Barion Pixel

CSOK a családnak! – minden, amit tudni lehet a CSOK Pluszról

2023. október 30.
csokÖsszeszedtük, hogy mit lehet jelenleg tudni a január 1-jétől hatályos családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és annak kiegészítő lehetőségeinek új szabályairól.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2023. június 22-én jelentette be, hogy a városokban el fogják törölni a CSOK-ot, mert a lakáspiacon végbement változások, azaz a megugrott lakásárak és hitelkamatok miatt a CSOK a nagyobb településeken már kevésbé fejti ki a hatását. (A jövőre átalakuló lakástámogatási rendszer témájával korábban már mi is foglalkoztunk.)

A miniszter a „városi CSOK" eltörlésének bejelentésével egyidejűleg ígéretet tett arra, hogy a kormány új lakástámogatási formát dolgoz ki a nagyobb településeken élők számára, melyet sokan tűkön ülve vártak azon gondolkodva, hogy érdemes-e előre hozni a tervezett lakásvásárlásukat 2023-ra, vagy megvárni, hogy mit hoz a jövő év.

A részletszabályok november közepéig lesznek készen, de az alábbiakban leírjuk, amit a 2024. január 1-jétől elérhető CSOK Plusz-ról eddig tudni lehet.

1. MI IS AZ A CSOK Plusz?

Ez egy olyan hibrid megoldás a lakáscél támogatására, amely valójában egy kamattámogatott lakáshitel (akár az eddigi CSOK hitel), de tartozik hozzá hitelelengedés is (mint a babaváró hitelnél). A CSOK Plusz-ban - a mai 7-8%-on kamatozó piaci hitelekhez viszonyítottan igen kedvezményes - 3%-os kamatozású kamattámogatott hitelkonstrukciót fognak kombinálni adósságleírással, a megvalósult gyerekvállalás után ugyanis csökkenni fog a hiteltartozás. A CSOK Plusz keretében közvetlen (az igénylést követően azonnal megkapható) támogatás a vásárláskor nem igényelhető.

2. Mennyi is az annyi?

Az összegek nagyságát tekintve lakástámogatási történelmet író CSOK Plusz kizárólag az előre vállalt gyermekekre (beleértve a vér szerinti és örökbefogadott gyermekeket is) lesz igénybe vehető úgy, hogy a gyermekvállalásba beleszámít(anak) a már megszületett gyermek(ek) is (azaz, ha pl. valakinek már van 3 gyermeke és még 2 további gyermeket vállal a CSOK Plusz-szal, igényelheti a maximális 50 milliós összeget).

A CSOK Plusz hitel maximális összege a vállalt gyerekek száma alapján:
• 1 gyerek esetén 15 millió forint
• 2 gyerek esetén 30 millió forint
• 3 gyerek esetén 50 millió forint.

A második gyermek és minden további gyermek megszületése esetén a tőkéből 10 millió forintot elengednek (mivel a meglévő gyermekek is számítanak, ha pl. valakinek már van 3 gyermeke és még 2 további gyermeket vállal, a második vállalt gyermek megszületése után 10 milliót engednek el a felvett 50 millióból).
A futamidő 10-25 évig terjedhet.

3. Kik kaphatják meg?

Az elődeihez képest elég szűk a CSOK Plusz lehetséges igénybe vevőinek a köre.

Akiknek kedvez: 

- A házasoknak
- A gyermeke(ke)t tervezőknek (célja a demográfiai ösztönzés)
- Az első lakásuk megvásárlását szándékozóknak
- Nagyobb lakást venni, lakást bővíteni szándékozóknak
- A 41 év alatti hölgytagú pároknak

Akik kiesnek a körből

- Élettársi kapcsolatban élők és egyedülállók - mert nem lesznek rá jogosultak
- Azok, akiknek már van gyermekük és nem terveznek több babát - mivel a meglévő gyermekek után nem lesz igénybe vehető
- A telket venni szándékozók - mert telek vásárlására nem igényelhető.
- 41 év feletti nőtaggal rendelkező párok, DE: lesz egy 2 éves átmeneti időszak (2024-2025.), mely alatt a várandósságuk igazolásával ennél idősebb hölgyek is igényelhetik

4. Hol lehet igénybe venni?

Az egész országban elérhető lesz. Annak ellenére, hogy „városi CSOK"-nak indult, a Kulturális és Innovációs Minisztérium múlt csütörtökön közleményben pontosított a szabályokon. Eszerint a CSOK Plusz-t „az ország egész területén, tehát nemcsak az 5 ezer főnél nagyobb településeken, hanem a kistelepüléseken is igénybe lehet venni".

