Elfogadták az új Épületenergetikai Irányelvet - innen lesz szép nyerni!2024. április 26. |
---|
![]() |
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatának célja, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet az uniós épületek. A szabályozás jelenlegi szövege már olvasható az Unió honlapján, eszerint valamennyi tagállamra vonatkoznak az alábbiak: • 2030-tól minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie. Ez a követelmény pedig a közhatóságok tulajdonában álló, illetve az általuk használt vagy fenntartott új épületekre már valamivel korábban, azaz 2028-tól érvényes lesz.• Ami a legrosszabb energiahatékonyságú, nem lakáscélú épületállományt illeti, a tagállamoknak minimumkövetelmények révén gondoskodniuk kell arról, hogy 2030-ra 16 százalékuk, 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva. • A már meglévő középületekre és a nem lakáscélú épületekre fokozatosan napelemeket kell telepíteni, ha ez megvalósítható (műszakilag, gazdaságilag és funkcionálisan is). Az új lakóépületeket pedig 2030-ra el kell látni napenergiát hasznosító berendezésekkel. • A lakóépületek esetében olyan intézkedéseket kell foganatosítaniuk a tagállamoknak, amelyekkel csökkenteni tudják a természetben közvetlenül előforduló primer energiaforrások átlagos fogyasztását úgy, hogy ez 2030-ra legalább 16 százalékkal, 2035-re pedig legalább 20-22 százalékkal meg is valósuljon. • A fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat fokozatosan le kell szerelni. 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán sem lehet már üzemben. Ezt megelőzően, 2025-től kezdődően pedig a tagállamok már nem nyújthatnak támogatást fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítéséhez. A pénzügyi ösztönzők tilalma azonban nem vonatkozik az olyan hibrid fűtési rendszerekre, amelyek a kazánt például naphőenergia-berendezéssel vagy hőszivattyúval kombinálják. • Kivételt képeznek az új szabályok alól a mezőgazdasági és műemlékvédett épületek. Az uniós tagországok emellett mentességet adhatnak saját hatáskörben a követelmények teljesítése alól a különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalosan védett épületeknek, az időszakosan vagy ideiglenesen használt épületeknek, valamint a templomoknak és más imahelyeknek. Az elfogadott intézkedések célja, hogy arra motiválja a tagállamokat, hogy a felújításoknál prioritást élvezzenek azok az épületek, amelyek energetikai szempontból a legkevésbé hatékonyak. Az irányelvben foglaltak értelmében éppen ezért ésszerű, hogy a nemrég bejelentett lakossági felújítási támogatási program a családi házaknak szól, hiszen a gyenge energetikai hatékonyságú házak nagy számát tekintve itt látványos megtakarítás várható. Azonban remélhetőleg a társasházak irányába is lesznek hasonló kezdeményezések. A magyar társasházak energetikai besorolása a családi házakénál ugyan kedvezőbbnek mondható, de felújítottságukat tekintve csak kis mértékben vannak jobb helyzetben az elavult fűtési rendszerek, a régi nyílászárók és tetők, továbbá a hiányos szigetelés miatt. További információkat a témában a MEHI honlapján olvashatnak. Kapcsolódó cikkünk: Amivel mindenki jól járna: az a magyar lakások mélyfelújítása |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook

Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások