THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Feszültség az ingatlanpiacon: egyszerre van jelen a kínálati bővülés és a drágulás2024. szeptember 12. |
|---|
 A Duna House legfrissebb jelentése és az ingatlan.com adatai alapján komplex kép bontakozik ki a magyar lakáspiac jelenlegi helyzetéről.
|
|
Budapest belvárosában: szűkös kínálat és magas árak A budapesti lakáspiac a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is kiemelt figyelmet érdemel, különösen a belvárosi kerületekben tapasztalható áremelkedések és a szűkülő kínálat miatt. A Duna House elemzése alapján Budapest belvárosában (V., VI., VII. kerületek) változatlanul nagy az érdeklődés az ingatlanok iránt, azonban a kínálat jelentősen szűkült. Az elérhető ingatlanok mindössze 15%-a található ebben a három kerületben, miközben a négyzetméterárak továbbra is meghaladják az 1 millió forintot. Az V. kerület továbbra is a legdrágább, ahol az átlagos négyzetméterár 1,25 millió forint, és egy lakás átlagosan több mint 100 millió forintba kerül. A VI. kerületben az átlagos négyzetméterár szintén meghaladja az 1 millió forintot, míg a VII. kerületben a 945 ezer forintos négyzetméterár jelzi a folyamatos áremelkedést. A VII. kerület különösen figyelemre méltó, ahol az év eleje óta 5%-os áremelkedés tapasztalható. Külföldiek hatása az árakra és a bérleti díjakra A belvárosi ingatlanpiacon egyre nagyobb a külföldi befektetők jelenléte, különösen az V., VI., és VII. kerületekben, ahol a külföldi vásárlók aránya eléri a 10%-ot. Ez az arány országosan és Budapest többi részén mindössze néhány százalék. A külföldiek jelenléte - értve itt a túristákat és a diákokat - nem csak a vásárlásokra, hanem a bérleti piacra is hatással van. A belvárosban az átlagos bérleti díjak folyamatosan emelkednek, az V. kerületben már meghaladja a havi 400 ezer forintot, míg a VI. és VII. kerületekben ez az összeg 240 ezer forint körül mozog. A Duna House szakértője, Benedikt Károly szerint a belváros elérhetősége és megfizethetősége egyre inkább a nyugati nagyvárosok trendjét követi, ahol már jó ideje a befektetők dominálnak, miközben az otthont keresők a külső kerületekbe vagy az agglomerációba szorulnak. Új lakások piaca: kínálati rekord és lassuló áremelkedés Az ingatlan.com jelentése szerint az új építésű lakások kínálata országosan másfél évtizedes rekordot döntött, mivel több mint 8 100 új lakás és ház került piacra (utoljára a 2009-es devizahitel-válság előtt árultak ennyi új építésű ingatlant!). Ez a bővülés pedig jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az új ingatlanok árnövekedése mérséklődve folytatódjon. Budapesten az új lakások ára 5%-kal - míg a használt lakásoké 10%-kal (!) - emelkedett az év során. Az új lakóingatlanok négyzetméterára szeptember elején átlagosan 1,38 millió forint volt, ami minimális növekedést jelent az egy évvel korábbi 1,32 millió forintos átlaghoz képest.A legkedvezőbb árú kerületek közé tartozik a XVIII. és a XX. kerület, ahol az új lakások átlagos négyzetméterára 900 és 952 ezer forint között mozog. Ezzel szemben a XI. és XIII. kerületekben az átlagárak már meghaladják az 1,4-1,5 millió forintot négyzetméterenként. A legdrágább ingatlanokat a XII. kerületben találhatjuk, ahol a négyzetméterárak már 2,8 millió forint fölött vannak. Vidéken - pontosabban - a vármegyeszékhelyek lakáspiacán