THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
3D BIM modellezés a létesítménygazdálkodás támogatásában2024. szeptember 5. |
|---|
 Az épületek tervezése, kivitelezése és üzemeltetése mind egyre komplexebb folyamatokat foglal magában, ami kihívást jelenthet az építőipar és a létesítménygazdálkodás számára is. E kihívások kezelésére az egyik legmodernebb technológiai megoldás a BIM (Building Information Modeling), azaz Épületinformációs Modellezés, amely a digitális létesítménygazdálkodás kulcsfontosságú eleme.
|
|
43 805 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
Mi is az a BIM modell? A BIM, vagy Épületinformációs Modellezés, nem csupán egy 3D épületmodell, hanem egy olyan digitális módszertan, amely integrálja a különböző építészeti és műszaki adatokat egy közös platformra. Ennek eredményeként a tervezők, mérnökök, kivitelezők és üzemeltetők egyaránt valós időben hozzáférhetnek az épülettel kapcsolatos információkhoz, ezzel biztosítva az együttműködés hatékonyságát és a döntéshozatal megalapozottságát. Egy BIM modell nem csak az épület fizikai tulajdonságait rögzíti, hanem tartalmazhatja a gépészeti, elektromos rendszereket, valamint az épület karbantartási adatait is, mint például az utolsó karbantartás dátuma, vagy a gépek működési ideje. Ezáltal egy olyan adatbázist biztosít, amely minden létesítménygazdálkodási feladat számára naprakész információt szolgáltat.
Hogyan segíti a BIM modell a létesítménygazdálkodást? A BIM modellezés nem csak az építés előtt, hanem az üzemeltetés során is rendkívül hasznos. Amikor egy létesítményt üzemeltetünk, szükség van a karbantartási igények, eszközök és rendszerek folyamatos nyomon követésére. A hagyományos módszerekkel ez gyakran nehézkes, pontatlan lehet, és rengeteg papírmunkával jár. Itt jön képbe a BIM, amely képes integrálni az épület fizikai adatait a kapcsolódó karbantartási és üzemeltetési információkkal. A BIM alapú létesítménygazdálkodási rendszerek - melyeket gyakran CAFM (Computer Aided Facility Management) rendszereknek is neveznek - lehetővé teszik, hogy az üzemeltetők gyorsan hozzáférjenek az épület minden aspektusához, legyen az egy eszköz állapota vagy egy bérleti szerződés. A rendszer átláthatóbbá és kezelhetőbbé teszi az épület teljes életciklusát, ezáltal növelve a hatékonyságot és csökkentve a hibalehetőségeket.
A BIM modellezés előnyei a létesítménygazdálkodásban 1. Karbantartásmenedzsment: A BIM modellben szereplő részletes információk alapján az üzemeltetők nyomon követhetik a karbantartási igényeket, és pontosan tervezhetik a szükséges beavatkozásokat. Az eszközök és rendszerek állapotát, garanciális adatait is nyomon lehet követni, ami csökkenti a váratlan meghibásodások esélyét. 2. Eszközmenedzsment: A BIM modell lehetőséget ad arra, hogy minden eszközhöz hozzá legyenek rendelve a pontos műszaki adatok, karbantartási előzmények, valamint beszerzési és garanciális információk. Így könnyebb a raktárkészletek és eszközök kezelése, valamint a költségoptimalizálás. 3. Takarításszervezés: Az épület helyiségeinek pontos felmérésével a takarítási feladatok is jobban szervezhetőek, ami javítja a hatékonyságot és csökkenti a felesleges költségeket. 4. Energiahatékonyság és költségcsökkentés: A BIM modellek segítségével optimalizálni lehet az energiafogyasztást, mivel pontos adatok állnak rendelkezésre az épület hűtési, fűtési és egyéb rendszereiről. Így az energiafelhasználás is hatékonyabban tervezhető. 5. Pontos ütemezés és előrejelzés: Az épület üzemeltetési feladatai könnyebben ütemezhetők és nyomon követhetők a BIM alapú rendszerekben, így elkerülhetők a késedelmek és a nem várt költségek. A jövő létesítménygazdálkodása: BIM és digitális platformok A létesítménygazdálkodás jövője egyértelműen a digitális rendszerek irányába halad. A BIM modellezés lehetővé teszi az épületek valós idejű, pontos nyomon követését, amely nem csak az üzemeltetést könnyíti meg, de a hosszú távú döntéshozatalt is támogatja. Az épületek teljes életciklusa során rendelkezésre álló adatok alapján pontosabb tervezést, hatékonyabb üzemeltetést és alacsonyabb költségeket lehet elérni. Összességében a 3D BIM modell nem csak az építési, hanem az üzemeltetési folyamatokat is hatékonyabbá teszi, elősegítve a fenntartható és gazdaságos létesítménygazdálkodást. Azok a cégek, amelyek már most kihasználják a BIM adta lehetőségeket, jelentős előnyre tehetnek szert az épületeik fenntartásában és hosszú távú gazdálkodásában. