THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Feszültség az ingatlanpiacon: egyszerre van jelen a kínálati bővülés és a drágulás2024. szeptember 12. |
|---|
 A Duna House legfrissebb jelentése és az ingatlan.com adatai alapján komplex kép bontakozik ki a magyar lakáspiac jelenlegi helyzetéről.
|
|
Budapest belvárosában: szűkös kínálat és magas árak A budapesti lakáspiac a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is kiemelt figyelmet érdemel, különösen a belvárosi kerületekben tapasztalható áremelkedések és a szűkülő kínálat miatt. A Duna House elemzése alapján Budapest belvárosában (V., VI., VII. kerületek) változatlanul nagy az érdeklődés az ingatlanok iránt, azonban a kínálat jelentősen szűkült. Az elérhető ingatlanok mindössze 15%-a található ebben a három kerületben, miközben a négyzetméterárak továbbra is meghaladják az 1 millió forintot. Az V. kerület továbbra is a legdrágább, ahol az átlagos négyzetméterár 1,25 millió forint, és egy lakás átlagosan több mint 100 millió forintba kerül. A VI. kerületben az átlagos négyzetméterár szintén meghaladja az 1 millió forintot, míg a VII. kerületben a 945 ezer forintos négyzetméterár jelzi a folyamatos áremelkedést. A VII. kerület különösen figyelemre méltó, ahol az év eleje óta 5%-os áremelkedés tapasztalható. Külföldiek hatása az árakra és a bérleti díjakra A belvárosi ingatlanpiacon egyre nagyobb a külföldi befektetők jelenléte, különösen az V., VI., és VII. kerületekben, ahol a külföldi vásárlók aránya eléri a 10%-ot. Ez az arány országosan és Budapest többi részén mindössze néhány százalék. A külföldiek jelenléte - értve itt a túristákat és a diákokat - nem csak a vásárlásokra, hanem a bérleti piacra is hatással van. A belvárosban az átlagos bérleti díjak folyamatosan emelkednek, az V. kerületben már meghaladja a havi 400 ezer forintot, míg a VI. és VII. kerületekben ez az összeg 240 ezer forint körül mozog. A Duna House szakértője, Benedikt Károly szerint a belváros elérhetősége és megfizethetősége egyre inkább a nyugati nagyvárosok trendjét követi, ahol már jó ideje a befektetők dominálnak, miközben az otthont keresők a külső kerületekbe vagy az agglomerációba szorulnak. Új lakások piaca: kínálati rekord és lassuló áremelkedés Az ingatlan.com jelentése szerint az új építésű lakások kínálata országosan másfél évtizedes rekordot döntött, mivel több mint 8 100 új lakás és ház került piacra (utoljára a 2009-es devizahitel-válság előtt árultak ennyi új építésű ingatlant!). Ez a bővülés pedig jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az új ingatlanok árnövekedése mérséklődve folytatódjon. Budapesten az új lakások ára 5%-kal - míg a használt lakásoké 10%-kal (!) - emelkedett az év során. Az új lakóingatlanok négyzetméterára szeptember elején átlagosan 1,38 millió forint volt, ami minimális növekedést jelent az egy évvel korábbi 1,32 millió forintos átlaghoz képest.A legkedvezőbb árú kerületek közé tartozik a XVIII. és a XX. kerület, ahol az új lakások átlagos négyzetméterára 900 és 952 ezer forint között mozog. Ezzel szemben a XI. és XIII. kerületekben az átlagárak már meghaladják az 1,4-1,5 millió forintot négyzetméterenként. A legdrágább ingatlanokat a XII. kerületben találhatjuk, ahol a négyzetméterárak már 2,8 millió forint fölött vannak. Vidéken - pontosabban - a vármegyeszékhelyek lakáspiacán is jelentős drágulás tapasztalható. Debrecenben, Pécsen, Szegeden és Zalaegerszegen az új építésű ingatlanok négyzetméterára elérte az 1 millió