THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
Társasházunkban a tulajdonosok nem tartottak házi kedvenceket eddig, így a SZMSZ-ban nem került megfogalmazásra az állattartás. Az egyik lakás tulajdonosa a polgármesteri hivatal, tavaly óta egy hölgy bérli a fent említett lakást, aki később a fiát és gyermekének apját a családi házban hagyta. Az apa meghalt az ősszel és a gimnazista, 18 éves fiú egy kutyával maradt a lakásban. A félárván maradt fiú mindent megígért, csak járuljunk hozzá, hogy legyen egy lelki támasza, a tulajdonosok többsége hozzá is járult a házikedvenc maradásához. De a kutya az ugatásával nagyon zavarja a közösséget. Hozhat-e határozatot a közösségünk az állattartás tekintetében, ha nem akarjuk a SZMSZ-t/házirendet módosítani? 
Az általam kezelt Társasházban az idén novembertől választottak egy új Számvizsgáló bizottsági tagot. Ő visszamenőleg ellenőrizte a 2022. évi könyvelési anyagot és szerződéseket. Most kéri, hogy 2015. évtől minden könyvelési anyagot és szerződést adják át neki ellenőrzésre. Kérdésem: Köteles vagyok-e az előző évek anyagait átadni, akkor is ha már azt az előző Számvizsgáló bizottság már leellenőrizte, és a közgyűlés elfogadta az éves elszámolást. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Az elmúlt évben számos olyan változás történt, ami előtérbe helyezi a társasházi elektromos autó töltést, melynek megvalósításában egyeztetés és szerződés után „kulcsrakész" megoldást biztosít az Evergy a közös képviselőknek és társasházkezelőknek. 
A különadók és az infláció mértéke miatt szakértők 15-20 százalékos drágulásra számítanak a banki költségeket illetően, mely a társasházakat is érinti. 
Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottsága pályázatot ír ki az Erzsébetváros közigazgatási területén lévő társasházak és lakásfenntartó szövetkezeti házak számára energiahatékonysági és klímavédelmi munkáinak támogatására. A A pályázat 2023. január 16-tól 2023. szeptember 15-ig él. A xIII. kerületben hasonló feltételekkel szintén január 16-ától lehet pályázni, év végéig. 
A Fővárosi Önkormányzat épületenként akár 3 millió forint támogatást nyújt arra, hogy a lakóközösségek zöldebbé tegyék belső udvaraikat. A pályázat leadási határideje 2023. március 3. 
A legtöbb társasházi alvállalkozó katás volt, nekik most jelentősen nőttek az adóterheik is és az infláció miatt a megélhetési költségeik is. Ez azt jelenti, hogy számításaink szerint idén a hazai társasházakban várhatóan 30-50 százalék közötti közös költség emelés várható, melyet - nincs más választás - meg kell szavaznia a tulajdonosoknak, különben tovább romolhat a társasházak már eleve rossz állapota, illetve ellehetetlenül a társasház működése. Ha idén a várakozásoknak megfelelő lesz a pénzromlás, akkor 2024-ben újabb 20-30 százalékkal növekedhet a közös költség. 
Az MNB tavaly év végén megjelent Lakáspiaci Jelentése kapcsán beszélgettünk Banai Ádámmal, a Magyar Nemzeti Bank jegybanki eszköztárért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgatójával. 
A THT konferenciáinak videós anyagai és a THT podcast mostantól az eddigi csatornákon túl a Youtube-on is elérhető mindenki számára. 
A társasházban az egyik földszinti lakásnál az alapító okiratban a "Birtoklás, használat" című fejezetében van feltüntetve, hogy a lakáshoz tartozik egy parkolóállás, illetve egy terasz, melyeket a lakás tulajdonosa kizárólagosan használhat és joga van elkeríteni azokat és el is vannak kerítve, viszont a tulajdonos nem parkolóként használja azt, hanem játszóházként. A probléma, hogy ez a parkolóállás, illetve a terasz a "Külön tulajdon tárgyai" című fejezetben nincs feltüntetve az említett lakásnál és a lakás ugyanannyi tulajdoni hányaddal rendelkezik, mint egy másik ugyanakkora lakás, amihez nem tartozik más terület. Ezek alapján azt a következtetést szűröm le, hogy az említett lakás jogtalanul veszi el azokat a területeket a közös tulajdonban lévő udvarból és ráadásul nem is parkolásra használja a parkolót. A társasházban született egy közgyűlési határozat, miszerint, aki garázzsal rendelkezik az a garázsban parkoljon, aki nem rendelkezik garázzsal csak egy autóval állhat az udvaron. A tulajdonos bérel egy garázst, viszont azt sem használja parkolásra, illetve a saját parkolóját sem, hanem egy másik parkoló állást foglal el az udvaron. Kérdésem az lenne, hogy ezek alapján az említett lakónak van joga más parkoló állást elfoglalni és ha nem, akkor hogyan és mire hivatkozva lehet felszólítani? A társasházban hozható olyan közgyűlési határozat, amely az albérlőket kizárná az udvaron történő parkolásból? Dr. Kiss Balázs Károly, a TSZOE elnökségi tagja válaszol az olvasói kérdésre. 
Partnereink
(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
