Barion Pixel

Dől az ingyen pénz a lakáspiacra – Jó ez nekünk?

2023. december 4.
inflacio_tarsashaz.jpgKorábbi cikkeinkben már írtunk a családok számára jövő év elejétől elérhető CSOK Plusz-ról, amely kapcsán Csák János miniszter egy kérdésre adott válaszában azt nyilatkozta, hogy annak bevezetése után a kormány nem számol az ingatlanpiacon árfelhajtó hatással. A miniszter kijelentése elgondolkodtató, mert több körülmény is van, ami a fenti jóslatot támasztja alá, azonban sok olyan is, ami pont az ellenkezőjét.

A miniszter úr kijelentése mellett szól, hogy a korábbiakhoz képest jóval kisebb lesz az igénybe vevők köre, mert az új gyermeket már nem vállalókat, az egyedülállókat és az élettársi viszonyban élőket, azaz az eddigi CSOK-os igénylői kör mintegy kétharmadát kizárják a jövőre induló CSOK Plusz-ból.

Emellett pedig sajnos nem lehet eltekinteni attól a ténytől, hogy a magyar családoknak a jelenlegi gazdasági körülmények között (a magas infláció, a forint gyengülése stb.) jelentősen megromlott az anyagi helyzete és a legtöbben most nem a lakásárakat, hanem leginkább az élelmiszerárakat figyeljük.

Akinek pedig mégis akad befektetni való pénzmagja és nem a támogatottak szerencsés körébe tartozik, a jelenlegi magas banki kamatok mellett biztosan nem vesz fel piaci kamatozású hitelt azért, hogy lakást vásároljon.

A lakásárak már így is borzasztóan magasak Magyarországon. Persze, minden viszonyítás kérdése. Az elmúlt években az EU országai közül Magyarországon volt a legnagyobb az áremelkedés: az építkezések költsége, a lakbérek összege, lakások árai is durván megnőttek. A jövedelemhez viszonyított lakásárak szempontjából Budapest Európa legdrágább harmadába tartozik. Azonban régiós viszonylatban a lakásárak a magyar fővárosban még mindig jóval alacsonynak számítanak.

Az előzőek dacára azonban a CSOK Plusz-nak mégis lehet jelentős élénkítő hatása a lakáspiacra.


A CSOK Plusz az új és a használt lakásra egyforma összegben nyújt támogatást, így várhatóan először a használt lakáspiacon fejti majd ki a hatását, amit majd közvetett módon érzékelni lehet az újlakás-piacon is.

Várható majd az is, hogy a CSOK Plusz nemcsak a gyermekvállalást tervező fiatal családokat mozdítja meg a piacon, mivel ez a lendület azoknak is kedvezhet, akik ugyan nem tartoznak a támogatotti körbe, de kapcsolatba kerülnek azzal (hiszen a lakások, amiket majd a támogatásból vásárolnak, azt valaki más el is kell, hogy adja). Magyarországon az emberek közel 90 %-a saját tulajdonú ingatlanban él, az átlag magyar vagyonának legértékesebb eleme pedig a lakása. Aki tehát a továbbköltözésen gondolkodik, a meglévő lakását is el kell majd adnia ahhoz, hogy az új otthonát megvehesse. Ha pedig sok a támogatott lakásra vágyó, sok lesz a továbbköltözni vágyó eladó is a piacon, aki aztán nagy eséllyel vevői pozícióba kerül, amely újra beindíthatja azt az ingatlanpiaci körforgást, amely 2022 tavaszán jelentősen lelassult.

Tekintve, hogy régiós viszonylatban a magyar főváros árai még mindig elég alacsonynak mondhatók (erre pedig még a forint gyengülése is rásegít), arra lehet számítani, hogy a lakáscélú állami támogatásokban részesülők vásárlásai mellett a külföldi befektetők fokozódó érdeklődése miatt fognak kitartani, sőt, talán még emelkedni is az átlag magyar ember számára régóta megfizethetetlen piaci árak.

