THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
Ahogyan korábban már mi is írtunk róla, ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3-6 százalék közötti növekedést érhessen el, a kormány 21 intézkedésből álló, Új Gazdaságpolitikai Akciótervet fogadott el. Ennek egyik pillére a megfizethető lakhatás biztosítása, hiszen az otthonteremtés generációkon átívelően a legfontosabb öngondoskodási kérdés, ami elengedhetetlen a fiatalok boldogulása és a családok jóléte szempontjából. 
Körülbelül 100 éves társasházban a földszinten lévő két lakásban vizesednek a falak, a lakásokban az új tulajdonosok aljzatszigetelést nem végeztek. Szakértőt kértem fel a probléma feltárására, aki az injektálást javasolta, leverni a vakolatot, majd lélegzővakolattal újra vakolni az összes külső és belső falat. Ez több milliós költség. Az a kérdésem, hogy ezt a társasháznak kell vállalnia? Van erre jogszabály, és ha a közgyűlés nem szavazza meg a költség vállalását, akkor mit lehet tenni? A fenti probléma nem máról holnapra keletkezett, általában évtizedes jelenség, van-e jogszabályi háttere, hogy a több évtizedes "meglévő" épületszerkezeti probléma miatt most hirtelen a háznak 10 milliós nagyságrendű költségeket kell vállalnia? Természetesen a társasház nem szeretne egy hosszabb pereskedésbe kezdeni, mindkét földszinti lakó több évtizede lakik a lakásban, jogos-e a követelésük? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Idén ősszel és télen minden az ingatlanokról szól és fog szólni: a rövid távú szálláskiadás újraszabályozása, a magánnyugdíjpénztári pénzek ingatlanba forgatásának lehetősége, a legutóbb januárra ígért új ingatlannyilvántartási-törvény végrehajtási rendelete, OTÉK helyett TÉKA, felrobbanó ingatlanárak, kötelező költségmegosztó telepítések... Ha jól megnézzük, akkor szinte nincs is olyan eleme az ingatlanpiacnak, ami ne változna a következő hónapokban... Illetve várjunk csak, lenne itt valami, ami nem változik... ja igen, a jövőre 22 éves társasházi törvény! 
Az elmúlt hónapokban egyértelműen megjelentek az airbnb-szabályozás hatásai a budapesti ingatlanpiacon, különösen Terézvárosban. A szeptemberi döntést követően, amely szerint a kerületben 2026-tól kezdődően betiltják a rövid távú lakáskiadást, a kisméretű, jellemzően airbnb-célra fenntartott lakások árai csökkenésnek indultak. Az ingatlanpiacot vizsgáló szakértők szerint a változás a kínálat növekedésével is párosul: a rövid távú bérbeadáshoz használt, 50 négyzetméternél kisebb lakások kínálata három hónap alatt 130-ról közel 200-ra nőtt, ami több mint 50%-os emelkedést jelent. 
A THT folyamatosan figyeli a budapesti önkormányzatok által meghirdetett társasházi LAKOSSÁGI PÁLYÁZATOKAT. Cikkünkben előfizetőink a jelenleg futó, a társasházak lakói részére kiírt fővárosi pályázatok között böngészhetnek. 
Az elektromos autó töltők telepítése a társasházakban számos kihívással jár, de az Evergy szolgáltatásai egyszerűbbé teszik a közös képviselők munkáját. 
Az Energiaügyi Minisztérium új szabályozási terve megkönnyítené a társasházak számára, hogy napelemes rendszert telepítsenek az áramfogyasztásuk részleges fedezése érdekében. A minisztérium a társasházakra vonatkozó speciális rendelkezésekkel bővítené az energiaközösségek létrehozásának lehetőségeit, így lehetővé téve a lakóközösségek számára, hogy könnyebben és gyorsabban lépjenek a zöldenergia irányába. 
Hogyan lesz megfizethető a lakhatás? Milyen adókedvezmények lesznek? Mire számíthatnak a vállalkozások? Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a szerdai kormányinfón egy 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervet mutatott be. A kormány célja, hogy jövőre 3-6 százalékos gazdasági növekedést érjenek el, hosszú távon pedig a gazdasági semlegesség elérése a kitűzött irány. 
Előadó: dr. Havas-Sághy Gábor infokommunikációs szakjogász, a THT jogi szakértője. A felvételsorozat következő része a THT által 2024. március 13-án rendezett konferencia előadásaiból. 
Partnereink
(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
