A miniszter úr kijelentése mellett szól, hogy a korábbiakhoz képest jóval kisebb lesz az igénybe vevők köre, mert az új gyermeket már nem vállalókat, az egyedülállókat és az élettársi viszonyban élőket, azaz az eddigi CSOK-os igénylői kör mintegy kétharmadát kizárják a jövőre induló CSOK Plusz-ból.

Emellett pedig sajnos nem lehet eltekinteni attól a ténytől, hogy a magyar családoknak a jelenlegi gazdasági körülmények között (a magas infláció, a forint gyengülése stb.) jelentősen megromlott az anyagi helyzete és a legtöbben most nem a lakásárakat, hanem leginkább az élelmiszerárakat figyeljük.

Akinek pedig mégis akad befektetni való pénzmagja és nem a támogatottak szerencsés körébe tartozik, a jelenlegi magas banki kamatok mellett biztosan nem vesz fel piaci kamatozású hitelt azért, hogy lakást vásároljon.

A lakásárak már így is borzasztóan magasak Magyarországon. Persze, minden viszonyítás kérdése. Az elmúlt években az EU országai közül Magyarországon volt a legnagyobb az áremelkedés: az építkezések költsége, a lakbérek összege, lakások árai is durván megnőttek. A jövedelemhez viszonyított lakásárak szempontjából Budapest Európa legdrágább harmadába tartozik. Azonban régiós viszonylatban a lakásárak a magyar fővárosban még mindig jóval alacsonynak számítanak.

Az előzőek dacára azonban a CSOK Plusz-nak mégis lehet jelentős élénkítő hatása a lakáspiacra.

A CSOK Plusz az új és a használt lakásra egyforma összegben nyújt támogatást, így várhatóan először a használt lakáspiacon fejti majd ki a hatását, amit majd közvetett módon érzékelni lehet az újlakás-piacon is.

Várható majd az is, hogy a CSOK Plusz nemcsak a gyermekvállalást tervező fiatal családokat mozdítja meg a piacon, mivel ez a lendület azoknak is kedvezhet, akik ugyan nem tartoznak a támogatotti körbe, de kapcsolatba kerülnek azzal (hiszen a lakások, amiket majd a támogatásból vásárolnak, azt valaki más el is kell, hogy adja). Magyarországon az emberek közel 90 %-a saját tulajdonú ingatlanban él, az átlag magyar vagyonának legértékesebb eleme pedig a lakása. Aki tehát a továbbköltözésen gondolkodik, a meglévő lakását is el kell majd adnia ahhoz, hogy az új otthonát megvehesse. Ha pedig sok a támogatott lakásra vágyó, sok lesz a továbbköltözni vágyó eladó is a piacon, aki aztán nagy eséllyel vevői pozícióba kerül, amely újra beindíthatja azt az ingatlanpiaci körforgást, amely 2022 tavaszán jelentősen lelassult.

Tekintve, hogy régiós viszonylatban a magyar főváros árai még mindig elég alacsonynak mondhatók (erre pedig még a forint gyengülése is rásegít), arra lehet számítani, hogy a lakáscélú állami támogatásokban részesülők vásárlásai mellett a külföldi befektetők fokozódó érdeklődése miatt fognak kitartani, sőt, talán még emelkedni is az átlag magyar ember számára régóta megfizethetetlen piaci árak.

A CSOK Plusz-szal megfejelt lakáscélú állami támogatások piacra való ráeresztésével az várható, hogy a tranzakciók száma és a lakásárak is növekedni fognak. A kérdés inkább az, hogy milyen mértékben és fokozaton fog mindez végbe menni.

A kormány kimondott célja, hogy „fedél legyen a családok feje fölött", azonban tényleg az ajándék állami tízmilliók osztása a legjobb eszköz ahhoz, hogy a lehető legtöbb család otthonhoz jusson ma Magyarországon?

A lakásigények megfelelő kielégítéséhez valóban fontos az állami szerepvállalás, és nem mindegy annak mikéntje és mértéke. A vevői oldalon lévő pénzbőség, amit az állam a CSOK Plusz-szal és a többi nagy összegű lakáscélú támogatással (Falusi CSOK, Babaváró hitel) generál, egyszerre könnyíti és nehezíti is a lakáshoz jutást ma Magyarországon.

Ha a bankok könnyítik a hitelfelvételt, többen vesznek fel hitelt, a bankhiteleken keresztül pedig pénz áramlik a lakáspiac keresleti, azaz vevői oldalára. A 2008-as válság óta szigorodtak a hitelfelvétel szabályai, ezért jelenleg csak a középosztály (aki megfelelő nagyságú jövedelemmel rendelkezik) tudja megengedni magának a hitelfelvételt. Ahogy a hitelfelvétel könnyebbé válása, az állami lakástámogatások nyújtása is egyértelműen pozitívan befolyásolja a lakáspiaci keresletet, lakástámogatásokból pedig most lesz bőven. A növekvő érdeklődés (kereslet) következtében pedig - a piaci törvényszerűségnek megfelelően - a lakásárak is emelkedésnek indulnak, azaz a pénzbőség és a kereslet együtt felhajtja az árakat.

Az, hogy az állam a lakáspiacon a keresleti oldalt támogatja a kínálati oldal erősítése helyett, azaz pénzt juttat az embereknek (olcsó lakáshitelekkel, állami lakástámogatásokkal, LTP-vel stb.), hogy könnyebben tudjanak saját lakást venni maguknak, első ránézésre azoknak jó, akik a támogatást kapják. (A támogatást pedig nem a leginkább rászorulók kapják meg.)

A keresleti/vevői oldalon létrehozott pénzbőség miatt az eladók és az építők is számolnak azzal, hogy a vevők több pénzből gazdálkodhatnak, ezért árat emelnek, melynek köszönhetően az ajándék közpénz nagy része végül a hitelt kihelyező bankoknál, az építőipari vállalkozásoknál és ingatlanbefektetőknél, tulajdonosoknál landol. Az így gerjesztett infláció pedig senkinek sem lesz jó (leginkább azoknak rossz, akik eleve kiszorultak ebből a körből), mert az infláció növekedését mindenkit megszenvedi majd az áruk árain, a szolgáltatások díjain keresztül, így persze azok is, akik elsőre úgy gondolták, hogy nagyot nyertek ezekkel az állami támogatásokkal.

Ennek ellenpéldája az állami beavatkozás a kínálati oldalon, azaz, hogy az állam a saját tulajdonhoz jutás pénzügyi megsegítése helyett lakhatási biztonságot nyújt mindenkinek, tehát minden társadalmi rétegnek igyekszik megoldást nyújtani, a lakhatásra fordítható tőke nagyságától függetlenül. Magyarországon alig mutatkozik jele a kínálati oldali lakáspolitikának.

Ezt úgy teszi meg, hogy létrehoz egy lakáslétrát, amelyre mindenki felkerül, és amelynek fokai megugorható távolságra vannak egymástól. Pl. Bécsben 5x több bérlakás van az állam tulajdonában, mint hazánkban, ezzel normalizálva a lakhatási költségeket, így tartozhat a legmegfizethetőbb lakhatással rendelkező európai városok közé.Érdemes tanulmányozni Svédországot is, amely szinte minden területen jó példával jár elől, nemcsak a lakhatás vonatkozásában