A CSOK Plusz-szal megfejelt lakáscélú állami támogatások piacra való ráeresztésével az várható, hogy a tranzakciók száma és a lakásárak is növekedni fognak. A kérdés inkább az, hogy milyen mértékben és fokozaton fog mindez végbe menni.

A kormány kimondott célja, hogy „fedél legyen a családok feje fölött", azonban tényleg az ajándék állami tízmilliók osztása a legjobb eszköz ahhoz, hogy a lehető legtöbb család otthonhoz jusson ma Magyarországon?

A lakásigények megfelelő kielégítéséhez valóban fontos az állami szerepvállalás, és nem mindegy annak mikéntje és mértéke. A vevői oldalon lévő pénzbőség, amit az állam a CSOK Plusz-szal és a többi nagy összegű lakáscélú támogatással (Falusi CSOK, Babaváró hitel) generál, egyszerre könnyíti és nehezíti is a lakáshoz jutást ma Magyarországon.

Ha a bankok könnyítik a hitelfelvételt, többen vesznek fel hitelt, a bankhiteleken keresztül pedig pénz áramlik a lakáspiac keresleti, azaz vevői oldalára. A 2008-as válság óta szigorodtak a hitelfelvétel szabályai, ezért jelenleg csak a középosztály (aki megfelelő nagyságú jövedelemmel rendelkezik) tudja megengedni magának a hitelfelvételt. Ahogy a hitelfelvétel könnyebbé válása, az állami lakástámogatások nyújtása is egyértelműen pozitívan befolyásolja a lakáspiaci keresletet, lakástámogatásokból pedig most lesz bőven. A növekvő érdeklődés (kereslet) következtében pedig - a piaci törvényszerűségnek megfelelően - a lakásárak is emelkedésnek indulnak, azaz a pénzbőség és a kereslet együtt felhajtja az árakat.

Az, hogy az állam a lakáspiacon a keresleti oldalt támogatja a kínálati oldal erősítése helyett, azaz pénzt juttat az embereknek (olcsó lakáshitelekkel, állami lakástámogatásokkal, LTP-vel stb.), hogy könnyebben tudjanak saját lakást venni maguknak, első ránézésre azoknak jó, akik a támogatást kapják. (A támogatást pedig nem a leginkább rászorulók kapják meg.)

A keresleti/vevői oldalon létrehozott pénzbőség miatt az eladók és az építők is számolnak azzal, hogy a vevők több pénzből gazdálkodhatnak, ezért árat emelnek, melynek köszönhetően az ajándék közpénz nagy része végül a hitelt kihelyező bankoknál, az építőipari vállalkozásoknál és ingatlanbefektetőknél, tulajdonosoknál landol. Az így gerjesztett infláció pedig senkinek sem lesz jó (leginkább azoknak rossz, akik eleve kiszorultak ebből a körből), mert az infláció növekedését mindenkit megszenvedi majd az áruk árain, a szolgáltatások díjain keresztül, így persze azok is, akik elsőre úgy gondolták, hogy nagyot nyertek ezekkel az állami támogatásokkal.

Ennek ellenpéldája az állami beavatkozás a kínálati oldalon, azaz, hogy az állam a saját tulajdonhoz jutás pénzügyi megsegítése helyett lakhatási biztonságot nyújt mindenkinek, tehát minden társadalmi rétegnek igyekszik megoldást nyújtani, a lakhatásra fordítható tőke nagyságától függetlenül. Magyarországon alig mutatkozik jele a kínálati oldali lakáspolitikának.

