Átalakul a lakásépítési támogatási rendszer: indul a Wekerle-program2026. augusztus 17. |
|---|
Új irányt hirdetett a kormány a lakáspolitikában, amely megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek építését célozza, miközben felülvizsgálják az Otthon Start programhoz kapcsolódó kiemelt beruházásokat is. A bejelentés szerint a cél nem csupán több lakás építése, hanem élhető, infrastruktúrával is jól kiszolgált városrészek létrehozása.
|
|
6 150 HUF
THS IP65 DSO-GR lámpa
![]() Érdekel → |
|
A Wekerle Lakásépítési Programot Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter jelentette be. Indoklása szerint Magyarországon a lakhatás megfizethetősége az elmúlt évtizedben jelentősen romlott: míg 2015-ben egy átlagos lakás ára 5,9 évnyi nettó átlagkeresetnek felelt meg, 2025-re ez az arány 7,1 évre emelkedett. Eközben a reál-lakásárak 120 százalékkal nőttek, miközben a reálbérek csupán 60 százalékkal emelkedtek, a bérleti díjak pedig reálértéken is 30 százalékkal drágultak. A problémát a kínálat szűkössége is súlyosbítja. A minisztérium adatai szerint 2025-ben egymillió lakosra Magyarországon mindössze 1256 új lakás átadása jutott, ami messze elmarad a régiós országokétól. Ausztriában közel 6000, Lengyelországban több mint 5500, Romániában és Csehországban pedig mintegy 3000 új lakás épült ugyanekkora népességre vetítve. A kormány szerint a lakáshiány hozzájárult ahhoz, hogy az ingatlanárak tartósan gyorsabban emelkedtek a jövedelmeknél. 550 millió eurós uniós forrás, akár 2 milliárdos program A Wekerle Lakásépítési Program első ütemének alapját 550 millió eurónyi uniós helyreállítási forrás adja. A kormány számításai szerint ehhez banki és piaci társfinanszírozás is kapcsolódhat, így a teljes program értéke elérheti a 2 milliárd eurót. A tervek szerint az állam nem csupán támogatást nyújt, hanem aktív fejlesztőként is megjelenik a lakáspiacon. A program célja olyan intézményi bérlakásszektor kialakítása, amely hosszú távom is megfizethető alternatívát kínál a fiatal munkavállalók, a pályakezdők, a családok és a felsőoktatási hallgatók számára. Ez utóbbiaknál különösen indokoltnak tartják a beavatkozást, hiszen a jelenlegi 320 ezer hallgatóra mindössze 49 ezer kollégiumi férőhely jut. Nem lakóparkokat, hanem városrészeket terveznek A program egyik hangsúlyos eleme, hogy a lakásépítéseket városfejlesztési szempontokkal kapcsolják össze. Vitézy szerint a cél nem egyszerűen új lakóépületek létrehozása, hanem olyan városrészek kialakítása, amelyek jó közösségi közlekedési kapcsolatokkal, közösségi terekkel, megfelelő infrastruktúrával és a mindennapi élethez szükséges szolgáltatásokkal rendelkeznek. Nemzetközi példák is igazolják, hogy a megfizethető bérlakás-fejlesztések a városszövetbe illeszkedve, kiváló közlekedési kapcsolatok mellett is működőképesek. Erre tanulságos minta a varsói Ochota kerületben megvalósult önkormányzati projekt, ahol 205 korszerű bérlakást építettek kiváló villamos-, busz- és vasúti kapcsolatokkal, földszinti üzletekkel ellátva. A célcsoportot itt is a fiatal pályakezdők és a közepes jövedelmű családok jelentik: a jövedelmi határokhoz és helyi adózáshoz kötött rendszerben egy 50 négyzetméteres lakás bérleti díja - a piaci ár alatt - nagyjából 125-140 ezer forintnak felel meg. A modellt a város által biztosított telek, a fejlesztési banki kedvezményes hitel, valamint a több mint 35 százalékos vissza nem térítendő állami támogatás teszi működőképessé. Urbanisztikai és költséghatékonysági szempontból kiemelkedő, hogy a jó tömegközlekedésnek köszönhetően a lakásokhoz átlagosan csupán fél parkolóhely jut, ami jelentősen csökkenti az építési költségeket. A hazai szabályozás felülvizsgálatára és a Wekerle-program elindítására éppen ezért van szükség, mert a jelenlegi magyar előírások - például a kötelező és rendkívül drága mélygarázs-építés - sokszor inkább drágítják vagy ellehetetlenítik a hasonló megfizethető projektek megvalósítását. Felülvizsgálják az Otthon Start kiemelt beruházásait A