CSOK a családnak! – minden, amit tudni lehet a CSOK Pluszról2023. október 30. |
|---|
Összeszedtük, hogy mit lehet jelenleg tudni a január 1-jétől hatályos családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és annak kiegészítő lehetőségeinek új szabályairól.
|
|
8 148 HUF
Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)
![]() Érdekel → |
|
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2023. június 22-én jelentette be, hogy a városokban el fogják törölni a CSOK-ot, mert a lakáspiacon végbement változások, azaz a megugrott lakásárak és hitelkamatok miatt a CSOK a nagyobb településeken már kevésbé fejti ki a hatását. (A jövőre átalakuló lakástámogatási rendszer témájával korábban már mi is foglalkoztunk.) A miniszter a „városi CSOK" eltörlésének bejelentésével egyidejűleg ígéretet tett arra, hogy a kormány új lakástámogatási formát dolgoz ki a nagyobb településeken élők számára, melyet sokan tűkön ülve vártak azon gondolkodva, hogy érdemes-e előre hozni a tervezett lakásvásárlásukat 2023-ra, vagy megvárni, hogy mit hoz a jövő év. A részletszabályok november közepéig lesznek készen, de az alábbiakban leírjuk, amit a 2024. január 1-jétől elérhető CSOK Plusz-ról eddig tudni lehet. 1. MI IS AZ A CSOK Plusz? Ez egy olyan hibrid megoldás a lakáscél támogatására, amely valójában egy kamattámogatott lakáshitel (akár az eddigi CSOK hitel), de tartozik hozzá hitelelengedés is (mint a babaváró hitelnél). A CSOK Plusz-ban - a mai 7-8%-on kamatozó piaci hitelekhez viszonyítottan igen kedvezményes - 3%-os kamatozású kamattámogatott hitelkonstrukciót fognak kombinálni adósságleírással, a megvalósult gyerekvállalás után ugyanis csökkenni fog a hiteltartozás. A CSOK Plusz keretében közvetlen (az igénylést követően azonnal megkapható) támogatás a vásárláskor nem igényelhető. 2. Mennyi is az annyi? Az összegek nagyságát tekintve lakástámogatási történelmet író CSOK Plusz kizárólag az előre vállalt gyermekekre (beleértve a vér szerinti és örökbefogadott gyermekeket is) lesz igénybe vehető úgy, hogy a gyermekvállalásba beleszámít(anak) a már megszületett gyermek(ek) is (azaz, ha pl. valakinek már van 3 gyermeke és még 2 további gyermeket vállal a CSOK Plusz-szal, igényelheti a maximális 50 milliós összeget). A CSOK Plusz hitel maximális összege a vállalt gyerekek száma alapján: A második gyermek és minden további gyermek megszületése esetén a tőkéből 10 millió forintot elengednek (mivel a meglévő gyermekek is számítanak, ha pl. valakinek már van 3 gyermeke és még 2 további gyermeket vállal, a második vállalt gyermek megszületése után 10 milliót engednek el a felvett 50 millióból). 3. Kik kaphatják meg? Az elődeihez képest elég szűk a CSOK Plusz lehetséges igénybe vevőinek a köre. Akiknek kedvez: - A házasoknak Akik kiesnek a körből - Élettársi kapcsolatban élők és egyedülállók - mert nem lesznek rá jogosultak 4. Hol lehet igénybe venni? Az egész országban elérhető lesz. Annak ellenére, hogy „városi CSOK"-nak indult, a Kulturális és Innovációs Minisztérium múlt csütörtökön közleményben pontosított a szabályokon. Eszerint a CSOK Plusz-t „az ország egész területén, tehát nemcsak az 5 ezer főnél nagyobb településeken, hanem a kistelepüléseken is igénybe lehet venni". 