Ezt úgy teszi meg, hogy létrehoz egy lakáslétrát, amelyre mindenki felkerül, és amelynek fokai megugorható távolságra vannak egymástól. Pl. Bécsben 5x több bérlakás van az állam tulajdonában, mint hazánkban, ezzel normalizálva a lakhatási költségeket, így tartozhat a legmegfizethetőbb lakhatással rendelkező európai városok közé.Érdemes tanulmányozni Svédországot is, amely szinte minden területen jó példával jár elől, nemcsak a lakhatás vonatkozásában

További híreink


Mindjárt öt éves a Babaváró hitel - de nem mindenki ünnepel 2024. június 20.
sok_a_berleti_dij.jpgMost július 1-jén lesz öt éve, hogy az első kérelmezők benyújthatták igényüket a Babaváró hitelre, amely egy szabad felhasználású, ingatlanfedezet nélküli kölcsön maximum 10 millió forint összegben. Lényege: a hitel hátralévő része az első gyermek igazolása után kamatmentessé válik, a második gyermek után pedig a hitel támogatássá alakul: az aktuális fennálló tőketartozás 30%-át, ha pedig a harmadik baba is igazolásra kerül, a teljes fennálló tartozást elengedik. Sokan azonban nem tudják a vállalt időre teljesíteni a gyermeke(ke)t. Közülük több, gyermek nélküli kérelmező élhet a méltányosság lehetőségével, de nem mindenki. Most egy törvénymódosítás miatt felcsillant a remény arra, hogy az ő helyzetük is rendeződik.

Félbemaradt társasházak II.: Mi az, amit mi megtehetünk azért, hogy ne kerüljünk ilyen lehetetlen helyzetbe? 2024. június 18.
Hermina_Happy_Land_III._2.jpgEgy lakás vásárlása egy ember életében a legkomolyabb ügylet, újépítésű lakást venni ráadásul még rizikós is. Az alábbi összefoglalónk célja, hogy útmutatást adjon a leendő újépítésű lakást vásárlók számára a nehézségeket és jogi kockázatokat figyelembe véve, amelyekre különös figyelmet kell fordítani ingatlanbefektetéseink során.

Félbemaradt társasházak I.: Amikor se lakás, se pénz - helyette feljelentések és perek végtelen sorozata oda-vissza 2024. június 3.
Hermina_Happy_Land_III._1.jpgVarga Mihály pénzügyminiszter elmúlt hetekben tett bejelentése szerint a kormány további két évvel hosszabbítja meg az idén év végén lejáró kedvezményes lakásáfát, így 2026. december 31-ig az új építésű lakásokat (150 négyzetméterig) csupán 5%-os áfakulcs terheli. A lakásáfa meghosszabbítása, a CSOK - vissza nem térítendő - vidéki változata, a CSOK-hitel, az újonnan bevezetett CSOK Plusz, a lakáscélú kölcsönhöz adott 10%-os önerő-kedvezmény bevezetése és a Babaváró kölcsön összegének megemelése folytán a beruházási kedv és az újépítésű lakások iránti kereslet nem fog csökkenni, az biztos.

BÉRBEADÓK figyelem! Aki diákoknak ad bérbe lakást, szobát, segítse az UIPI munkáját véleményével! Legyen Ön is részese a megoldásnak! 2024. május 21.
HOME3_survey_poster_EN_3.pngThe International Union of Property Owners (UIPI), azaz a Lakástulajdonosok Nemzetközi Szövetsége most felmérést készít a MAGÁNBÉRBEADÓK szemszögéből az EURÓPAI DIÁKSZÁLLÁSOKRÓL. A szervezet célja, hogy értékes információkat és adatokat gyűjtsön az UIPI szakpolitikai munkájához az ágazatnak ezen különleges részével kapcsolatban, amely jelenleg - sajnos - jelentős válsággal néz szembe. Támogassa a szervezet munkáját és a diákok helyzetét azzal, hogy kitölti a kérdőívet!

