A Wekerle Lakásépítési Programot Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter jelentette be. Indoklása szerint Magyarországon a lakhatás megfizethetősége az elmúlt évtizedben jelentősen romlott: míg 2015-ben egy átlagos lakás ára 5,9 évnyi nettó átlagkeresetnek felelt meg, 2025-re ez az arány 7,1 évre emelkedett. Eközben a reál-lakásárak 120 százalékkal nőttek, miközben a reálbérek csupán 60 százalékkal emelkedtek, a bérleti díjak pedig reálértéken is 30 százalékkal drágultak.
A problémát a kínálat szűkössége is súlyosbítja. A minisztérium adatai szerint 2025-ben egymillió lakosra Magyarországon mindössze 1256 új lakás átadása jutott, ami messze elmarad a régiós országokétól. Ausztriában közel 6000, Lengyelországban több mint 5500, Romániában és Csehországban pedig mintegy 3000 új lakás épült ugyanekkora népességre vetítve. A kormány szerint a lakáshiány hozzájárult ahhoz, hogy az ingatlanárak tartósan gyorsabban emelkedtek a jövedelmeknél.
550 millió eurós uniós forrás, akár 2 milliárdos program
A Wekerle Lakásépítési Program első ütemének alapját 550 millió eurónyi uniós helyreállítási forrás adja. A kormány számításai szerint ehhez banki és piaci társfinanszírozás is kapcsolódhat, így a teljes program értéke elérheti a 2 milliárd eurót.
A tervek szerint az állam nem csupán támogatást nyújt, hanem aktív fejlesztőként is megjelenik a lakáspiacon. A program célja olyan intézményi bérlakásszektor kialakítása, amely hosszú távom is megfizethető alternatívát kínál a fiatal munkavállalók, a pályakezdők, a családok és a felsőoktatási hallgatók számára. Ez utóbbiaknál különösen indokoltnak tartják a beavatkozást, hiszen a jelenlegi 320 ezer hallgatóra mindössze 49 ezer kollégiumi férőhely jut.
Nem lakóparkokat, hanem városrészeket terveznek
A program egyik hangsúlyos eleme, hogy a lakásépítéseket városfejlesztési szempontokkal kapcsolják össze. Vitézy szerint a cél nem egyszerűen új lakóépületek létrehozása, hanem olyan városrészek kialakítása, amelyek jó közösségi közlekedési kapcsolatokkal, közösségi terekkel, megfelelő infrastruktúrával és a mindennapi élethez szükséges szolgáltatásokkal rendelkeznek.
Nemzetközi példák is igazolják, hogy a megfizethető bérlakás-fejlesztések a városszövetbe illeszkedve, kiváló közlekedési kapcsolatok mellett is működőképesek. Erre tanulságos minta a varsói Ochota kerületben megvalósult önkormányzati projekt, ahol 205 korszerű bérlakást építettek kiváló villamos-, busz- és vasúti kapcsolatokkal, földszinti üzletekkel ellátva. A célcsoportot itt is a fiatal pályakezdők és a közepes jövedelmű családok jelentik: a jövedelmi határokhoz és helyi adózáshoz kötött rendszerben egy 50 négyzetméteres lakás bérleti díja - a piaci ár alatt - nagyjából 125-140 ezer forintnak felel meg. A modellt a város által biztosított telek, a fejlesztési banki kedvezményes hitel, valamint a több mint 35 százalékos vissza nem térítendő állami támogatás teszi működőképessé.
Urbanisztikai és költséghatékonysági szempontból kiemelkedő, hogy a jó tömegközlekedésnek köszönhetően a lakásokhoz átlagosan csupán fél parkolóhely jut, ami jelentősen csökkenti az építési költségeket. A hazai szabályozás felülvizsgálatára és a Wekerle-program elindítására éppen ezért van szükség, mert a jelenlegi magyar előírások - például a kötelező és rendkívül drága mélygarázs-építés - sokszor inkább drágítják vagy ellehetetlenítik a hasonló megfizethető projektek megvalósítását.
Felülvizsgálják az Otthon Start kiemelt beruházásait
A lakásépítési programmal párhuzamosan a kormány felfüggeszti és átvilágítja az Otthon Start programhoz kapcsolódó 33 kiemelt beruházást. Ezek olyan fejlesztések, amelyek korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt kaptak, így a helyi építési szabályoktól eltérő, gyorsított engedélyezési eljárásban valósulhattak volna meg.
A felülvizsgálat célja a bejelentés szerint nem a lakásépítések leállítása, hanem annak biztosítása, hogy a jövőben csak olyan projektek részesüljenek kiemelt támogatásban, amelyek megfelelnek a közlekedési, városépítészeti, megfizethetőségi és fenntarthatósági követelményeknek, valamint illeszkednek a helyi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseihez.
A már engedélyezett beruházások folytatódhatnak
Szemerey Samu építészeti államtitkár később pontosította a bejelentést. Tájékoztatása szerint az építési engedéllyel már rendelkező vagy kivitelezés alatt álló beruházásokat a felfüggesztés nem érinti: ezek szerzett jogait a kormány tiszteletben tartja. A még engedélyezés előtt álló projektek viszont csak akkor folytatódhatnak, ha teljesítik az új szakmai feltételrendszert, és megszerzik az érintett önkormányzat támogatását is.
A kormány a Wekerle Lakásépítési Programmal tehát a mennyiségi lakásépítés mellett nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a megfizethetőségre, az építészeti minőségre és a települések hosszú távú, fenntartható fejlődésére. A részletek kidolgozása 2026 végéig zajlik, amelybe önkormányzatokat, ingatlanfejlesztőket és az építőipar szereplőit is bevonják. Az érdemi megvalósítás a tervek szerint 2027 elején kezdődhet.