is jelentős drágulás tapasztalható. Debrecenben, Pécsen, Szegeden és Zalaegerszegen az új építésű ingatlanok négyzetméterára elérte az 1 millió forintos szintet, míg Székesfehérvár, Veszprém és Kecskemét árai 929-940 ezer forint körül mozognak. Kecskeméten, Miskolcon és Nyíregyházán valamivel kedvezőbbek az árak, ezekben a városokban még lehet 700 ezer forint alatti négyzetméteráron új lakóingatlant vásárolni. "A tavalyi bizonytalan, alacsony kereslettel párosuló piaci helyzetben sok beruházó elhalasztotta a lakásépítéseket, de a legnagyobb fejlesztőknek muszáj építeni és előremenekülni. Így tudják elkerülni az elmúlt években kibővített kapacitásaik leépítését, legyen szó gépekről vagy munkaerőről. Emiatt várhatóan az új építésú lakások később sem lesznek hiánycikkek az ingatlanpiacon. A költségek folyamatos emelkedése miatt azonban az áraik középtávon a jelenleginél tempósabban emelkedhetnek."- tette hozzá Balogh László az ingatlan.com szakértője. Az országos lakáspiacon most egyértelműen kettős hatás figyelhető meg: míg a belvárosi ingatlanok ára - befektetői hatásra - tovább növekszik és a kínálat egyre inkább szűkül, addig az új lakások piaca fellendülőben van. Az új építésű ingatlanok kínálata jelentősen bővült, ami segít visszafogni az árak drasztikus emelkedését. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A magyar lakáspiac az elmúlt évben jelentős növekedést mutatott mind az ingatlanárak, mind a bérleti díjak tekintetében. Az MBH Jelzálogbank elemzése alapján a bérleti díjak idén országosan 9,6%-kal emelkedtek 2023-hoz képest, miközben az ingatlanárak átlagosan 6%-kal nőttek. A változások különösen kedvezőek voltak a befektetők számára, akik a javuló kamatkörnyezetet és az ingatlanárak stabil növekedését kihasználva növelni tudták hozamaikat. 
Október 17-én már a tizenötödik alkalommal gyűlt össze a Lurdy Házban a társasházi szakma az aktuális kérdések megbeszélése végett, ahol reggel 9 órától egészen 18 óráig sorakoztak egymást érve a szakmai előadások. A XV. Közös Képviselők Napján és Társasházi EXPO-n számos szakértő szólalt fel az aktuális társasházi ügyek széles spektrumáról. Az eseményen megvitatott témák a hitelfelvételtől és kárrendezéstől kezdve a tűzvédelmen és fűtéskorszerűsítésen át az elektronikus ingatlan-nyilvántartásig terjedtek, ezzel átfogó képet nyújtva a közös képviselők számára. Konferencaibeszámoló következik. 
Az elmúlt hónapokban egyértelműen megjelentek az airbnb-szabályozás hatásai a budapesti ingatlanpiacon, különösen Terézvárosban. A szeptemberi döntést követően, amely szerint a kerületben 2026-tól kezdődően betiltják a rövid távú lakáskiadást, a kisméretű, jellemzően airbnb-célra fenntartott lakások árai csökkenésnek indultak. Az ingatlanpiacot vizsgáló szakértők szerint a változás a kínálat növekedésével is párosul: a rövid távú bérbeadáshoz használt, 50 négyzetméternél kisebb lakások kínálata három hónap alatt 130-ról közel 200-ra nőtt, ami több mint 50%-os emelkedést jelent. 
Szeptemberben tovább élénkült a hazai lakáspiac, amit az ingatlan.com legfrissebb kereslet-kínálati összesítője is alátámaszt. A következő hónapokban további erősödés várható, különösen azért, mert 2025-től az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat adómentesen lehet majd lakáscélra felhasználni, ami szintén jelentős hatással lehet a piacra. 
