CSOK a családnak! – minden, amit tudni lehet a CSOK Pluszról2023. október 30. |
|---|
Összeszedtük, hogy mit lehet jelenleg tudni a január 1-jétől hatályos családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és annak kiegészítő lehetőségeinek új szabályairól.
|
|
43 805 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2023. június 22-én jelentette be, hogy a városokban el fogják törölni a CSOK-ot, mert a lakáspiacon végbement változások, azaz a megugrott lakásárak és hitelkamatok miatt a CSOK a nagyobb településeken már kevésbé fejti ki a hatását. (A jövőre átalakuló lakástámogatási rendszer témájával korábban már mi is foglalkoztunk.) A miniszter a „városi CSOK" eltörlésének bejelentésével egyidejűleg ígéretet tett arra, hogy a kormány új lakástámogatási formát dolgoz ki a nagyobb településeken élők számára, melyet sokan tűkön ülve vártak azon gondolkodva, hogy érdemes-e előre hozni a tervezett lakásvásárlásukat 2023-ra, vagy megvárni, hogy mit hoz a jövő év. A részletszabályok november közepéig lesznek készen, de az alábbiakban leírjuk, amit a 2024. január 1-jétől elérhető CSOK Plusz-ról eddig tudni lehet. 1. MI IS AZ A CSOK Plusz? Ez egy olyan hibrid megoldás a lakáscél támogatására, amely valójában egy kamattámogatott lakáshitel (akár az eddigi CSOK hitel), de tartozik hozzá hitelelengedés is (mint a babaváró hitelnél). A CSOK Plusz-ban - a mai 7-8%-on kamatozó piaci hitelekhez viszonyítottan igen kedvezményes - 3%-os kamatozású kamattámogatott hitelkonstrukciót fognak kombinálni adósságleírással, a megvalósult gyerekvállalás után ugyanis csökkenni fog a hiteltartozás. A CSOK Plusz keretében közvetlen (az igénylést követően azonnal megkapható) támogatás a vásárláskor nem igényelhető. 2. Mennyi is az annyi? Az összegek nagyságát tekintve lakástámogatási történelmet író CSOK Plusz kizárólag az előre vállalt gyermekekre (beleértve a vér szerinti és örökbefogadott gyermekeket is) lesz igénybe vehető úgy, hogy a gyermekvállalásba beleszámít(anak) a már megszületett gyermek(ek) is (azaz, ha pl. valakinek már van 3 gyermeke és még 2 további gyermeket vállal a CSOK Plusz-szal, igényelheti a maximális 50 milliós összeget). A CSOK Plusz hitel maximális összege a vállalt gyerekek száma alapján: A második gyermek és minden további gyermek megszületése esetén a tőkéből 10 millió forintot elengednek (mivel a meglévő gyermekek is számítanak, ha pl. valakinek már van 3 gyermeke és még 2 további gyermeket vállal, a második vállalt gyermek megszületése után 10 milliót engednek el a felvett 50 millióból). 3. Kik kaphatják meg? Az elődeihez képest elég szűk a CSOK Plusz lehetséges igénybe vevőinek a köre. Akiknek kedvez: - A házasoknak Akik kiesnek a körből - Élettársi kapcsolatban élők és egyedülállók - mert nem lesznek rá jogosultak 4. Hol lehet igénybe venni? Az egész országban elérhető lesz. Annak ellenére, hogy „városi CSOK"-nak indult, a Kulturális és Innovációs Minisztérium múlt csütörtökön közleményben pontosított a szabályokon. Eszerint a CSOK Plusz-t „az ország egész területén, tehát nemcsak az 5 ezer főnél nagyobb településeken, hanem a kistelepüléseken is igénybe lehet venni". 5. Az állam kínálja, a bank ad(hat)ja Mivel ez egy hitelkonstrukció, banki hitelbírálat, tehát hitelezhető jövedelem szükséges hozzá. Bár az összege kiemelkedik az eddigi lakástámogatások közül, a magas lakásárak miatt a többségnek így is szüksége lesz mellé piaci kamatozású banki hitelre, de a CSOK Plusz mellé felvett kisebb mértékű hitelösszeg (ma 12 millió forint az átlagos lakáshitel összege) révén csökkenni fog a jövedelemarányos törlesztőrészlet mértéke is, azaz alacsonyabb jövedelemmel is elérhető lesz az „álom otthon". Megkötés jelenleg, hogy az első közös otthon megvásárlása esetében 80 millió forint lesz a hitelből megvásárolható ingatlan értékének felső határa, míg a nem első lakásukba költözők, illetve a meglévő ingatlanjukat bővítők esetében 150 millió forint lesz a felső értékhatár. Az első közös otthon esetében 10%-os önrész is elegendő lesz, ha pedig nem első otthonról van szó, hanem felújításról vagy bővítésről, akkor 20% önrészt kell majd hozzáadni. (Frissítés: a minisztérium csütörtöki közleménye már úgy fogalmaz, hogy törekednek arra, hogy ennyi lehessen csak az önrész, de ez a konkrét hiteleknél a bankok hitelbírálatától