THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT Facebook
(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások











A megfizethető lakhatás kérdése szinte minden európai országban egyre égetőbb probléma, különösen a fiatalok, az alacsony jövedelmű háztartások és a bérlakásban élők számára. A növekvő ingatlanárak, a bérleti díjak elszabadulása és a lakásállomány hiányosságai sokakat szorítanak ki a biztonságos és elérhető otthon lehetőségéből.
Ausztriában meggondolták magukat a kormányt koalícióban vezető kormánypártok: az eredeti tervekkel ellentétben felfüggesztik a 2025-re tervezett bérleti díjkorrekciót a szabályozott bérleti jogviszonyok esetében. Ez azt jelenti, hogy a társasházi lakásokban, az önkormányzati és a szövetkezeti lakásokban a bérleti díjak egyelőre változatlanok maradnak. 
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint a lakásárak dinamikus emelkedést mutattak 2024 harmadik negyedévében. A legnagyobb drágulás a községekben volt megfigyelhető, miközben Budapest és a vidéki városok áremelkedése mérsékeltebb volt.
Horvátországban a 2017-ben bevezetett, APN program névre hallgató államilag támogatott lakáshitelek komoly hatással voltak az ingatlanpiacra. A hitelprogram célja az volt, hogy megkönnyítsék a fiatalok számára az első otthonuk megszerzését, ám hosszútávon épp az ellenkezőjét érték el: az ingatlanárak drasztikusan megugrottak.
2025-ben a legtöbb településen változatlan maradt az idegenforgalmi adó, azaz röviden: az IFA. Ugyanakkor bizonyos helyeken, ahol korábban nem szedtek díjat a vendégéjszakák után, most bevezették ezt az adót, máshol a meglévő összegeket növelték. Az idegenforgalmi adó felső határa 2025-ben 804,5 forint vendégéjszakánként, de az önkormányzatok saját hatáskörben határozzák meg az alkalmazott összeget ezen belül. Az új adatok szerint több település 2025. január 1-jétől 800 forintra emelte az idegenforgalmi adót. Fontos megjegyezni, hogy két településen eltörölték ezt az adót, egy helyen pedig mérsékelték annak mértékét. 
Egy felmérés szerint az ír 25 évesek 62%-a még mindig a szüleivel él. Ennek elsődleges oka az anyagi nehézségek és a lakáspiachoz való hozzáférés. Az Ír Központi Statisztikai Hivatal (CSO) egy célzott felmérése azt is kimutatta, hogy a válaszadók 34%-a nehézségekkel küzd a megélhetés terén, míg több, mint minden huszadik megkérdezett (5%) azt mondta, hogy komoly gondot okoz számára a mindennapi megélhetés biztosítása.
A zenga.hu ingatlankereső oldal adatai szerint a felújított ingatlanok jelentősen magasabb áron értékesíthetők Magyarországon. Egy felújított ház átlagosan 44%-kal, míg egy felújított lakás 32%-kal drágább, mint egy felújítandó állapotú. Azaz, az eladóknak mindenképpen érdemes megfontolniuk az ingatlanjuk felújítását az értékesítés előtt.
A budapesti ingatlanpiac dinamikus változásokon megy keresztül, és egyre látványosabb a különbség a budai és pesti lakásárak között. Az elmúlt évben tovább nőtt az árolló, így míg Pesten továbbra is elérhetőbbek az ingatlanok, addig Budán egyre drágábbak a négyzetméterárak.
Az elmúlt időszakban a kormány figyelme is egyre inkább a lakhatási kérdésekre irányul. A megfizethető lakhatás fontossága gyakran kerül előtérbe, különösen a lakásárak és bérleti díjak alakulásával kapcsolatban. Egy, valóban széles rétegek számára elérhető bérlakásrendszer azonban kulcsfontosságú lenne a helyzet javításához, és ebben a tekintetben Bécs rendszere szolgálhat mintául. De hogyan áll most Budapest ezen a téren, és milyen lépésekkel lehetne elindulni? 





