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Készüljünk a felpörgésre! Biznisz az ingatlanban – 2024. KONFERENCIABESZÁMOLÓ 2024. április 4.
PP_logo.jpgKedvezőek az ingatlanpiac növekedési kilátásai 2024-ben! Az ingatlanpiac jelenlegi helyzetével, kilátásaival és aktuális témáival foglalkozott mélyrehatóan a BIZNISZ AZ INGATLANBAN - 2024. című PP Konferencia, melyen a számos érdeklődő mellett a THT is képviseltette magát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Székházában. Cikkünkben a konferencia legérdekesebb előadásaiból szemezgetünk.

Amivel mindenki jól járna: az a magyar lakások mélyfelújítása 2024. április 3.
melyfelujitas.jpgA magyar lakóingatlan-állomány energetikai szempontból rendkívül elavult, ami hozzájárul a pazarló energiafelhasználáshoz, ezáltal pedig a növekvő károsanyagkibocsátáshoz, a megélhetési költségek növekedéséhez és hazánk tartós energiafüggőségéhez. A hazai lakóépületek érdemi megújulásához azonban évente legalább 100-150 ezer lakóingatlant kellene korszerűsíteni. Ezért a hazai épületfelújítás felgyorsításáért egy olyan szakmai összefogás jött létre, amit az Egyensúly Intézet kezdeményezett, és amelyhez már több mint egy tucat piaci és szakmai szervezet csatlakozott.

Fővárosi Lakásügynökség alakult a megfizethető lakhatásért 2024. március 21.
Tarsashazalapitas.jpgElindult a Fővárosi Lakásügynökség, a Budapesti Önkormányzat új projektje a megfizethető bérlakások számának növelésére - jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester és Kovács Vera, a lakásügynökség vezetője. A bérlőket majd névjegyzék- és pályázati rendszeren keresztül választják ki, akiknek megfizethető és biztonságos lakhatást kínálnak.

Albérleti támogatás igényelhető 180 ezer forintig - ezzel is segítenék a harminc év alattiak elhelyezkedését 2024. március 20.
fiatalok_csapatban_dolgoznak.jpgÁprilisban indul a kormány 200 milliárd forintos keretösszegű, harminc év alattiak elhelyezkedését segítő Ifjúsági Garancia Plusz programja - jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Ébredés: vége az olcsó rezsi illúziójának 2024. január 18.
Lepusztult_tarsashaz.jpgMegjelent a Habitat for Humanity Magyarország idei éves, lakhatási szegénységéről írt jelentésének harmadik fejezete, amely az energiaválság hazai következményeit, a rezsicsökkentés hatásait, a hazai lakóépület-állomány korszerűsítések sürgető szükségét elemzi. 

THT podcast: Mit hozhat a 2024-es év az ingatlanpiacon? 2024. január 8.
podcast2.pngSzilber Szilvia társasházszakértő vendége Borsi László, a Hatoscsatorna Lakásvásár műsorának szerkesztő-műsorvezetője. 10 éves az egyedülálló Lakásvásár és 35 éves az ingatlanpiac. Történetek az ingatlanpiac kezdetétől napjainkig, jótanácsok a társasházi lakóknak 2024-re.

Mélyponton: lakáspiac, lakáshitel piac, építőipar 2023. december 20.
Lepusztult_tarsashaz.jpgA Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2023. novemberi lakáspiaci jelentése alapján jelentős változások figyelhetők meg a magyar lakáspiacon. A DunaHouse ingatlanközvetítő mérései szerint 2023-ban Budapest és vidék lakáspiacán is csökkent a befektetési céllal lakást vásárlók aránya. Budapesten ez az arány a harmadik negyedévre 36 százalékra csökkent a korábbi 42 százalékról, vidéken pedig 23 százalékra az előző 32 százalékról.

A lakhatás luxus, nem pedig alapjog? 2023. december 6.
berlakas_1200x900.pngMagyarországon az elmúlt egy évben rendkívüli mértékben növekedtek a megélhetés költségei. Ez egyrészt a lakhatási, elsősorban a rezsiköltségek megugrásával járt, másrészt pedig azzal, hogy az elszálló árak miatt egyre nehezebb kigazdálkodni a lakhatás költségeit. - derül ki a Habitat for Humanity idei éves lakhatási szegénységéről írt jelentéséből.