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A belvárosi ingatlanpiac egyik legvitatottabb esete bontakozott ki Budapest V. kerületében, egy Károlyi-kertre néző, nagy múltú társasházban. Az ingatlanban az elmúlt két évben jelentős tulajdonosi átrendeződés ment végbe. A lakók beszámolói alapján Lázár János miniszter, valamint egy hozzá köthető cég fokozatosan szerzett többségi tulajdont az épületben. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Egyes kerületekben csak nem rég nyíltak meg, és hamarosan zárulnak azok a pályázatok, amelyekből tetőfelújításra, hőszigetelésre vagy akár villámvédelemre is milliókat kaphatnak a lakóközösségek. Összegyűjtöttük a legfrissebb kiírásokat és a határidőket. 
A Magyar Posta frissítette díjszabását 2026. május 1-jei hatállyal. Az áremelés elsősorban a lakossági és üzleti csomagküldést, valamint a levélpostai szolgáltatásokat érinti. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a CérdusNet Szenior Tudáshasznosító Egyesület (CédrusNet) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy elősegítsék az idősebb lakástulajdonosok támogatását a hazai társasházi közösségekben. 
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Felvételsorozat hatodik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Gáts Bence ügyvezető - KK Szoftver Megoldások Kft. 
A társasházi szakmában ritkán kap hangsúlyt az, ami jól működik. Pedig minden sikeresen lezárt felújítás, minden rendezett közösségi helyzet, minden átgondolt döntés mögött olyan tapasztalat áll, amely mások számára is irányt mutathat. Ezt a munkát szeretnénk most láthatóvá tenni. Nem csupán elismerni, hanem lehetőséget adni arra is, hogy a jól működő megoldások példává váljanak a szakmán belül. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
Üdvözlünk újra Európában! – így kezdődött az az elektronikus levél, melyet április 13-án reggel az UIPI főtitkárától kaptam. Nem mondom, jó érzéssel töltött el a fogadtatás, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan eddig is Európában voltam, voltunk, fél lábbal legalábbis biztosan. .jpg "wesley-tingey-snNHKZ-mGfE-unsplash_(1).jpg")
A társasházi iratkezelés tipikusan az a terület, amely addig láthatatlan marad, amíg minden rendben működik – majd egyetlen konfliktus, tulajdonosi kérés vagy hatósági vizsgálat pillanatok alatt felszínre hozza a hiányosságokat. Egy hiányzó jegyzőkönyv, egy nem visszakereshető szerződés vagy egy rendezetlen pénzügyi dokumentáció nemcsak kellemetlenséget, hanem konkrét jogi kockázatot is jelenthet. Éppen ezért az iratok kezelése nem egyszerű adminisztáció, hanem a társasházkezelési munka egyik alapja. 
Ha nincs egyértelmű döntés a társasházban az autótöltésről, a lakók gyakran maguk próbálják megoldani a töltést: konnektorról töltenek, vagy a közös áramot használják engedély nélkül. Ez tűzvédelmi kockázatot, túlterhelést, áramszünetet és elszámolási vitákat is okozhat – amely problémákat végül a közös képviselőnek kell kezelnie. Ezért érdemes már most napirendként szerepeltetni a kérdést, és közgyűlésen dönteni a kiépítés lehetőségeiről. 
A társasházak mindennapi működtetésében van néhány olyan feladat van, amikre évente többször is érdemes gondolni. Ilyen a társasházak kötelező tűzvédelmi feliratainak ügye. Egyszerű, olcsó, gyorsan megoldható – és mégis, sok társasházban hiányoznak vagy elhasználódtak a táblák. Pedig ezek nem formaságok: életet és vagyont menthetnek. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
