THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT Facebook
(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások








Ahogy a THT Jogszabályfigyelőben már írtunk róla, a december 20-i Magyar Közlönyben megjelent egy salátatörvény - a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról szóló 2024. évi LXXXV. törvény - amelybe sok más jogszabály mellett a Társasházi törvény módosítása is becsúszott még a 2024-es év végén. Cikkünkben azt bontjuk ki, hogy a gyakorlatban hol és miben változik ez a fontos jogszabály.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) hivatalosan is csatlakozott a Property Owners International Union (UIPI), azaz az Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Szövetsége tagjai közé 2025. január 1-jén. Ez az új tagság erősíti a UIPI reprezentációját a társasházak tulajdonosai körében, és megerősíti jelenlétét Közép- és Kelet-Európában.
Az új magyar letelepedési program beindulása egyelőre nem sikerült, ráadásul a kormány még szigorított is rajta. A kormány módosította a program feltételeit, így 2024. december 30-tól, ha valaki 500 ezer euró értékben vásárol ingatlant Magyarországon, nem lesz lehetőség arra, hogy cserébe tízéves tartózkodást kérjen és kapjon. Egyébként, a program enélkül a módosítás nélkül sem mutatott komoly érdeklődést. 
Két hat éve épült társasháznak közös csatorna alapvezetéke és bekötési pontja van. A bekötési pont aknájába szeretnének visszacsapó szelepet beszereltetni, mivel az elmúlt 4 évben kétszer volt „villámárvíz", aminek következtében két földszinti lakást elöntött az esővízzel keveredő szennyvíz. A visszacsapó szelep feladata, hogy amikor az aknából nem tud elfolyni a víz, és telítődik, a szelep lezár és nem engedi visszafolyni a vizet a csatorna alapvezetéken keresztül a lakásokba. Eddigi tudásom szerint ennek beszerelését épületgépészek szokták javasolni, de nem kötelező. A társasházaknál fellelhető gépésztervekben nem szerepel. Az egyik tulajdonostárs állítása szerint, a visszacsapó szelep beépítése meghaladja a rendes gazdálkodás körét, így csak az összes tulajdonos hozzájárulásával lehet ezt az alkatrészt beszerelni. Egy vízvezetékszerelővel már beszéltem. Ő azt mondja, a csatorna átmérőtől függ a szelep és a szerelés ára, ennek becsült költsége anyag és munkadíj, kb. 100.000-150.000,- Ft. Én hivatkoztam a társasházi törvény 56. §-ának pontjaira: 2.1., 2.2.2., 3. Kérdésem a jogi szakértő úrhoz, hogy véleménye szerint meghaladja vagy sem mindez a rendes gazdálkodás körét? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.
A szilveszter éjjelén kiadott Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 483/2024. (XII. 31.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartási tárgyú kormányrendeletek módosításáról, amely az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítását is tartalmazta, mely rendelet a társasházi gépjárműtároló helyiségek és a közös tulajdonú helyiségek nyilvántartásáról is rendelkezik a cikkünkben részletezettek szerint. 
Aki most ingatlant elad, jól járhat, mert elképzelhető, hogy még csak most kezdődik az igazi árhorror az ingatlanpiacon. Az ingatlanárak ősszel tovább emelkedtek, és decemberben 2,5%-kal drágultak az előző hónaphoz képest - derül ki egy ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. A legnagyobb drágulás az új építésű lakásoknál és házaknál volt tapasztalható. Az eladók már beárazták a jövő évben várható lakáspiacot érintő intézkedéseket.
Megérkezett az összehasonlítás, amin Magyarország is szerepel. Az ingatlanvásárláshoz szükséges megtakarítási idő Európában jelentős eltéréseket mutat, attól függően, hogy melyik országban élünk - derül ki az Euronews friss cikkéből. A tanulmány az ingatlanárakon belül a házak árait vetette össze az átlagos nettó havi jövedelmekkel, figyelembe véve az inflációt és a „reál" jelzálogkamatokat, tehát az inflációval korrigált hitelkamatokat. 





























