THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
Eljött hát az idő, az elkerülhetetlen: a THT folytatja évek óta megkezdett digitalizációját, és az elmúlt 25 esztendő után Ön most az utolsó nyomtatott THT szaklapot tartja a kezében. Az évről évre egyre növekvő nyomdai és posta költségek helyett még év elején döntöttünk úgy, hogy a jövőben inkább a tartalomgyártásra fordítjuk az erőforrásainkat, melynek eredményeképpen idén soha nem látott mennyiségű írott, szöveges és hangi tartalom jelent meg az internetes felületeinken, melyet jövőre még több és minőségibb anyag fog követni annak érdekében, hogy a technológiai elvárások mellett saját és olvasóink minőségi elvárásainak is minél inkább meg tudjunk felelni. 
Október 17-én már tizenötödik alkalommal gyűlt össze a Lurdy Házban a társasházi szakma az aktuális kérdések megbeszélése végett, ahol reggel 9 órától egészen 18 óráig sorakoztak egymást érve a szakmai előadások. Cikk-sorozatunkban a konferencián elhangzott előadásokat foglaljuk össze, a prezentációk pedig már letölthetők a honlapunkon keresztül. A szakmai rendezvényen Imrényi Eszter, a HelloRent ingatlanüzemeltetési szakértője az Airbnb-s ingatlanok és a társasházak viszonyáról, valamint a rövid távú bérbeadás szabályozásáról beszélt az előadásában. 
Társasházunkban néhány tulajdonos - a lakóterület bővítése céljából - a közös tulajdonú padlásteret beépítette és összenyitotta a lakásával. A beépített padlástér a mai napig közös tulajdon, így a beépítők tulajdoni hányada változatlan maradt. A társasházi törvény rendelkezése szerint:„24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épület berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik."Szeretnénk módosítani az SZMSZ-t az igazságosabb teherviselés érdekében, a következő módon: A tető illetve a kémények felújításának költségeit a tulajdonostársak lakóterületük arányban viselik, továbbá, hogy a lakóterületbe beleértendő az albetét alapterülete és az albetét tulajdonosa, vagy jogelődje által beépített padlás alapterületének összege.Kérdéseim: 1. Támadhatják- e bíróság előtt eredménnyel az érintett tulajdonosok a fenti SZMSZ-módosítást? 2. Támadhatják- e bíróság előtt eredménnyel az érintett tulajdonosok azt a közgyűlési határozatot, amely a fenti módosítás alapján számukra nagyobb hozzájárulást ír elő a felújításhoz? 3. Alkalmazható más költségnemekre is az a szabály, hogy a tulajdoni hányad helyett a lakóterületük arányában viseljék a költséget tulajdonosok? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A lomtalanítás Budapest belső területein hamarosan alapvető változásokon megy keresztül. Az új rendszer a környezetvédelmi szempontok mellett a közterületek tisztaságát, a közlekedést és a parkolást is javítja várhatóan, miközben a városképet is megőrzi. A MOHU jelentős változtatásokat tervez a lomtalanítás rendszerében. Jó hír, hogy nem kell hosszú ideig óriási szemétkupacokat kerülgetnünk az ajtónk előtt, viszont rossz hír, hogy a saját lomunkat messzebb kell majd vinni. Az új rendszer a tervek szerint egyszerűsíti a lomtalanítást, csökkenti a közrendi problémákat, és tisztábbá teszi Budapestet. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb információkat és változásokat, amelyeket a társasházak közös képviselőinek is figyelembe kell venniük. 
2025-től új lehetőség nyílik meg a SZÉP-kártyán lévő összeg felhasználására: egy kormányrendelet értelmében a kártyán lévő egyenleg felét lakásfelújításra is felhasználhatják a tulajdonosok. Ez a változás bővíti a SZÉP-kártya eddigi felhasználási lehetőségeit, és új utakat nyit a lakásfelújítással kapcsolatos kiadások kezelésében, segítve ezzel a felújítást tervező háztartásokat. Ez az új szabályozás is része annak a kormányzati intézkedés-sorozatnak, amely a lakhatási helyzet javítását célozza, és a SZÉP-kártya új szerepét is meghatározza a közeljövőben. 
Egyik társasházam teremgarázs feljárója mellett egy teljesen zárt kerítés került kialakításra, ami sajnos a kilátást a felérkező autók számára akadályozza (balesetveszélyes, mert jobbról egyirányú az út). Van-e bármilyen szabályozás arra vonatkozóan, hogy a kerítés mennyire legyen átlátható? Sajnos sem az OTÉK-ban, sem a helyi rendeletek között sem találtam erre vonatkozóan utalást, csak azt, hogy a telek jobb oldala a tulajdonosé, de részletekbe nem mennek, hogy az milyen kivitelezésű legyen. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Partnereink
(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