függ.) Az első évben tőkét nem, csak kamatot kell törleszteni, és ha megszületik a gyermek, akkor a hitelfelvevők egyéves hitelmoratóriumot kérhetnek. Mindent összevetve az eddigi CSOK-nál jóval kevesebben fogják tudni igénybe venni a CSOK Plusz-t, de akik átjutnak a szűrőn, és sikerrel vállalnak új gyermek(ek)et, ők minden eddiginél nagyobb kedvezményeket élvezhetnek. A jelenlegi állás szerint pedig a CSOK Plusz-szal együtt is igényelhetők lesznek jövőre az alábbi, eddig is nagyon népszerű lakáscélú támogatások: Ha pedig még nem lenne elég a jóból, a kormány ingyenes típusterveket tett elérhetővé az új házakra vonatkozóan a Nemzeti Mintaterv Katalógusban, ezzel is segítve az új otthonba költözőket a spórolásban. A kormány szerint nem várható árfelhajtó hatás az intézkedéstől az ingatlanpiacon, ami a fenti összegeket elnézve - az eddigi tapasztalatok alapján - egy nehezen elképzelhető forgatókönyv. Sokkal inkább valószínű, hogy a lakáspiac az év végéig leül, aztán januártól kezdve országszerte felpörög, a Falusi CSOK-os településeken pedig egyenesen berobban, mert az alacsonyabb árak miatt ott még többet érnek az „ajándék" tízmilliók. dr. Busa Kamilla Virág |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Összeszedtük, hogy mit lehet jelenleg tudni a január 1-jétől hatályos családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és annak kiegészítő lehetőségeinek új szabályairól.

Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek. 
Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez.
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek.
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája. 
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra.
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait.
Egyre több európai ország keresi annak módját, hogyan lehet a magán- és állami szektor bevonásával bővíteni a megfizethető lakások körét. A horvát kormány most egy átfogó, részletesen szabályozott programot indított el, amely egyszerre kínál kiszámítható hozamot a lakástulajdonosoknak és elérhető bérleti díjakat azoknak, akik a piacon nem jutnak megfelelő otthonhoz.
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit.
Európában jelenleg csaknem 19 millió felsőoktatásban tanuló hallgató él, közülük több mint másfél millió külföldi diák, akik jellemzően a rövid távú bérleti piacon keresnek megfizethető, mégis biztonságos lakhatási lehetőséget. E speciális szegmens iránti kereslet évek óta dinamikusan nő, miközben a kínálat - különösen a magánszektorban - sok helyütt változatlanul szűkös. A UIPI felmérésének és a HOME2 Erasmus projektnek tanulságai.
A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba.
A megfizethetetlen vagy nem megfelelő lakás ma már nem csupán egyéni tragédia. Az Eurofound 2023-as „Unaffordable and Inadequate Housing in Europe" című jelentése, illetve a kutatók - Hans Dubois és Marie Hyland - 2025. júniusi előadása a 46. UIPI-kongresszuson azt üzeni: bár a tagállamok lakáspiaci sajátosságai eltérnek, a problémák mély szerkezeti okai közösek, és legfőképpen a fiatal generációkat érintik.
A THT - Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n mutatta be legújabb fejlesztéseit. Dén Mátyás András főszerkesztő előadásában áttekintette a lap több mint huszonöt éves múltját, és ismertette a következő korszak fő irányait: a THT teljes egészében digitális formában folytatja működését, mesterséges intelligenciával támogatott szakmai szolgáltatásokat kínál, és hűségpont-rendszert vezet be a társasházkezelők számára.
Az ingatlanpiaci feszültségek és a bérleti díjak emelkedése miatt a spanyol autonóm régiók is sorra keresik azokat a beavatkozási eszközöket, amelyekkel a piaci kínálatot bővíthetik anélkül, hogy közvetlenül lakást építenének. Asturiasban a vezetés vonzóbb feltételekkel próbálja ösztönözni, hogy a hosszabb ideje üresen álló magánlakások bekerüljenek a megfizethető bérlakások körébe. Szociális lakásügynökségi programok korlátozottan Magyarországon is megvalósulnak, de nagyobb intézményi és pénzügyi háttérre volna szükség, hogy szélesebb körben is adott legyen a lehetőség.
Felvételsorozat tizenegyedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Kovács Tibor alapító-tulajdonnos, többszörösen díjnyertes Immo1 Ingatlanközvetítő Hálózat 






































