THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Drágul a társasházi könyvelés is2023. január 24. |
|---|
 A THT által megkérdezett könyvelőirodák többsége január 1-jétől 15 százalékot emel a társasházak felé. Ez azt jelenti, hogy az albetétenként havi 300-400 Ft-os könyvelési díj 350 és 450 Ft körülire nő.
|
|
Ahogyan azt már tavaly szeptemberi cikkünkben is írtuk, várhatóan idén a legtöbb társasházban nagyobb mértékben kell emelni kell a közös költséget, melynek főbb okai az ex-KATÁS alvállalkozók adóteher növekedése, az infláció, illetve az elszálló energiaárak. Az elmúlt hetekben a bankok és a telekommunikációs szolgáltatók nyitották a sort az idei áremelésekkel, melyet idén várhatóan valamennyi szolgáltatói kör követ majd. A THT által megkérdezett könyvelőirodák például idén januártól átlagosan 15 százalékkal emelik a társasházi könyvelés árát, de találtunk olyan céget is, aki közel 30 százalékkal számláz többet ügyfeleinek januártól. A társasházi könyvelési folyamat egyszeres könyvviteli része alapvetően a többségében a társasházi bankszámlára érkező közös költség befizetések és a bejövő számlák főkönyvi helyrerakásából áll, mely munkafolyamatok szoftveresen jelentősen leegyszerűsíthetők. Azok a társasházak, társasházkezelők, vagy könyvelő irodák, akik olyan könyvelő szoftvert használnak, ahol például egy NAV, vagy banki szinkron kapcsolat segítségével az egyes számlatartalmak és banki kivonatok automatikusan megérkeznek a szoftverbe (ilyet egyedül az eHÁZ tud a piacon lévő szoftverek között), azok a továbbiakban is sokkal hatékonyabban tudják végezni a társasházi könyvelést, mint társaik. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Petor Anita, az OTP Bank társasházi szakértője előadásában a társasházak és lakásszövetkezetek pénzügyi lehetőségeit ismertette a résztvevőkkel. Az előadás fókuszában az OTP által kínált pályázati lehetőségek, kedvezményes hitelmegoldások, valamint a számlavezetési akciók álltak. 
A Kormány és a Magyar Bankszövetség megegyezésének eredményeként 2025. április 1. és október 31. között a hazai bankok önkéntes alapon egy új, kedvezményes jelzáloghitelt kínálnak a fiataloknak. 
Ausztriában meggondolták magukat a kormányt koalícióban vezető kormánypártok: az eredeti tervekkel ellentétben felfüggesztik a 2025-re tervezett bérleti díjkorrekciót a szabályozott bérleti jogviszonyok esetében. Ez azt jelenti, hogy a társasházi lakásokban, az önkormányzati és a szövetkezeti lakásokban a bérleti díjak egyelőre változatlanok maradnak. 
Fontos mérföldkőhöz érkeztek a hazai társasházak: 2025 márciustól megnyílik a lehetőség a közös költségek bankkártyával történő kifizetésére a K&H Pénzforgalmi Szolgáltató Kft. és az eHÁZ, mint Magyarország első felhő-alapú társasházi ingatlankezelő együttműködésének köszönhetően. 
Az energiatakarékosság és a fenntarthatóság szempontjai egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a háztartások döntéseiben, mivel ezekkel nem csupán a mindennapi kiadásaikat csökkenthetik, hanem hozzájárulhatnak környezetünk megóvásához is. Az Európai Unióban (EU) már 1995 óta kötelező bizonyos termékekre a címkézés, viszont az energiafogyasztás mérséklése érdekében 2021 márciusában megújította az energiahatékonysági címkézési rendszert, hogy a fogyasztók könnyebben átláthassák a termékek valós fogyasztását. 
A magyar kormány új törvényjavaslattal kísérli meg szabályozni a vidéki ingatlanok felvásárlását annak érdekében, hogy megvédje a helyi közösségeket és értékeiket. A javaslat, amelyet a közelmúltban Navracsics Tibor miniszter ismertetett, az ingatlanok adásvételének szigorítását, az elővásárlási jog kiterjesztését és egyéb korlátozásokat tartalmaz. 
Budapest turizmusa továbbra is növekszik, a város az egyik legkedveltebb európai úti célként vonzza a látogatókat. Azonban a rövid távú lakáskiadás szabályozása szigorúbbá vált, és 2025. január 1-jétől életbe léptek az új előírások, amelyek meghatározzák a magán- és egyéb szálláshelyek működtetésének feltételeit. 
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) bejelentése szerint márciusban kezdetét veszi a Lakhatási Tőkeprogram, amely 200 milliárd forintos keretösszeggel indul, és várhatóan 800-1000 milliárd forint értékű ingatlanfejlesztést generálhat Magyarországon. A program célja a lakásépítések ösztönzése, ami a következő öt évben akár 30 ezer új lakóingatlan megépüléséhez is hozzájárulhat. 
A legtöbb háztartásban kötelező kellék a lakásbiztosítás, azonban ezeket a szerződéseket sokan nem tartják naprakészen. A több évvel ezelőtt megkötött biztosítások sokszor baj esetén nem jelentenének teljes védelmet, és sokszor jóval kedvezőbb feltételekkel is elérhetőek lennének a naprakészebb szolgáltatások. Március 1-jétől azonban mindenkinek lehetősége nyílik idén is megvizsgálnia a jelenlegi lakábiztosítását és kedvezőbb konstrukcióra váltani. 