5. Az állam kínálja, a bank ad(hat)ja

Mivel ez egy hitelkonstrukció, banki hitelbírálat, tehát hitelezhető jövedelem szükséges hozzá.

Bár az összege kiemelkedik az eddigi lakástámogatások közül, a magas lakásárak miatt a többségnek így is szüksége lesz mellé piaci kamatozású banki hitelre, de a CSOK Plusz mellé felvett kisebb mértékű hitelösszeg (ma 12 millió forint az átlagos lakáshitel összege) révén csökkenni fog a jövedelemarányos törlesztőrészlet mértéke is, azaz alacsonyabb jövedelemmel is elérhető lesz az „álom otthon".

Megkötés jelenleg, hogy az első közös otthon megvásárlása esetében 80 millió forint lesz a hitelből megvásárolható ingatlan értékének felső határa, míg a nem első lakásukba költözők, illetve a meglévő ingatlanjukat bővítők esetében 150 millió forint lesz a felső értékhatár.

Az első közös otthon esetében 10%-os önrész is elegendő lesz, ha pedig nem első otthonról van szó, hanem felújításról vagy bővítésről, akkor 20% önrészt kell majd hozzáadni. (Frissítés: a minisztérium csütörtöki közleménye már úgy fogalmaz, hogy törekednek arra, hogy ennyi lehessen csak az önrész, de ez a konkrét hiteleknél a bankok hitelbírálatától függ.)

Az első évben tőkét nem, csak kamatot kell törleszteni, és ha megszületik a gyermek, akkor a hitelfelvevők egyéves hitelmoratóriumot kérhetnek.

Mindent összevetve az eddigi CSOK-nál jóval kevesebben fogják tudni igénybe venni a CSOK Plusz-t, de akik átjutnak a szűrőn, és sikerrel vállalnak új gyermek(ek)et, ők minden eddiginél nagyobb kedvezményeket élvezhetnek.

A jelenlegi állás szerint pedig a CSOK Plusz-szal együtt is igényelhetők lesznek jövőre az alábbi, eddig is nagyon népszerű lakáscélú támogatások:
- a babaváró kölcsön, melynek összegét jövőre 11 millió forintra emelik
- a Falusi CSOK, amelynél a kormány egységesíti a használt és az új lakásoknál a gyermekek után járó vissza nem térítendő támogatások mértékét: egy gyermeknél 1 millió, két gyermeknél 4 millió, háromnál 15 millió forintra.

Ha pedig még nem lenne elég a jóból, a kormány ingyenes típusterveket tett elérhetővé az új házakra vonatkozóan a Nemzeti Mintaterv Katalógusban, ezzel is segítve az új otthonba költözőket a spórolásban.

A kormány szerint nem várható árfelhajtó hatás az intézkedéstől az ingatlanpiacon, ami a fenti összegeket elnézve - az eddigi tapasztalatok alapján - egy nehezen elképzelhető forgatókönyv. Sokkal inkább valószínű, hogy a lakáspiac az év végéig leül, aztán januártól kezdve országszerte felpörög, a Falusi CSOK-os településeken pedig egyenesen berobban, mert az alacsonyabb árak miatt ott még többet érnek az „ajándék" tízmilliók.

dr. Busa Kamilla Virág

További híreink


„Városunk infrastruktúrája túlterhelt” – önazonosság-védelmi tervezet kerül tárgyalásra Törökbálinton 2025. november 5.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.

A tulajdon múltja és a lakhatás jövője – Nemzetközi Ingatlannap Belgrádban 2025. november 4.
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.

Ahol beszélgetnek, ott felújítanak – társasházi mintaprojekt tanulságai 2025. november 3.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.

http://www.mitoe.hu
Zártkerti ingatlanok átminősítése – fontos változások az ingatlan-nyilvántartásban 2025. november 3.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.

Folytatódik az Otthon Start finomhangolása 2025. november 3.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.

