THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT Facebook
(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások








A THT ebben is a hónapban is kigyűjtötte a társasházakat, lakásszövetkezeteket érintő önkormányzati pályázatokat. A jelenleg elérhető pályázatokat - melyek közt most ORSZÁGOSAN MEGHIRDETETT is van - a cikkünkben megtalálhatják.
A kormány 2025. január 1-jétől új lakhatási támogatást vezet be a 35 év alatti fiatal munkavállalók számára. A program keretében a munkáltatók béren kívüli juttatásként havi legfeljebb 150 ezer forintot, azaz éves szinten akár 1,8 millió forintot is biztosíthatnak dolgozóiknak bérleti díj vagy lakáshitel törlesztőrészletének támogatására.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a december 9-i sajtótájékoztatón tett bejelentése szerint a kormány célja, hogy évente legalább 25 ezer új lakás épüljön Magyarországon. Az új lakásfejlesztési programra a következő öt évben 200 milliárd forintot különítenek el, amely ingatlanalapokon keresztül valósul majd meg három fő célterületen, amelyek: kollégiumépítés, bérlakásépítés és új lakások építése. 
A THT - a társasházaknak szóló pályázatok mellett - figyeli a TÁRSASHÁZI LAKOSOKNAK SZÓLÓ PÁLYÁZATOKAT is. Cikkünkben előfizetőink a jelenleg futó, a társasházi lakók életének megkönnyítésére kiírt pályázatok közt böngészhetnek.
Ha napelemes rendszer telepítését tervezi, fontos, hogy tisztában legyen a határidővel: a Napenergia Plusz Programban 2025. január 15-ig adhatja be a támogatási kérelmét, különben elesik a lehetőségtől. A kormány akár 5 millió forintos támogatással segíti a családokat a modern napelemes rendszerek telepítésében, viszont a pályázati folyamat végső határideje vészesen közeleg, aki tervezi és még nem lépett, tegye meg!
Október 17-én már tizenötödik alkalommal gyűlt össze a Lurdy Házban a társasházi szakma az aktuális kérdések megbeszélése végett, ahol reggel 9 órától egészen 18 óráig sorakoztak egymást érve a szakmai előadások. Cikk-sorozatunkban a konferencián elhangzott előadásokat foglaljuk össze, a prezentációk pedig már letölthetők a honlapunkon keresztül. Borsfay-Horváth Judit, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. anyagáram vezetője a konyhai élelmiszer- és zöldhulladékok elkülönített gyűjtésének fontosságáról beszélt a rendezvényen. 
A társasházamban több gyűjtőkémény van. A közgyűlés leszavazta a kéménybélelést a közös költség terhére. Egy gyűjtőkéményre öt lakás csatlakozott az eredeti terv alapján. A legfelső lakásban mikor elromlott a kazán, elektromos kazánra váltott, mivel a többiek nem akartak részt vállalni a kéménybélelés költségeiből. Most elromlott ugyanezen az ágon egy másik kazán is, így kénytelenek mégiscsak béleltetni a kéményt. A kérdésem az lenne, hogy a kéménybélelés költsége négy- vagy ötrészre oszlik ebben az esetben, mivel a legfelső szinten lévő lakó elektromos kazánnal fűt, de gázórája még van, mivel a tűzhely még gázüzemű. Tud nekem ebben segíteni? Kötelezhető az a tulajdonos is a költségek hozzájárulásához, ahol még működik jelenleg a régi turbós kazán? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.
A Szegedi Tudományegyetem a legnagyobb geotermikus energiára épülő távhőt felhasználó közfogyasztó a városban. Ez a fajta energia ebben a térségben viszonylag könnyen elérhető, felhasználása pedig a legjelentősebb környezetvédelmi projekt. Cikkünkben Dr. Bozsó Gábor, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének szakértője öntött tiszta (termál)vizet a pohárba a geotermikus energia felhasználásával kapcsolatban.
Előadó: Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő. Felvételsorozat negyedik része a THT által rendezett, XV. KÖZÖS KÉPVISELŐK NAPJA ÉS TÁRSASHÁZI EXPO előadásaiból.
Budapesten a lakóépületek felelősek a széndioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért, míg a fővárosiak túlnyomó része energiapazarló társasházakban él. Az elmúlt évtizedben a kormány szinte semmilyen támogatást nem nyújtott ezen épületek korszerűsítéséhez, miközben a családi házak felújítására, korszerűsítésére sok száz milliárd forint állami támogatást fordítottak – pedig a társasáházak energetikai korszerűsítése elengedhetetlen lenne a 2050-re kitűzött országos klímasemlegességi célok eléréséhez. 





