Mi a közös Berlinben, Stockholmban, New Yorkban és San Franciscóban? Az, hogy mindegyikük városvezetése azt gondolta, jó ötlet központilag belenyúlni az ingatlanpiac kereslet-kínálati folyamataiba, és a lakáspolitikai illetve a turizmusfejlesztési kérdéseket egy huszárvágással megoldani. Az eredmény: drasztikus csökkenés a kínálati oldalon, elrettentették a befektetőket, csökkent az ingatlanok piaci értéke, romlott a minősége, amely visszahatott a városok vonzerejére is. A fentebb felsorolt városok listája nem teljes, de Terézváros vezetése az Airbnb betiltásával ehhez a társasághoz csatlakozhat, és félő, hogy ez a folyamat magával ránthatja Budapest ingatlanpiacát is - vélik a turisztikai szakemberek 
Szeptember 2-15. között a terézvárosi lakosok körében szavazást tartottak az airbnb-típusú (rövid távon kiadható) szállások betiltásáról. Az eredmény alapján a szavazók 54%-a támogatta a tiltást, ami így 2026. január 1-jén lép majd hatályba. Soproni Tamás polgármester bejelentette, hogy az új rendelet alapján 0, azaz nulla napban határozzák meg a kiadható napok számát a rövid távon kiadható szállások esetén, tehát az ilyen szállások bezárnak. 
Habár Magyarországon nincsen precedensjog, kúriai jogesetek tucatjai bizonyítják, hogy az ingatlanunk bizony értékcsökkenést szenved el, ha mobiltorony épül a közelben. A téma igen kényes, de a THT utánajárt a részleteknek. 
Rugalmas munkaidő, több százezres, akár milliós jutalék egy-egy eladás után. Az ingatlanközvetítői szakma sokak számára színesnek és izgalmasnak tűnhet, azonban a valóságban kihívásokkal teli terület. Az ingatlanpiac folyamatosan változik, a kereslet és kínálat dinamikája állandóan mozgásban van, és a vevői igények állandóan és sokféle irányba fejlődnek. Ahhoz, hogy valaki sikeres legyen ebben a szakmában, nem elég csupán a kitartó munka és a piac ismerete, számos egyéb tényező is szerepet játszik abban, hogy sikeressé váljon az ember ebben a sokak szerint mára felhígult szakmában. Cikkünkben mi most néhányat ki is bontunk részletesebben. 
Az elmúlt hónapban jelentős lendületet kapott a lakásárak emelkedése, ami különösen izgalmas fejlemény azok számára, akik lakásvásárlást fontolgatnak. Az ingatlan.com lakásárindexe alapján júliusban a lakóingatlanok ára 1 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, ami azt mutatja, hogy a piac felívelőben van. Ha éves összevetésben vizsgáljuk, még látványosabb a drágulás: míg januárban az éves lakásáremelkedés mindössze 1,6 százalékos volt, júliusra ez az ütem 6,4 százalékra gyorsult! 
Idén novemberben először várjuk az INGATLAN 2024 című konferenciára és EXPO-ra, ahol az ingatlanszakma képviselői és ügyfelei találkozhatnak egymással. A rendezvényen jelen lesznek az ingatlankezelők, a beruházók, az ingatlanközvetítők, az ingatlanfelújítók, a befektetők és az ingatlant finanszírozók is. Ügyfeleik is ott lesznek: magánszemélyek és cégek tulajdonosai, döntéshozói. Akik ingatlanvagyonnal rendelkeznek, és terveik vannak hasznosítására, eladására, vételére. 
Nagy horderejű változás volt a lakásra gyűjtők életében, amikor 2018 októberében megszűnt a lakástakarék megtakarítások után járó 30 százalékos, de legfeljebb évi 72 ezer forintos állami támogatás. Végül 2023-ig kellett várni arra, hogy feltámadjon és erőre kapjon a lakástakarékok piaca. Jelenleg három hitelintézet kínál, ráadásul többféle konstrukciót is a témában. Pozitív változás, hogy eltűnt a korábbi havi 20 ezer forintos megtakarítási plafon, valamint, hogy egy magánszemélynek/egy társasháznak akár több LTP szerződése is futhat párhuzamosan. 