Kötelező a villamos hálózat felülvizsgálatáról gondoskodni ingatlanügyletek során 2025. október 31.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Középosztály, idősek, elöregedő házak – hogyan reagálhat az uniós politika? 2025. október 31.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.

Várakoznak a lakástulajdonosok a felújításokkal – beszámoló az egyablakos tanácsadók találkozójáról 2025. október 28.
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.

Otthontámogatás a közszférában – idén kell előkészíteni a kérelmeket 2025. október 28.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.

Otthon Start: tovább bővül a FIX 3%-os hitelprogram és kiemelt státuszt kaphatnak a programban résztvevő lakásépítések 2025. október 22.
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.

„Szétfolyt” városok, elfeledett vidékek, lakáspolitikai tévutak 2025. október 22.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.

Csak egylakásos lakóépület alakítható ki a XVI. kerület kertvárosias övezeteiben – szigorú önkormányzati ellenőrzés indul 2025. október 18.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.

Inflációhoz kötött emelések, korlátozott szerződésmódosítás – Szigorúbb bérleti díj-szabályozás jön Ausztriában 2025. október 13.
Az osztrák kormány átfogó bérleti díj-szabályozást vezet be, hogy megfékezze az elszabaduló lakásárakat, különösen a nagyvárosokban. A Bérleti értékvédelemről szóló törvény célja az inflációhoz kötött éves díjkorrekció, a hosszabb minimális bérleti időszak, valamint a régi építésű lakások bérleti díjainak korlátozásának fenntartása. Az új szabályozás komoly vitákat gerjeszt az osztrák lakáspolitikai színtéren.

Bontandó ház, egyidejű tulajdonlás nem akadály – változnak a jogosultsági feltételek a FIX 3%-os hitelnél 2025. október 7.
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik.

Gyorsított pályán az EU első lakásügyi akcióterve 2025. október 8.
Az Európai Bizottság az első Európai Megfizethető Lakhatási Terv bemutatását még az év vége előtt bejelentette, jelentősen felgyorsítva ezzel egy kulcsfontosságú szociális kezdeményezést. A terv egyik legfontosabb sarokköve az állami támogatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata, amely jelentős változásokat hozhat a tagállamok számára a megfizethető lakhatás finanszírozásában.

„Az ár nem ellenség” – A szabad lakáspiacok szerepe a várostervezésben 2025. október 3.
Miért fontosak a szabad lakáspiacok? Ezt a kérdést járta körül Tuukka Saarimaa, az Aalto Egyetem városgazdaságtan professzora a UIPI 46. kongresszusának nyitóelőadásában, amely nem titkoltan a piaci mechanizmusok mellett érvelt.

Civil felajánlásokból is bővülhet a hátrányos helyzetű települések lakhatási programja 2025. október 1.
Megjelent egy kormányrendelet, amely új keretet ad a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló lakhatási programoknak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint civil szervezetek ingyenesen felajánlott ingatlanjai is bekapcsolódhatnak a településeken induló integrációs lakhatási konstrukcióba. Kedvezményes bérleti lehetőségek, szociális támogatás.

Piacvédelmi beavatkozás helyett strukturális javítás, tudásmegosztás kell 2025. szeptember 24.
Bár a lakhatás tagállami hatáskör, az Európai Unió egyre aktívabb szerepet vállal a kapcsolódó politikák koordinálásában. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetésén a résztvevők konkrét javaslatokat fogalmaztak meg az uniós szintű hozzájárulás lehetőségeiről - az európai tőkepiac megreformálásától a lakáspolitikai eszköztár bővítéséig.

Ingyenes szigetelés? Az MVM és Masterplast közös programja beindíthatja a lakáskorszerűsítést 2025. szeptember 22.
Az EKR programon keresztül egy újszerű, piaci alapon működő támogatási forma veheti kezdetét, amelynek sarokköve lehet a nagy energetikai cégek és az építőanyag-gyártók közötti együttműködés.

HOUS bizottság - helyi szinteken megvalósítható javaslatok kidolgozása a cél 2025. szeptember 19.
A UIPI (International Union of Property Owners) idei kongresszusán a finn környezetvédelmi és lakhatási miniszter, Sari Multala összefoglalta, miként látja az EU és a tagállamok viszonyát ezen a kényes területen.

(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások