT podcast mostantól az eddigi csatornákon túl a Youtube-on is elérhető mindenki számára. 
A társasházban az egyik földszinti lakásnál az alapító okiratban a "Birtoklás, használat" című fejezetében van feltüntetve, hogy a lakáshoz tartozik egy parkolóállás, illetve egy terasz, melyeket a lakás tulajdonosa kizárólagosan használhat és joga van elkeríteni azokat és el is vannak kerítve, viszont a tulajdonos nem parkolóként használja azt, hanem játszóházként. A probléma, hogy ez a parkolóállás, illetve a terasz a "Külön tulajdon tárgyai" című fejezetben nincs feltüntetve az említett lakásnál és a lakás ugyanannyi tulajdoni hányaddal rendelkezik, mint egy másik ugyanakkora lakás, amihez nem tartozik más terület. Ezek alapján azt a következtetést szűröm le, hogy az említett lakás jogtalanul veszi el azokat a területeket a közös tulajdonban lévő udvarból és ráadásul nem is parkolásra használja a parkolót. A társasházban született egy közgyűlési határozat, miszerint, aki garázzsal rendelkezik az a garázsban parkoljon, aki nem rendelkezik garázzsal csak egy autóval állhat az udvaron. A tulajdonos bérel egy garázst, viszont azt sem használja parkolásra, illetve a saját parkolóját sem, hanem egy másik parkoló állást foglal el az udvaron. Kérdésem az lenne, hogy ezek alapján az említett lakónak van joga más parkoló állást elfoglalni és ha nem, akkor hogyan és mire hivatkozva lehet felszólítani? A társasházban hozható olyan közgyűlési határozat, amely az albérlőket kizárná az udvaron történő parkolásból? Dr. Kiss Balázs Károly, a TSZOE elnökségi tagja válaszol az olvasói kérdésre. 
2022. október 25-én az Európai Tanács elfogadta az Épületek Energiateljesítményéről Szóló Irányelv (EPBD) felülvizsgálatával kapcsolatos általános megközelítésének nevezett dokumentumát. Tehát közel egy évvel az Európai Bizottság által átdolgozott javaslatcsomag közzététele után a 27 tagállam végre közös álláspontot ért el az építőipart érintő kötelezettségekkel kapcsolatban. 
Társaházunk több mint 10%-a közgyűlés összehívását kérte a jelenlegi közös képviselő leváltásával, illetve az új közös képviselő megválasztásával kapcsolatban. A jelenlegi közös képviselő írásbeli szavazást írt ki közgyűlés helyett (bár az szmsz engedi, de mi nem ezt kértük). Az írásbeli szavazás az alacsony részvétel miatt (nem érte el a tulajdonosok 50%-nál többet) ezért eredménytelenül zárult le. Házunk szmsz-ben az írásbeli szavazás részletezésénél benne van, hogy ha eredménytelenül zárul az írásbeli szavazat, akkor 30 napon belül össze kell hívni közgyűlést. Kérdésem az lenne, hogy amennyiben nem hívja össze a közgyűlést mit tehetünk? Jelentsük a jegyzőnek? Jól gondolom, hogy itt, írásbeli szavazás után nem érvényes a törvényben szabályozott rész, mely szerint ha nem hívja össze 30 napon belül a közgyűlést, akkor az SZB tagok 15 napon belül hívhatják össze, majd utána a lakók. Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
A társasház egyik tulajdonosa vállalná el a lépcsőház takarítást 15000 Ft-ért/hó. Közös költséget 17000 Ft-ot fizet havonta, levonhatjuk ezt az összeget a közös költségből? Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
Januárban minden új THT előfizető, vagy régi előfizetőnk, aki előfizetését meghosszabbítja, 4.000 Ft-os kuponnal gazdagodik a konyhai eszközök szakértőjének, a Berlingerhaus Magyarország jóvoltából. De hogy mit is kap a THT előfizetésért cserébe? 
Társasházunk pályázaton vett részt és a benyújtás során szembesültünk azzal, hogy az egyik számla tévesen lett kiállítva 2021-ben. A számla nettó, bruttó végösszege, 27%-os ÁFA tartalma rendben van, azonban a megnevezés (a szla tartalma) és a számla végösszegét tartalmazó tételek nincsenek rendben (a pályázati előírásnak megfelelően) feltüntetve. Ezért a számla javítására, helyesbítésére lenne szükség. A vállalkozó azóta gyakorlatilag elérhetetlenné vált telefonon, a cégjegyzékben pedig az szerepel, hogy végelszámolás alatt. Mi tudunk ilyen esetben tenni? Végelszámolás alatt lévő cég állíthat ki egyáltalán helyesbítő számlát? Vagy milyen bizonylatot tudnánk mellékelni, ami a hatóság számára ilyen esetben elfogadható feltételezve, hogy elérjük a cégtulajdonost/ügyvezetőt/végelszámolót. Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő válasza az olvasói kérdésre. 
A 20-as éveimben -töredelmesen bevallom- magam sem törődtem a társasházzal, amiben laktam, mint ahogy sok egyéb más dologgal sem, amikre később, az élet iskolája tanított meg. Nem tudtam ugyanis, hogy a társasház lakáson túli része az enyém (is). 
A 2022-es Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo utolsó, szám szerint tizenharmadik előadását Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd tartotta, aki nagyon is aktuális témával készült. A megváltozott rezsiszabályok miatt ugyanis sokan fontolgatják a társasházzá válást, így most főleg nem árt tisztában lenni ennek feltételeivel és a kapcsolódó jogszabályokkal. Ezek konkrétan a Polgári Törvénykönyv, a Társasházi törvény és jelen pillanatban a 259/2022. (VII. 21.) Kormányrendelet az egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról. 
Egyre gyakrabban találkozhatunk az olyan kifejezésekkel, mint az okos- vagy intelligens otthon. Az emberek többsége viszont nincs tisztában ezek jelentésével, pedig az energiaválság közepén a modern megoldások több olyan lehetőséget is kínálnak, amelyek a nap végén költségcsökkentést eredményeznek. Ennek megfelelően körbejárjuk, hogy mire számíthat, aki egy okosotthon építésére adja a fejét. 
A 2022. november 17-én a THT által megrendezett XIII. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo előadásainak egyik visszatérő volt eleme volt, hogy hogyan lehet harcolni a megnövekedett energiaárakkal. Tófalvi György előadása is ennek az egyik részéről, a költségek csökkentésének lehetőségéről szólt a távfűtéses és központi fűtéses épületekben. Ezekkel kapcsolatban fontos kérdés a leolvashatóság: a Covid-világjárvány nem csak a távleolvasható mérők terjedését hozta magával, hanem egy globális chiphiányt is, ettől függetlenül tisztán látszik, hogy a távolról történő leolvashatóság a jövő iránya. Az EU 2018/2002-es irányelve az energiahatékonyságról ráadásul előírja, hogy az Európai Unió területén 2020. október 25-től csak távleolvasható eszközök telepíthetők, 2027. január 1-től pedig csak ilyeneket lehet majd használni, tehát ha valakinek akkor lesz egy amúgy működő, de távolról nem leolvasható hőmennyiségmérője, azt le kell majd cserélnie. Ez az irányelv egyébként egyelőre még nem került átültetése a hazai jogrendszerbe, de erre bármikor sor kerülhet. 
Partnereink
(c) Társasházi Háztartás 2024 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
