THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Feszültség az ingatlanpiacon: egyszerre van jelen a kínálati bővülés és a drágulás2024. szeptember 12. |
|---|
 A Duna House legfrissebb jelentése és az ingatlan.com adatai alapján komplex kép bontakozik ki a magyar lakáspiac jelenlegi helyzetéről.
|
|
4 670 HUF
Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
Budapest belvárosában: szűkös kínálat és magas árak A budapesti lakáspiac a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is kiemelt figyelmet érdemel, különösen a belvárosi kerületekben tapasztalható áremelkedések és a szűkülő kínálat miatt. A Duna House elemzése alapján Budapest belvárosában (V., VI., VII. kerületek) változatlanul nagy az érdeklődés az ingatlanok iránt, azonban a kínálat jelentősen szűkült. Az elérhető ingatlanok mindössze 15%-a található ebben a három kerületben, miközben a négyzetméterárak továbbra is meghaladják az 1 millió forintot. Az V. kerület továbbra is a legdrágább, ahol az átlagos négyzetméterár 1,25 millió forint, és egy lakás átlagosan több mint 100 millió forintba kerül. A VI. kerületben az átlagos négyzetméterár szintén meghaladja az 1 millió forintot, míg a VII. kerületben a 945 ezer forintos négyzetméterár jelzi a folyamatos áremelkedést. A VII. kerület különösen figyelemre méltó, ahol az év eleje óta 5%-os áremelkedés tapasztalható. Külföldiek hatása az árakra és a bérleti díjakra A belvárosi ingatlanpiacon egyre nagyobb a külföldi befektetők jelenléte, különösen az V., VI., és VII. kerületekben, ahol a külföldi vásárlók aránya eléri a 10%-ot. Ez az arány országosan és Budapest többi részén mindössze néhány százalék. A külföldiek jelenléte - értve itt a túristákat és a diákokat - nem csak a vásárlásokra, hanem a bérleti piacra is hatással van. A belvárosban az átlagos bérleti díjak folyamatosan emelkednek, az V. kerületben már meghaladja a havi 400 ezer forintot, míg a VI. és VII. kerületekben ez az összeg 240 ezer forint körül mozog. A Duna House szakértője, Benedikt Károly szerint a belváros elérhetősége és megfizethetősége egyre inkább a nyugati nagyvárosok trendjét követi, ahol már jó ideje a befektetők dominálnak, miközben az otthont keresők a külső kerületekbe vagy az agglomerációba szorulnak. Új lakások piaca: kínálati rekord és lassuló áremelkedés Az ingatlan.com jelentése szerint az új építésű lakások kínálata országosan másfél évtizedes rekordot döntött, mivel több mint 8 100 új lakás és ház került piacra (utoljára a 2009-es devizahitel-válság előtt árultak ennyi új építésű ingatlant!). Ez a bővülés pedig jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az új ingatlanok árnövekedése mérséklődve folytatódjon. Budapesten az új lakások ára 5%-kal - míg a használt lakásoké 10%-kal (!) - emelkedett az év során. Az új lakóingatlanok négyzetméterára szeptember elején átlagosan 1,38 millió forint volt, ami minimális növekedést jelent az egy évvel korábbi 1,32 millió forintos átlaghoz képest.A legkedvezőbb árú kerületek közé tartozik a XVIII. és a XX. kerület, ahol az új lakások átlagos négyzetméterára 900 és 952 ezer forint között mozog. Ezzel szemben a XI. és XIII. kerületekben az átlagárak már meghaladják az 1,4-1,5 millió forintot négyzetméterenként. A legdrágább ingatlanokat a XII. kerületben találhatjuk, ahol a négyzetméterárak már 2,8 millió forint fölött vannak. Vidéken - pontosabban - a vármegyeszékhelyek lakáspiacán is jelentős drágulás tapasztalható. Debrecenben, Pécsen, Szegeden és Zalaegerszegen az új építésű ingatlanok négyzetméterára elérte az 1 millió forintos szintet, míg Székesfehérvár, Veszprém és Kecskemét árai 929-940 ezer forint körül mozognak. Kecskeméten, Miskolcon és Nyíregyházán valamivel kedvezőbbek az árak, ezekben a városokban még lehet 700 ezer forint alatti négyzetméteráron új lakóingatlant vásárolni. "A tavalyi bizonytalan, alacsony kereslettel párosuló piaci helyzetben sok beruházó elhalasztotta a lakásépítéseket, de a legnagyobb fejlesztőknek muszáj építeni és előremenekülni. Így tudják elkerülni az elmúlt években kibővített kapacitásaik leépítését, legyen szó gépekről vagy munkaerőről. Emiatt várhatóan az új építésú lakások később sem lesznek hiánycikkek az ingatlanpiacon. A költségek folyamatos emelkedése miatt azonban az áraik középtávon a jelenleginél tempósabban emelkedhetnek."- tette hozzá Balogh László az ingatlan.com szakértője. Az országos lakáspiacon most egyértelműen kettős hatás figyelhető meg: míg a belvárosi ingatlanok ára - befektetői hatásra - tovább növekszik és a kínálat egyre inkább szűkül, addig az új lakások piaca fellendülőben van. Az új építésű ingatlanok kínálata jelentősen bővült, ami segít visszafogni az árak drasztikus emelkedését. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés. 
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu 
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki. 
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe. 
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk. 
A 2025 elején tapasztalt gyors lakásár-emelkedést később lassabb ütemű drágulás váltotta fel. Eközben az elkészült új lakások száma csökkent, ugyanakkor az építési engedélyeké jelentősen nőtt. Mindez arra utal, hogy a piacon egyszerre vannak jelen a kínálati szűkösség jelei és a későbbi élénkülés előfeltételei. 
Megjelent a Lakhatási Minimum a 2026-os országgyűlési választásokra. A Lakhatási Koalíció szervezetei február 10-én nagy sajtóérdeklődés mellett mutatták be a 2026-os választásokra frissített Lakhatási Minimumot. A szakpolitikai javaslatcsomagban támpontot adnak minden, az április 12-i parlamenti választáson induló jelöltnek és jelöltállító szervezetnek azzal kapcsolatban, hogy milyen lakáspolitikai gondolkodás és konkrét lépések segítenek kiutat találni a jelenlegi lakhatási válságból. 
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni. 
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