Most július 1-jén lesz öt éve, hogy az első kérelmezők benyújthatták igényüket a Babaváró hitelre, amely egy szabad felhasználású, ingatlanfedezet nélküli kölcsön maximum 10 millió forint összegben. Lényege: a hitel hátralévő része az első gyermek igazolása után kamatmentessé válik, a második gyermek után pedig a hitel támogatássá alakul: az aktuális fennálló tőketartozás 30%-át, ha pedig a harmadik baba is igazolásra kerül, a teljes fennálló tartozást elengedik. Sokan azonban nem tudják a vállalt időre teljesíteni a gyermeke(ke)t. Közülük több, gyermek nélküli kérelmező élhet a méltányosság lehetőségével, de nem mindenki. Most egy törvénymódosítás miatt felcsillant a remény arra, hogy az ő helyzetük is rendeződik. 
Egy lakás vásárlása egy ember életében a legkomolyabb ügylet, újépítésű lakást venni ráadásul még rizikós is. Az alábbi összefoglalónk célja, hogy útmutatást adjon a leendő újépítésű lakást vásárlók számára a nehézségeket és jogi kockázatokat figyelembe véve, amelyekre különös figyelmet kell fordítani ingatlanbefektetéseink során. 
Varga Mihály pénzügyminiszter elmúlt hetekben tett bejelentése szerint a kormány további két évvel hosszabbítja meg az idén év végén lejáró kedvezményes lakásáfát, így 2026. december 31-ig az új építésű lakásokat (150 négyzetméterig) csupán 5%-os áfakulcs terheli. A lakásáfa meghosszabbítása, a CSOK - vissza nem térítendő - vidéki változata, a CSOK-hitel, az újonnan bevezetett CSOK Plusz, a lakáscélú kölcsönhöz adott 10%-os önerő-kedvezmény bevezetése és a Babaváró kölcsön összegének megemelése folytán a beruházási kedv és az újépítésű lakások iránti kereslet nem fog csökkenni, az biztos. 
The International Union of Property Owners (UIPI), azaz a Lakástulajdonosok Nemzetközi Szövetsége most felmérést készít a MAGÁNBÉRBEADÓK szemszögéből az EURÓPAI DIÁKSZÁLLÁSOKRÓL. A szervezet célja, hogy értékes információkat és adatokat gyűjtsön az UIPI szakpolitikai munkájához az ágazatnak ezen különleges részével kapcsolatban, amely jelenleg - sajnos - jelentős válsággal néz szembe. Támogassa a szervezet munkáját és a diákok helyzetét azzal, hogy kitölti a kérdőívet! 
Kedvezőek az ingatlanpiac növekedési kilátásai 2024-ben! Az ingatlanpiac jelenlegi helyzetével, kilátásaival és aktuális témáival foglalkozott mélyrehatóan a BIZNISZ AZ INGATLANBAN - 2024. című PP Konferencia, melyen a számos érdeklődő mellett a THT is képviseltette magát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Székházában. Cikkünkben a konferencia legérdekesebb előadásaiból szemezgetünk. 
A magyar lakóingatlan-állomány energetikai szempontból rendkívül elavult, ami hozzájárul a pazarló energiafelhasználáshoz, ezáltal pedig a növekvő károsanyagkibocsátáshoz, a megélhetési költségek növekedéséhez és hazánk tartós energiafüggőségéhez. A hazai lakóépületek érdemi megújulásához azonban évente legalább 100-150 ezer lakóingatlant kellene korszerűsíteni. Ezért a hazai épületfelújítás felgyorsításáért egy olyan szakmai összefogás jött létre, amit az Egyensúly Intézet kezdeményezett, és amelyhez már több mint egy tucat piaci és szakmai szervezet csatlakozott. 
Elindult a Fővárosi Lakásügynökség, a Budapesti Önkormányzat új projektje a megfizethető bérlakások számának növelésére - jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester és Kovács Vera, a lakásügynökség vezetője. A bérlőket majd névjegyzék- és pályázati rendszeren keresztül választják ki, akiknek megfizethető és biztonságos lakhatást kínálnak. 
Áprilisban indul a kormány 200 milliárd forintos keretösszegű, harminc év alattiak elhelyezkedését segítő Ifjúsági Garancia Plusz programja - jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