5. Az állam kínálja, a bank ad(hat)ja Mivel ez egy hitelkonstrukció, banki hitelbírálat, tehát hitelezhető jövedelem szükséges hozzá. Bár az összege kiemelkedik az eddigi lakástámogatások közül, a magas lakásárak miatt a többségnek így is szüksége lesz mellé piaci kamatozású banki hitelre, de a CSOK Plusz mellé felvett kisebb mértékű hitelösszeg (ma 12 millió forint az átlagos lakáshitel összege) révén csökkenni fog a jövedelemarányos törlesztőrészlet mértéke is, azaz alacsonyabb jövedelemmel is elérhető lesz az „álom otthon". Megkötés jelenleg, hogy az első közös otthon megvásárlása esetében 80 millió forint lesz a hitelből megvásárolható ingatlan értékének felső határa, míg a nem első lakásukba költözők, illetve a meglévő ingatlanjukat bővítők esetében 150 millió forint lesz a felső értékhatár. Az első közös otthon esetében 10%-os önrész is elegendő lesz, ha pedig nem első otthonról van szó, hanem felújításról vagy bővítésről, akkor 20% önrészt kell majd hozzáadni. (Frissítés: a minisztérium csütörtöki közleménye már úgy fogalmaz, hogy törekednek arra, hogy ennyi lehessen csak az önrész, de ez a konkrét hiteleknél a bankok hitelbírálatától függ.) Az első évben tőkét nem, csak kamatot kell törleszteni, és ha megszületik a gyermek, akkor a hitelfelvevők egyéves hitelmoratóriumot kérhetnek. Mindent összevetve az eddigi CSOK-nál jóval kevesebben fogják tudni igénybe venni a CSOK Plusz-t, de akik átjutnak a szűrőn, és sikerrel vállalnak új gyermek(ek)et, ők minden eddiginél nagyobb kedvezményeket élvezhetnek. A jelenlegi állás szerint pedig a CSOK Plusz-szal együtt is igényelhetők lesznek jövőre az alábbi, eddig is nagyon népszerű lakáscélú támogatások: Ha pedig még nem lenne elég a jóból, a kormány ingyenes típusterveket tett elérhetővé az új házakra vonatkozóan a Nemzeti Mintaterv Katalógusban, ezzel is segítve az új otthonba költözőket a spórolásban. A kormány szerint nem várható árfelhajtó hatás az intézkedéstől az ingatlanpiacon, ami a fenti összegeket elnézve - az eddigi tapasztalatok alapján - egy nehezen elképzelhető forgatókönyv. Sokkal inkább valószínű, hogy a lakáspiac az év végéig leül, aztán januártól kezdve országszerte felpörög, a Falusi CSOK-os településeken pedig egyenesen berobban, mert az alacsonyabb árak miatt ott még többet érnek az „ajándék" tízmilliók. dr. Busa Kamilla Virág |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Összeszedtük, hogy mit lehet jelenleg tudni a január 1-jétől hatályos családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és annak kiegészítő lehetőségeinek új szabályairól.

A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt.
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei.
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál.
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés.
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe.
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk.
A 2025 elején tapasztalt gyors lakásár-emelkedést később lassabb ütemű drágulás váltotta fel. Eközben az elkészült új lakások száma csökkent, ugyanakkor az építési engedélyeké jelentősen nőtt. Mindez arra utal, hogy a piacon egyszerre vannak jelen a kínálati szűkösség jelei és a későbbi élénkülés előfeltételei.
Megjelent a Lakhatási Minimum a 2026-os országgyűlési választásokra. A Lakhatási Koalíció szervezetei február 10-én nagy sajtóérdeklődés mellett mutatták be a 2026-os választásokra frissített Lakhatási Minimumot. A szakpolitikai javaslatcsomagban támpontot adnak minden, az április 12-i parlamenti választáson induló jelöltnek és jelöltállító szervezetnek azzal kapcsolatban, hogy milyen lakáspolitikai gondolkodás és konkrét lépések segítenek kiutat találni a jelenlegi lakhatási válságból.
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni.
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy. 







































