Elfogadták az új Épületenergetikai Irányelvet - innen lesz szép nyerni!2024. április 26. |
|---|
A két éven át tartó tárgyalássorozat után az Európai Parlament és a Tanács is elfogadta az új Épületenergetikai Irányelvet. Az irányelv egy ambiciózus, vagy inkább talán lehetetlen célt tűzött ki: a 2050-re széndioxid-kibocsátás mentes épületállomány elérését. Innentől pedig a tagállamokon a sor, hogy az irányelvet átültessék, amire ugyan két évük van, de máris késésben vannak, ha úgy nézzük, hogy a következő két és fél évtizedben az épületfelújítások száma és mélysége is meg kell, hogy sokszorozódjon.
|
|
5 190 HUF
THS ELDTREND egypólusú érintőkapcsoló
![]() Érdekel → |
|
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatának célja, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet az uniós épületek. A szabályozás jelenlegi szövege már olvasható az Unió honlapján, eszerint valamennyi tagállamra vonatkoznak az alábbiak: • 2030-tól minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie. Ez a követelmény pedig a közhatóságok tulajdonában álló, illetve az általuk használt vagy fenntartott új épületekre már valamivel korábban, azaz 2028-tól érvényes lesz.• Ami a legrosszabb energiahatékonyságú, nem lakáscélú épületállományt illeti, a tagállamoknak minimumkövetelmények révén gondoskodniuk kell arról, hogy 2030-ra 16 százalékuk, 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva. • A már meglévő középületekre és a nem lakáscélú épületekre fokozatosan napelemeket kell telepíteni, ha ez megvalósítható (műszakilag, gazdaságilag és funkcionálisan is). Az új lakóépületeket pedig 2030-ra el kell látni napenergiát hasznosító berendezésekkel. • A lakóépületek esetében olyan intézkedéseket kell foganatosítaniuk a tagállamoknak, amelyekkel csökkenteni tudják a természetben közvetlenül előforduló primer energiaforrások átlagos fogyasztását úgy, hogy ez 2030-ra legalább 16 százalékkal, 2035-re pedig legalább 20-22 százalékkal meg is valósuljon. • A fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat fokozatosan le kell szerelni. 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán sem lehet már üzemben. Ezt megelőzően, 2025-től kezdődően pedig a tagállamok már nem nyújthatnak támogatást fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítéséhez. A pénzügyi ösztönzők tilalma azonban nem vonatkozik az olyan hibrid fűtési rendszerekre, amelyek a kazánt például naphőenergia-berendezéssel vagy hőszivattyúval kombinálják. • Kivételt képeznek az új szabályok alól a mezőgazdasági és műemlékvédett épületek. Az uniós tagországok emellett mentességet adhatnak saját hatáskörben a követelmények teljesítése alól a különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalosan védett épületeknek, az időszakosan vagy ideiglenesen használt épületeknek, valamint a templomoknak és más imahelyeknek. Az elfogadott intézkedések célja, hogy arra motiválja a tagállamokat, hogy a felújításoknál prioritást élvezzenek azok az épületek, amelyek energetikai szempontból a legkevésbé hatékonyak. Az irányelvben foglaltak értelmében éppen ezért ésszerű, hogy a nemrég bejelentett lakossági felújítási támogatási program a családi házaknak szól, hiszen a gyenge energetikai hatékonyságú házak nagy számát tekintve itt látványos megtakarítás várható. Azonban remélhetőleg a társasházak irányába is lesznek hasonló kezdeményezések. A magyar társasházak energetikai besorolása a családi házakénál ugyan kedvezőbbnek mondható, de felújítottságukat tekintve csak kis mértékben vannak jobb helyzetben az elavult fűtési rendszerek, a régi nyílászárók és tetők, továbbá a hiányos szigetelés miatt. További információkat a témában a MEHI honlapján olvashatnak. Kapcsolódó cikkünk: Amivel mindenki jól járna: az a magyar lakások mélyfelújítása |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások


A két éven át tartó tárgyalássorozat után az Európai Parlament és a Tanács is elfogadta az új Épületenergetikai Irányelvet. Az irányelv egy ambiciózus, vagy inkább talán lehetetlen célt tűzött ki: a 2050-re széndioxid-kibocsátás mentes épületállomány elérését. Innentől pedig a tagállamokon a sor, hogy az irányelvet átültessék, amire ugyan két évük van, de máris késésben vannak, ha úgy nézzük, hogy a következő két és fél évtizedben az épületfelújítások száma és mélysége is meg kell, hogy sokszorozódjon.

A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet.
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg.
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz. 
A fűtési szezonban kevés kellemetlenebb dolog van annál, mint amikor a lakók arra panaszkodnak, hogy „nem melegek a radiátorok". A közös képviselő ilyenkor a frontvonalban találja magát, hiszen a probléma egyszerre technikai, kommunikációs és szervezési feladat is. Egy korszerű, hitelesített mérőműszer azonban nemcsak a hibák gyors beazonosításában segít, hanem abban is, hogy a képviselő hitelesen és hatékonyan képviselhesse a közösség érdekeit.
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség. 
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
A penész megjelenése sok háztartásban tapasztalható probléma, különösen ablakcsere és szigetelés után, de akár új építésű otthonokban is felütheti a fejét. Hogyan biztosítható a folyamatos minimális szellőzés és hogyan előzhető meg ezzel a penész kialakulása egyszerűen és megfizethetően?
Milyen tájékoztatásokat kell kötelezően kifüggeszteni társasházakban, melyek azok, melyeket praktikus okból célszerű, és melyek azok, melyeket, ahogy mondani szokás: illik kitenni?
Örömmel jelentjük, hogy a THShop.hu, a hivatalos THT Webáruház kiállítóként is részt vesz a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo rendezvényen.
Az esték a városban is gyakran tartogatnak váratlan találkozásokat a denevérekkel, legyen szó egy-egy lépcsőházba tévedt példányról, vagy egy egész kolóniáról, amely a ház szerkezetében talált otthonra. Mit tehetünk ilyen esetben, és mi a jogszerű módja a kiköltöztetésüknek? Vagy hogyan alakíthatunk ki denevérbarát társasházat?
A szelektív hulladékgyűjtés környezetvédelmi szempont, a fenntartható életmód elengedhetetlen része. Különösen a társasházakban jelent komoly kihívást a rendszeres és szabályos gyűjtés, ahol a lakók osztoznak a konténereken. Egy jól szervezett rendszer azonban jelentősen hozzájárulhat a tisztább, rendezettebb környezethez.
A bejárat a ház arca: itt születik az első benyomás, és itt találkozik mindenki az időjárással. Egy jól megválasztott előtető egyszerre ad védelmet és rendezett, gondozott összképet. Nem luxus, hanem praktikus, hosszú távon megtérülő fejlesztés, amely a lakók kényelmét és a közös területek állapotát is javítja.
A társasházak mindennapi működéséhez elengedhetetlen a pontos, egyértelmű és rendszeres tájékoztatás. A közös költség értesítők, lakógyűlési meghívók, felújítási tájékoztatók, szolgáltatói hirdetmények - mind-mind meg kell, hogy találják a helyüket.
A társasház mindennapi működtetése leginkább a háttérben zajlik, ezért rendkívül fontos, hogy milyen környezetben, milyen felszereléssel dolgozik a társasház közös képviselője. A kezelő irodájának felszereltsége, az iroda rendezettsége nagyban meghatározza a hatékonyságot és az elvégzett munka minőségét.
A társasházak mindennapi működésében az adatkezelés kiemelt jelentőséggel bír. A közös képviselet során keletkező adatok - legyen szó tulajdonosokról, lakókról vagy beszállítókról - érzékeny információnak minősülhetnek, és védelmük szigorú jogi keretek között történik.
A fényviszonyok alapvetően formálják mindennapi életünket. Hatással vannak közérzetünkre, biztonságérzetünkre, hiszen mi, emberek elsősorban látás útján tájékozódunk a világban. Nem mindegy, hogyan alkalmazzuk a világítást otthonainkban vagy azok közvetlen környezetében. 







































