A rövid távú lakáskiadás korlátozása egyre több helyen kerül napirendre. Az intézkedések célja, hogy a turisztikai célú lakáshasznosítás ne szűkítse tovább a helyben élők számára elérhető lakáskínálatot, és mérséklődjön a lakhatási költségekre nehezedő nyomás. A szigorítások hatása azonban nem pusztán a szabályok tartalmán múlik: legalább ennyire fontos, hogy azok kijátszása mennyire könnyű, és a jogsértések mennyire deríthetők fel.
Fiktív adatokkal is fennmaradhatnak a hirdetések
Misetics Bálint, Budapest főpolgármesterének lakhatási főtanácsadója a Portfolio kérdéseire válaszolva arra hívta fel a figyelmet, hogy a szálláshely-közvetítő platformokon megadott NTAK-regisztrációs kódok ellenőrzése korlátozott, a rendszer nem ellenőrzi érdemben, hogy a hirdető által megadott kód valóban létezik-e, illetve megfelel-e az előírt formátumnak. Emiatt előfordulhat, hogy a szükséges regisztrációval nem rendelkező szálláshelyek hirdetései is fennmaradnak a platformokon. A szigorúbb helyi szabályozás tehát önmagában nem garantálja, hogy az illegálisan működő kiadók eltűnnek a piacról.
A szabályok megkerülésének másik lehetséges módja, hogy a kiadók a tényleges tevékenységüket igyekeznek más konstrukcióként feltüntetni. Az ilyen esetek megítélése mindig az adott tevékenység és a vonatkozó szabályok alapján lehetséges; a hirdetés vagy a szerződés elnevezése önmagában nem feltétlenül dönti el, milyen jogi kategóriába tartozik a hasznosítás.
Az uniós adatmegosztás hozhat változást
Az ellenőrzésben az Európai Unió 2024/1028/EU rendelete jelenthet előrelépést. A szabályozás közös keretet teremt a rövid távú szálláshelyek regisztrációjához és az online platformok adatközléséhez azokban a tagállamokban, amelyek ilyen regisztrációs rendszert működtetnek, vagy adatátadást írnak elő a platformok számára. A rendszerben az érintett szálláshelyek egyedi regisztrációs számot kapnak, a platformoknak pedig fel kell tüntetniük és ellenőrizniük kell ezeket az azonosítókat, valamint szúrópróbaszerű ellenőrzéseket is kell végezniük. Az érintett területeken a platformok havonta továbbítják a szálláshelyekre, a foglalásokra és a vendégéjszakákra vonatkozó adatokat a tagállamok digitális adatfogadó pontjaihoz; a kisebb platformokra egyszerűsített adatszolgáltatás vonatkozik. A hatóságok így összevethetik a hirdetéseket a nyilvántartásokkal, és felléphetnek a regisztrációs követelményeket megsértő szálláshelyekkel szemben.
A tiltás nem rendezi át automatikusan a lakáskínálatot
A rövid távú kiadás korlátozása nem jelenti automatikusan azt, hogy minden érintett lakás megjelenik a hosszú távú bérleti piacon. A tulajdonos dönthet más hasznosítási forma mellett, de akár üresen is tarthatja az ingatlant. A lakhatási helyzet javulásához ezért nem elegendő kizárólag az Airbnb-típusú szálláshelyek szabályozása: az intézkedések eredményét az is befolyásolja, hogy milyen feltételek ösztönzik a lakások tartós bérbeadását.
A rövid távú lakáskiadás visszaszorításának kulcsa így a célzott szabályozás, az ellenőrizhető adatszolgáltatás és a következetes hatósági fellépés együttese lehet. Ha ezek hiányoznak, a korlátozás a jogkövető kiadókat is érintheti, miközben a szabályokat kijátszó szereplők továbbra is működhetnek.