lakásépítési programmal párhuzamosan a kormány felfüggeszti és átvilágítja az Otthon Start programhoz kapcsolódó 33 kiemelt beruházást. Ezek olyan fejlesztések, amelyek korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt kaptak, így a helyi építési szabályoktól eltérő, gyorsított engedélyezési eljárásban valósulhattak volna meg. A felülvizsgálat célja a bejelentés szerint nem a lakásépítések leállítása, hanem annak biztosítása, hogy a jövőben csak olyan projektek részesüljenek kiemelt támogatásban, amelyek megfelelnek a közlekedési, városépítészeti, megfizethetőségi és fenntarthatósági követelményeknek, valamint illeszkednek a helyi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseihez. A már engedélyezett beruházások folytatódhatnak Szemerey Samu építészeti államtitkár később pontosította a bejelentést. Tájékoztatása szerint az építési engedéllyel már rendelkező vagy kivitelezés alatt álló beruházásokat a felfüggesztés nem érinti: ezek szerzett jogait a kormány tiszteletben tartja. A még engedélyezés előtt álló projektek viszont csak akkor folytatódhatnak, ha teljesítik az új szakmai feltételrendszert, és megszerzik az érintett önkormányzat támogatását is. A kormány a Wekerle Lakásépítési Programmal tehát a mennyiségi lakásépítés mellett nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a megfizethetőségre, az építészeti minőségre és a települések hosszú távú, fenntartható fejlődésére. A részletek kidolgozása 2026 végéig zajlik, amelybe önkormányzatokat, ingatlanfejlesztőket és az építőipar szereplőit is bevonják. Az érdemi megvalósítás a tervek szerint 2027 elején kezdődhet. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Új irányt hirdetett a kormány a lakáspolitikában, amely megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek építését célozza, miközben felülvizsgálják az Otthon Start programhoz kapcsolódó kiemelt beruházásokat is. A bejelentés szerint a cél nem csupán több lakás építése, hanem élhető, infrastruktúrával is jól kiszolgált városrészek létrehozása.

Tájékoztatás jelent meg az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. Egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzat módosítás tervezetének közzétételéről.
Felvételsorozat kilencedik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Jánky Zoltán, ügyvezető - NOVU Tervezőiroda Kft.
A nyári szünetben a gyerekek több időt töltenek otthon, és előfordulhat, hogy alkalmanként röviden egyedül maradnak. Ilyenkor fontos, hogy ismerjék az alapvető tűzvédelmi szabályokat, felismerjék a veszélyes helyzeteket, és tudják, mikor és hogyan kell segítséget kérni. 
A lakásárak és bérleti díjak emelkedése, a korszerűtlen lakásállomány és a szűkös nagyvárosi kínálat egyaránt nehezíti a megfizethető lakhatást. Az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatcsomagja szerint a problémára nem elsősorban a lakásvásárlást ösztönző támogatások jelenthetnek tartós megoldást.
Az utóbbi években az agglomerációs településeken és a nagyvárosok kertvárosi részein elterjedt az a gyakorlat, amely során a beruházók meglévő családi házakat vagy telkeket vásárolnak meg, majd azokat a helyi építési szabályzatot kijátszva több önálló lakrésszé alakítják át és értékesítik. A helyzet jogilag egyes esetekben megoldhatatlan maradhat, és az ingatlan végleg forgalomképtelenné válhat.
A Paksi Atomerőmű tájékoztatása szerint a 2. blokk augusztus 10-től ismét névleges teljesítményen üzemel. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Régi nagypolgári lakásokból kialakított miniapartmanok, vitatott közműbekötések és túlterhelt társasházi infrastruktúra - országszerte egyre több konfliktust okoznak a szabálytalan lakásfelosztások. A hatóságok és az önkormányzatok egyre szigorúbban lépnek fel a jogsértő átalakításokkal szemben, de hogyan kezelhetik a problémát társasházak és a közös képviselők a mindennapokban? A THT társasházi és ingatlan jogi szakértőjét Dr. Kiss Balázs Károlyt kérdeztük a probléma hátteréről és a megoldási lehetőségekről.