forintos szintet, míg Székesfehérvár, Veszprém és Kecskemét árai 929-940 ezer forint körül mozognak. Kecskeméten, Miskolcon és Nyíregyházán valamivel kedvezőbbek az árak, ezekben a városokban még lehet 700 ezer forint alatti négyzetméteráron új lakóingatlant vásárolni. "A tavalyi bizonytalan, alacsony kereslettel párosuló piaci helyzetben sok beruházó elhalasztotta a lakásépítéseket, de a legnagyobb fejlesztőknek muszáj építeni és előremenekülni. Így tudják elkerülni az elmúlt években kibővített kapacitásaik leépítését, legyen szó gépekről vagy munkaerőről. Emiatt várhatóan az új építésú lakások később sem lesznek hiánycikkek az ingatlanpiacon. A költségek folyamatos emelkedése miatt azonban az áraik középtávon a jelenleginél tempósabban emelkedhetnek."- tette hozzá Balogh László az ingatlan.com szakértője. Az országos lakáspiacon most egyértelműen kettős hatás figyelhető meg: míg a belvárosi ingatlanok ára - befektetői hatásra - tovább növekszik és a kínálat egyre inkább szűkül, addig az új lakások piaca fellendülőben van. Az új építésű ingatlanok kínálata jelentősen bővült, ami segít visszafogni az árak drasztikus emelkedését. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Románia lakáspiaca megtorpanni látszik. A lassulás hátterében gazdasági bizonytalanság, szigorodó hitelezés és emelkedő építési költségek állnak. 
A régi családi házak ára országszerte hat százalékkal csökkent Finnországban 2025 első negyedévében - derül ki a statisztikai hivatal friss adataiból. A váratlan áresést a kereslet csökkenése, a demográfiai változások és a vidéki ingatlanok iránti alacsony érdeklődés hajtja. 
A Magyar Nemzeti Bank 2025. májusi lakáspiaci jelentése megerősítette a hazai lakáspiacon már hónapok óta érzékelhető trendeket: miközben a kereslet fokozatosan élénkül és az árak dinamikusan emelkednek, addig a kínálati oldal továbbra is gyenge teljesítményt mutat. 
Svédországban egy friss szakértői jelentés szerint a jövőben a települések jogot kaphatnak arra, hogy az árvíz- és hővédelmi fejlesztések költségeinek egy részét azoktól az ingatlantulajdonosoktól hajtsák be, akik közvetlen haszonélvezői ezeknek az intézkedéseknek. Bár az elképzelés még előkészítés alatt áll, komoly vitát váltott ki a svéd ingatlanpiacon, mivel jelentős - akár több tízezer eurónak megfelelő - kötelezettséget is róhat az érintettekre. 
Az olasz legfelsőbb közigazgatási bíróság - az Államtanács - kimondta: a rövid távú lakáskiadás magánszemélyek által gyakorolt tevékenységként nem korlátozható önkormányzati rendeletekkel, amennyiben nem minősül vállalkozásnak. A döntés az ingatlantulajdonosok szerződési szabadságát helyezi előtérbe, és egyúttal új irányt jelölhet ki a lakáskiadás szabályozásában. 
Az Egyensúly Intézet koordinálásával új javaslatcsomag született, amely a magyarországi lakóépületek energetikai korszerűsítésének átfogó reformját célozza. A több tucat iparági, pénzügyi és civil szervezet közreműködésével összeállított program célja egy olyan hosszú távú, társadalmilag igazságos és gazdaságilag is fenntartható felújítási rendszer megalkotása, amely a 2050-es klímasemlegességi célkitűzésekhez is érdemben hozzájárul. 
Már a Parlament előtt van az a jogszabálytervezet, amely új alapokra helyezheti a településkép és a közösségi érdekek védelmét. Az indítvány lehetőséget teremtene arra, hogy az önkormányzatok korlátozhassák bizonyos lakóingatlanok megszerzését, illetve felléphessenek a helyi karaktert veszélyeztető beruházásokkal szemben. 
