THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Hogyan különböztessük meg a profi duguláselhárítót a lehúzó kóklerektől?2025. január 28. |
|---|
 Egyre többet hallani olyan esetekről, hogy egy duguláselhárítást több százezer, vagy akár milliós tételként számláznak ki szolgáltatók az ország különböző területein. Mi ennek az oka, mik a reális árak? A THT Batuska Csabát, Drain Expert Kft. ügyvezetőjét kérdezte a témában.
|
|
109 480 HUF
THS GDPR-3 adattároló iratszekrény
 Érdekel → |
|
THT: Kezdjük a legelejéről! Nem megy le a WC, jön vissza a víz, Google-ön gyorsan nekiállok keresni duguláselhárítót. Hogyan döntsön az ember arról, hogy kit hívjon ki? Batuska Csaba: Az attól függ, hogy társasházban, vagy családi házban élünk. Ha társasházban élünk, akkor először mindenképpen a közös képviselőt hívjuk, aki a saját, megbízható vállalkozójával dolgozik, ilyenkor legtöbbször nekünk a beengedésen kívül nem lesz dolgunk. Ha családi házban van a dugulás, akkor pedig a legfontosabb az, hogy a megkeresett szolgáltató ne folyóméterenkénti díjszabásban gondolkozzon. THT: Mit jelent a folyóméterenkénti díjszabás? Batuska Csaba: Ez a leginkább tipikus lehúzási módszer: ingyenes a kiszállás, de az elektromos csőgörénynél méterenként felszámolnak 10-12 ezer Ft-ot. Aztán valahogyan kiderül, hogy 20-30 méter is lement a csatornába és mindjárt kész is van a 200-300 ezer Ft-os számla. THT: Mi a reális ár egy duguláselhárításra? Batuska Csaba: Társasház esetén meg kell különböztetnünk lakáson belüli, vagy strangon keletkezett dugulást. Itt nagyon fontos szerepe van a szakértelemnek, hogy a szolgáltató hamarabb átlássa azt, hogy hol van a probléma. Ha társasházi lakásnál a mosogatóban, mosdóban, zuhanynál van a dugulás, akkor 20-50 ezer Ft a reális ár, wc alapvezetőknél 40-80 ezer Ft, ha viszont a külső alapcsatornánál van a probléma, akkor ott - a társasház méretétől függően - valóban lehet akár 150-200 ezer Ft-os az elhárítás díja. De hangsúlyozni szeretném, hogy itt a közös képviselet az elsődleges kapcsolat, neki kell megrendelni ilyen esetekben a munkát. THT: Fizeti a biztosító a duguláselhárítást? Batuska Csaba: Természetesen, a dugulási károkat az összes biztosító fedezi. Érdemes megnéznünk a biztosítási kötvényünket - akár társasházban, akár családi házban élünk - hogy milyen értékhatárig van rá fedezet, ez jó támpontot ad arra, hogy a munkadíjat tekintve milyen nagyságrendre számíthatunk. THT: Mik a leginkább jellemző dugulási okok? Batuska Csaba: Az első kérdésünk a legtöbbször az, hogy ugye nem dobnak nedves törlőkendőt a wc-be? Vagy a WC-papír gurigát. De láttunk már mindenfélét, például összeálló macskaalmot is a csatornában, ami megállította a víz útját. A legtöbb dugulás általában emberi hibára vezethető vissza, ha pedig nem a felhasználó, akkor sok esetben a slendrián kivitelezés az, ami miatt sok munkánk van. THT: Milyen kivitelezési hibákra gondol? Batuska Csaba: Nagyon sok új társasházban elrontják a csőméretezést, régebbi társasházaknál pedig a csövek egyszerűen csak elérik az életciklusuk végét. A családi házak esetében ma már minden második háznál látunk kivitelezés gondokat: lejtési problémák, csatlakozási problémák, csőméretezés, vagy egyszerűen csak elfelejtik a kivitelezők, hogy kötelező wc-nek öblítenie minden kiállást annak érdekében, hogy később ne kelljen zsírfaló baktériumokkal lebontatni a lerakódásokat a vezetékekről. THT: Hogyan lehet megelőzni a bajt? Batuska Csaba: A rendeltetésszerű használat - miszerint nem dobálunk bele mindent a wc-be - mellett fontosnak tartanám, hogy mielőtt bárki bármit vesz - akár lakást, vagy házat - nézesse át szakértővel a víz- és csatornaterveket, hogy mire számíthat. Ha van rá lehetőség, akkor egy családi háznál már érdemes a tervezésnél is bevonni második szakértőt, vagy ha már elkészült a csatornarendszer, akkor egy kamerás vizsgálattal megnézni, hogy az hogyani is sikerült. Így több százezer forintot spórolhatunk a későbbiekben például egy kocsibeálló, vagy kert felbontása, felásása és a javítási munkálatok kapcsán. THT: Milyen állapotban vannak amúgy átlagosan a vezetékek? Batuska Csaba: A régi építésű társasházaknál és házaknál nagyon sok a lerakódás a vezetékeken, sokszor látjuk azt, hogy a 40-50 éve lerakott csatornákon már a kamera is alig fér át, nem beszélve magának a vezetéknek a szétmállásáról. Ugyanez a helyzet a telekhatáron kívüli vezetéknél, amik sokáig a Csatornázási Művek tulajdonában voltak és kevesen tudják, hogy ez már nem így van. Ezekkel is sokat kell foglalkoznunk, hiszen ezek rendbetétele is sokszor az ingatlantulajdonosoknak nemcsak érdeke, hanem feladata is. Drain Expert Kft., Budapest és környéke
Kapcsolódó cikkünk: Dugulásos átverés - Hogyan védekezzünk a túlszámlázó szolgáltatók ellen? |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit. 
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét. 
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja. 
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg. 
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz. 
A fűtési szezonban kevés kellemetlenebb dolog van annál, mint amikor a lakók arra panaszkodnak, hogy „nem melegek a radiátorok". A közös képviselő ilyenkor a frontvonalban találja magát, hiszen a probléma egyszerre technikai, kommunikációs és szervezési feladat is. Egy korszerű, hitelesített mérőműszer azonban nemcsak a hibák gyors beazonosításában segít, hanem abban is, hogy a képviselő hitelesen és hatékonyan képviselhesse a közösség érdekeit. 
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott. 
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség. 
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen. 
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség? 
A penész megjelenése sok háztartásban tapasztalható probléma, különösen ablakcsere és szigetelés után, de akár új építésű otthonokban is felütheti a fejét. Hogyan biztosítható a folyamatos minimális szellőzés és hogyan előzhető meg ezzel a penész kialakulása egyszerűen és megfizethetően? 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