Az OTP Bank idén is meghirdeti Társasházi Pályázatát, amelyre 2025. május 31-ig jelentkezhetnek a társasházak és lakásszövetkezetek lakóközösségei. Idén 20 társasházi közösség nyerhet összesen 40 millió forint vissza nem térítendő támogatást lakókörnyezetük fenntarthatóbbá és biztonságosabbá tételére. A bank célja, hogy a tenni akaró társasházakat segítse, és hozzájáruljon a közös lakókörnyezetek hosszú távú fejlődéséhez és modernizálásához. 
A társasházunkban házközponti fűtés van, a kazán 37 éves. Ebben az évben szeretnénk lecserélni. A kérdésem, hogy hány szavazat szükséges a cseréhez? Elég a közgyűlésen megjelentek 51%-a? A finanszírozása egyrészről felújítási alapból, másrészről célbefizetésből menne. A lakások alatt vannak garázsok amik szintén tulajdoni hányaddal rendelkeznek. Ebben az esetben a garázsoknak is fizetniük kell tulajdoni hányaduk szerint a kazáncsererébe? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A THT és az eHÁZ közös, országos szintű, 5609 társasház anonim adatai alapján készült felmérés rávilágított arra, hogy a társasházak fenntartásával kapcsolatos költségek jelentős emelkedést mutattak 2024-ben. Az adatok szerint a drágulás az egyes költségelemeknél különböző mértékű volt, egyes tételek infláció felett, mások annál is jelentősebben nőttek. 
Horvátországban a 2017-ben bevezetett, APN program névre hallgató államilag támogatott lakáshitelek komoly hatással voltak az ingatlanpiacra. A hitelprogram célja az volt, hogy megkönnyítsék a fiatalok számára az első otthonuk megszerzését, ám hosszútávon épp az ellenkezőjét érték el: az ingatlanárak drasztikusan megugrottak. 
A Nemzetgazdasági Minisztérium, figyelembe véve a turisztikai szakmai szervezetek és vállalkozások javaslatait, valamint a jogszabály társadalmasítása során beérkezett észrevételeket, döntött arról, hogy a kötelező szálláshely-minősítés továbbra is díjmentes marad. A döntés értelmében visszavonják azt a rendelettervezetet, amely a szálláshely-minősítési tevékenységhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak szabályozásáról szólt. 
A társasházak közös wellness-részlegeinek fenntartása az elmúlt években egyre nagyobb kihívást jelentett a lakóközösségek számára. A növekvő rezsiköltségek és a karbantartási terhek miatt sok helyen a medencéket leeresztették, a wellness-területek pedig kihasználatlanná váltak. Erre a problémára kínál megoldást a Stilianos Babauszoda, amely ezeket az üresen álló helyiségeket hasznosítva biztosít minőségi babaúszási lehetőséget a családoknak, miközben a társasházak számára is előnyös konstrukciót kínál. A THT interjúja Kis Ildikóval, a Stilianos Babauszoda Franchise üzletfejlesztési vezetőjével. 
A 2017. évi CLXXXVI. számú, a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló törvény 32. § (2) bekezdése módosította a társasházi törvény 64/A. §-át, ennek értelmében 2025. május 1-jéig kell a közös képviselőknek, intézőbizottsági elnököknek regisztráltatni magukat - társasházanként - az illetékes földhivatalnál, melyet mától az eHÁZ felületén keresztül is kezdeményezhetnek a felhasználók. 
Budapesten a lakóépületek felelősek a széndioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért, míg a fővárosiak túlnyomó része energiapazarló társasházakban él. Az elmúlt évtizedben a kormány szinte semmilyen támogatást nem nyújtott ezen épületek korszerűsítéséhez, miközben a családi házak felújítására, korszerűsítésére sok száz milliárd forint állami támogatást fordítottak – pedig a társasáházak energetikai korszerűsítése elengedhetetlen lenne a 2050-re kitűzött országos klímasemlegességi célok eléréséhez. 
Október 17-én már a tizenötödik alkalommal gyűlt össze a Lurdy Házban a társasházi szakma az aktuális kérdések megbeszélése végett, ahol reggel 9 órától egészen 18 óráig sorakoztak egymást érve a szakmai előadások. A XV. Közös Képviselők Napján és Társasházi EXPO-n számos szakértő szólalt fel az aktuális társasházi ügyek széles spektrumáról. Az eseményen megvitatott témák a hitelfelvételtől és kárrendezéstől kezdve a tűzvédelmen és fűtéskorszerűsítésen át az elektronikus ingatlan-nyilvántartásig terjedtek, ezzel átfogó képet nyújtva a közös képviselők számára. Konferencaibeszámoló következik. 
Az elmúlt 15 évhez hasonlóan idén is meghirdette az OTP Bank a társasházak, lakásszövetkezetek számára kiírt pályázatát, s ennek keretében 30 millió forinttal támogatta a lakóközösségek kreatív terveinek megvalósítását. Erről februárban az elsők között értesülhettek a THT országos konferencia-sorozatának résztvevői, akik között többen már korábbi nyertesként ismerkedhettek a kiírással. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