A lakásfoglalás, az elhúzódó bírósági eljárások, valamint az ingatlanadózással kapcsolatos szabályozási hézagok Európa-szerte nehézséget okoznak. A francia példa arra világít rá, hogy létezhet olyan jogalkotási megközelítés, amely - ha nem is oldja meg a tulajdonosokat érő sérelmeket - legalább adózási szempontból enyhíti azok anyagi terheit. 
A hazai lakáspolitikai diskurzus egyik legújabb és legélesebb vitákat kiváltó eleme a helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet, amely többek között az ingatlanszerzés korlátozásának lehetőségét is felveti. A javaslat társadalmi egyeztetése során a legnagyobb visszhangot ez az elem váltotta ki, ezért a kormány, a Magyar Hírlap információi szerint, nyitott annak lehetőségére, hogy akár ki is kerüljön a jogszabályból. 
Az ingatlanpiac egyensúlyának visszaállítása érdekében a franciaországi Oléron szigetén egy új program keretében 5000 és 10.000 euró közötti összeget kínálnak azoknak a tulajdonosoknak, akik hajlandók hosszú távra, helyi lakosok részére kiadni eddig turistáknak fenntartott ingatlanjaikat. 
2025 áprilisában a cseh parlament alsóháza elfogadta a kormány új lakhatási támogatási törvényét, amely a lakhatási szegénység által leginkább érintett térségekben kínál célzott segítséget. A törvény egyik fő eleme a „lakhatási kontaktpontok" létrehozása: ezek olyan helyi szolgáltató egységek, amelyek információt, tanácsadást és közvetítést nyújtanak a bérbeadók és a rászoruló bérlők között. 
A kormány törvénytervezetet nyújtott be a helyi önazonosság védelméről, amely a települési közösségek számára biztosítana új jogosítványokat a lakosságszám növekedésének szabályozására. A kezdeményezés alapját az Alaptörvény legutóbbi módosítása adja, amely kimondja, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog nem sértheti a helyi közösségek önazonossághoz való jogát. 
Az Európai Unióban 2024 végére mind a lakásárak, mind a bérleti díjak jelentős növekedést mutattak. Bár a drágulás mértéke országonként és régiónként is eltér, az uniós polgárok egyre nagyobb része fordul a külvárosok és a kisebb települések felé, miközben a városközponti ingatlanok iránti kereslet több országban is gyengülni látszik. 
Az Országgyűlés 2025. április 14-én elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amely lehetőséget biztosít a települések számára, hogy megvédjék közösségi identitásukat a túlnépesedéssel szemben. 
Április 1-jén véget értek Skóciában a 2022 óta érvényben lévő ideiglenes bérleti díjkorlátozások, amelyek célja a megélhetési válság hatásainak enyhítése volt. 
Dén Mátyás András, a THT lapigazgatója és a TSZOE elnökségi tagja előadásában részletesen ismertette a társasházak és ingatlantulajdonosok jelenlegi helyzetét és kihívásait Magyarországon, valamint európai kitekintést is adott. 
Az európai lakhatási válság egyre égetőbb kérdésként jelenik meg Brüsszel politikai napirendjén, még akkor is, ha az uniós intézmények mozgástere e téren meglehetősen korlátozott. A lakáspolitika ugyanis alapvetően tagállami és helyi hatáskörben marad. 
Az Alaptörvény 15. módosítása kapcsán új szövegrész kerülhet be az alaptörvényi szabályozásba, amely a helyi közösségek önazonosságához való jogát emelné alkotmányos szintre. 
A Kormány és a Magyar Bankszövetség megegyezésének eredményeként 2025. április 1. és október 31. között a hazai bankok önkéntes alapon egy új, kedvezményes jelzáloghitelt kínálnak a fiataloknak. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