Budapesten 40-50 ezer új lakás építésére is lehetőség nyílhatna olyan alulhasznosított állami és vasúti területeken, amelyek már ma is jó kötöttpályás közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek. Vitézy Dávid szerint a lakhatási válság kezelésében ezeknek a területeknek kellene nagyobb szerepet kapniuk, nem pedig az infrastruktúra nélküli városszéli fejlesztéseknek.
Energiatárolás, hálózatfejlesztés, több szélenergia - átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány. Az első ütemre 868 milliárd forintot szánnak, és több olyan intézkedés is szerepel a csomagban, amely közvetlenül érintheti a napelemes háztartásokat és a villamosenergia-fogyasztókat.
Életveszélyes, amikor egy épület homlokzatáról burkolatdarab hullik le, különösen olyan helyeken, ahol közvetlenül a homlokzati sík előtt gyalogos közforgalom van. Ez a jelenség egyáltalán nem technológiafüggő, és nem is egy-egy településre vagy épülettípusra jellemző. Egy azonban minden esetben közös: a veszélyeztetés a tulajdonos vagy a tulajdonosi közösség karbantartási kötelezettségének elmulasztására vezethető vissza.
A Duna vízszintje lassan emelkedik, a Paksi Atomerőmű teljes leállításra nem volt szükség. A kormány a legutóbbi energiaválság tapasztalataira reagálva átfogó fejlesztési programot fogadott el.
Az Európai Bizottság új együttműködési platformot hozott létre Európai Lakhatási Szövetség (European Housing Alliance) néven, amelynek célja, hogy összehangolja a tagállamok, az önkormányzatok és a lakhatási ágazat szereplőinek munkáját a kontinens egyre súlyosbodó lakhatási problémáinak kezelésében.
Viharban megrongálódott tető cseréje, életveszélyessé vált lépcsőházi üvegpanelek pótlása, LED-es világításkorszerűsítés, illetve hő- és füstelvezető rendszer modernizálása - ez csak néhány példa az OTP Bank Társasházi Pályázatának 2026-os nyertesei közül. A „Fenntarthatóbb jövő" és a „Biztonságos otthonok" kategóriában idén 20 lakóközösség osztozott az 50 millió forintos - vissza nem térítendő - támogatáson. A győztes fejlesztések közel 1200 lakásban, több mint 2500 lakó otthonában hoznak érezhető változást, a fővárosi panelházaktól a kisvárosi téglaépületekig.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar záró beszélgetése az ingatlanvilág legszigorúbb, mégis legizgalmasabb területére, a jog útvesztőibe kalauzolta a nézőket. Egy hibásan összehívott közgyűlés vagy egy vitatott határozat könnyen bírósági eljáráshoz vezethet. A beszélgetés során a szakértők beavatták a nézőket a társasházi krízishelyzetekbe, és kiderült, miről ismerszik meg a profi ügyvéd.
Pakson az utolsó turbina leállására még sor kerülhet, de az erőmű műszaki kialakítása egyelőre lehetővé teszi a további működést. A kieső termelést részben a Dunamenti Erőmű helyreállítása, részben az import és az önkéntes fogyasztáscsökkentési vállalások ellensúlyozhatják.
Az országos energiaellátás biztonságának fenntartásában a társasházi lakók egyéni döntései összeadódva óriási erőt képviselnek. Sokszor nincs szükség drága gépcserékre vagy beruházásokra ahhoz, hogy érdemben lefaragjunk a fogyasztásból. Apró, azonnal bevezethető szokásváltásokkal már a mai naptól kezdve jelentős mennyiségű áramot takaríthatunk meg a négy fal között és a lépcsőházban egyaránt.
Kamatmentes felújítási és önerő-támogatás, valamint vissza nem térítendő kamattámogatás is elérhető a zuglói társasházak és lakásszövetkezetek számára. A pályázatokat a legalább 2 albetétes házak 2026. augusztus 1. és szeptember 30. között nyújthatják be.
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét.
A tartós hőség és a történelmi mélypontra süllyedt Duna-vízállás egyszerre terheli a térség ivóvízellátását. A DMRV Zrt. szerint a parti szűrésű kutak víztermelő kapacitása mintegy 30 százalékkal csökkent, miközben a vízfogyasztás másfélszeresére emelkedett, ezért a Pilisi-medence 14 településén III. fokú vízkorlátozást vezettek be. A kormány eközben arra figyelmeztet, hogy a tartós vízhiányos időszakok a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válhatnak. 





































