THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Hogyan különböztessük meg a profi duguláselhárítót a lehúzó kóklerektől?2025. január 28. |
|---|
 Egyre többet hallani olyan esetekről, hogy egy duguláselhárítást több százezer, vagy akár milliós tételként számláznak ki szolgáltatók az ország különböző területein. Mi ennek az oka, mik a reális árak? A THT Batuska Csabát, Drain Expert Kft. ügyvezetőjét kérdezte a témában.
|
|
42 100 HUF
Prémium minőségű NOTRAX Beltéri szennyfogó szőnyeg 90 x 150 cm
 Érdekel → |
|
THT: Kezdjük a legelejéről! Nem megy le a WC, jön vissza a víz, Google-ön gyorsan nekiállok keresni duguláselhárítót. Hogyan döntsön az ember arról, hogy kit hívjon ki? Batuska Csaba: Az attól függ, hogy társasházban, vagy családi házban élünk. Ha társasházban élünk, akkor először mindenképpen a közös képviselőt hívjuk, aki a saját, megbízható vállalkozójával dolgozik, ilyenkor legtöbbször nekünk a beengedésen kívül nem lesz dolgunk. Ha családi házban van a dugulás, akkor pedig a legfontosabb az, hogy a megkeresett szolgáltató ne folyóméterenkénti díjszabásban gondolkozzon. THT: Mit jelent a folyóméterenkénti díjszabás? Batuska Csaba: Ez a leginkább tipikus lehúzási módszer: ingyenes a kiszállás, de az elektromos csőgörénynél méterenként felszámolnak 10-12 ezer Ft-ot. Aztán valahogyan kiderül, hogy 20-30 méter is lement a csatornába és mindjárt kész is van a 200-300 ezer Ft-os számla. THT: Mi a reális ár egy duguláselhárításra? Batuska Csaba: Társasház esetén meg kell különböztetnünk lakáson belüli, vagy strangon keletkezett dugulást. Itt nagyon fontos szerepe van a szakértelemnek, hogy a szolgáltató hamarabb átlássa azt, hogy hol van a probléma. Ha társasházi lakásnál a mosogatóban, mosdóban, zuhanynál van a dugulás, akkor 20-50 ezer Ft a reális ár, wc alapvezetőknél 40-80 ezer Ft, ha viszont a külső alapcsatornánál van a probléma, akkor ott - a társasház méretétől függően - valóban lehet akár 150-200 ezer Ft-os az elhárítás díja. De hangsúlyozni szeretném, hogy itt a közös képviselet az elsődleges kapcsolat, neki kell megrendelni ilyen esetekben a munkát. THT: Fizeti a biztosító a duguláselhárítást? Batuska Csaba: Természetesen, a dugulási károkat az összes biztosító fedezi. Érdemes megnéznünk a biztosítási kötvényünket - akár társasházban, akár családi házban élünk - hogy milyen értékhatárig van rá fedezet, ez jó támpontot ad arra, hogy a munkadíjat tekintve milyen nagyságrendre számíthatunk. THT: Mik a leginkább jellemző dugulási okok? Batuska Csaba: Az első kérdésünk a legtöbbször az, hogy ugye nem dobnak nedves törlőkendőt a wc-be? Vagy a WC-papír gurigát. De láttunk már mindenfélét, például összeálló macskaalmot is a csatornában, ami megállította a víz útját. A legtöbb dugulás általában emberi hibára vezethető vissza, ha pedig nem a felhasználó, akkor sok esetben a slendrián kivitelezés az, ami miatt sok munkánk van. THT: Milyen kivitelezési hibákra gondol? Batuska Csaba: Nagyon sok új társasházban elrontják a csőméretezést, régebbi társasházaknál pedig a csövek egyszerűen csak elérik az életciklusuk végét. A családi házak esetében ma már minden második háznál látunk kivitelezés gondokat: lejtési problémák, csatlakozási problémák, csőméretezés, vagy egyszerűen csak elfelejtik a kivitelezők, hogy kötelező wc-nek öblítenie minden kiállást annak érdekében, hogy később ne kelljen zsírfaló baktériumokkal lebontatni a lerakódásokat a vezetékekről. THT: Hogyan lehet megelőzni a bajt? Batuska Csaba: A rendeltetésszerű használat - miszerint nem dobálunk bele mindent a wc-be - mellett fontosnak tartanám, hogy mielőtt bárki bármit vesz - akár lakást, vagy házat - nézesse át szakértővel a víz- és csatornaterveket, hogy mire számíthat. Ha van rá lehetőség, akkor egy családi háznál már érdemes a tervezésnél is bevonni második szakértőt, vagy ha már elkészült a csatornarendszer, akkor egy kamerás vizsgálattal megnézni, hogy az hogyani is sikerült. Így több százezer forintot spórolhatunk a későbbiekben például egy kocsibeálló, vagy kert felbontása, felásása és a javítási munkálatok kapcsán. THT: Milyen állapotban vannak amúgy átlagosan a vezetékek? Batuska Csaba: A régi építésű társasházaknál és házaknál nagyon sok a lerakódás a vezetékeken, sokszor látjuk azt, hogy a 40-50 éve lerakott csatornákon már a kamera is alig fér át, nem beszélve magának a vezetéknek a szétmállásáról. Ugyanez a helyzet a telekhatáron kívüli vezetéknél, amik sokáig a Csatornázási Művek tulajdonában voltak és kevesen tudják, hogy ez már nem így van. Ezekkel is sokat kell foglalkoznunk, hiszen ezek rendbetétele is sokszor az ingatlantulajdonosoknak nemcsak érdeke, hanem feladata is. Drain Expert Kft., Budapest és környéke
Kapcsolódó cikkünk: Dugulásos átverés - Hogyan védekezzünk a túlszámlázó szolgáltatók ellen? |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Az országos energiaellátás biztonságának fenntartásában a társasházi lakók egyéni döntései összeadódva óriási erőt képviselnek. Sokszor nincs szükség drága gépcserékre vagy beruházásokra ahhoz, hogy érdemben lefaragjunk a fogyasztásból. Apró, azonnal bevezethető szokásváltásokkal már a mai naptól kezdve jelentős mennyiségű áramot takaríthatunk meg a négy fal között és a lépcsőházban egyaránt. 
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét. 
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot". 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár. 
A társasházak működtetésével kapcsolatos feladatok az elmúlt években jelentősen összetettebbé váltak, miközben a lakóközösségek által fizetett közös képviseleti díjak emelkedése sok esetben nem követi a növekvő szakmai, műszaki és adminisztratív terheket. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a THT Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap 2026. év eleji felmérése azt vizsgálta, hogyan alakulnak jelenleg a közös képviselői díjak Magyarországon, milyen tényezők befolyásolják meghatározását, valamint hogyan értékelik saját szakmai helyzetüket és munkaterhelésüket a társasházkezeléssel foglalkozó szakemberek. 
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet. 
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