Utca szintű lakásár-térképet készített a KSH 2023. november 29.
kshterkep.pngMegújult formában és kibővült tartalommal, valamint egy, területi és időbeli összehasonlítást lehetővé tevő lekérdezőfelülettel jelentkezik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Ingatlanadattár című kiadványa, amely a lehető legrészletesebb területi bontásban mutatja be a használt lakások négyzetméterárát: a települési (a fővárosban a kerületi) átlagárak mellett a városokban utcánként is közli az átlagos árakat és azok relatív szórását. A lekérdezőfelületet sajtótájékoztató keretében mutatta be a KSH.

Legalább 3 millió embert érint ma itthon a lakhatási szegénység 2023. november 29.
lakhatási szegénységMegjelent a Habitat for Humanity idei éves lakhatási szegénységéről írt jelentése (immáron tizenkettedik alkalommal), melynek első két fejezetét mutatta be november elején a két szerző, Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója, valamint Ámon Katalin, a Közép-európai Egyetem (CEU) PhD-hallgatója. A jelentés harmadik része még készülőben, de az eddigi két fejezetből így is sok érdekesség közül tudtunk szemezgetni.v

Csökkennek a lakásárak Magyarországon és az EU-ban is 2023. november 24.
Ingatlanpiaci_korkep.jfifA KSH adatai szerint a forgalom csökkenése nem állt meg, 2023 I. negyedévben 36%-kal, a II. negyedévben 20%-kal kevesebb lakás cserélt gazdát, mint az előző év azonos időszakában. A használt lakások ára 2023 I. negyedévében 3,9%-kal nőtt, a II. negyedévben 2,2%-kal csökkent az előző negyedévhez képest. Eközben az új lakások ára végig emelkedett, az I. negyedévben 2,7, a II. negyedévben 7,6%-kal. 2023 II. negyedévében a használt lakásokat mindössze 2,5%-kal, az új lakásokat pedig 15%-kal drágábban értékesítették az előző év azonos időszakához képest. 

Online INGATLANKÖZVETÍTŐ tanfolyamhoz csatlakozhat december 6-ig! 2023. november 21.
pentalogo.pngSzakképesítő vizsgára felkészítő Ingatlanközvetítő képzés indul 2023.11.06-án Bottka Gabriella szakmai felügyeletével, a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében. A 100% online tanfolyam akár érettségivel is elkezdhető és mindössze 69.870 Ft-ba kerül! A képzés során a résztvevők ingatlanközvetítői, műszaki, jogi és értékbecslési témakörökben lesznek naprakészek.

Magyarország a listák élén – a lakásárak és bérleti díjak emelkedése az EU-ban 2023. november 17.
tarsashaz_felujitas.jpgA bérleti díjak szempontjából a negyedik, a lakásáraknál pedig a második legjelentősebb emelkedést mutatják Magyarországon a 2022-es statisztikák az EU-ban.

Folytatódott a hazai lakáspiaci forgalom visszaesése 2023. november 6.
csokkenes.jpgA KSH adatai szerint a forgalom csökkenése nem állt meg, 2023 I. negyedévben 36%-kal, a II. negyedévben 20%-kal kevesebb lakás cserélt gazdát, mint az előző év azonos időszakában.

CSOK a családnak! – minden, amit tudni lehet a CSOK Pluszról 2023. október 30.
csokÖsszeszedtük, hogy mit lehet jelenleg tudni a január 1-jétől hatályos családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és annak kiegészítő lehetőségeinek új szabályairól.

5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene egy hónap alatt 2023. október 16.
csokkenes.jpg2023 augusztusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 0,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 7,6%-kal csökkent, az egyéb építményeké 13,6%-kal nőtt. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 5,0%-kal kisebb volt a júliusinál.

(c) Társasházi Háztartás 2024 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások