Ilyen társasházakban élnek majd a budapestiek 2050-ben2024. augusztus 1. |
|---|
Az emberiség mindig is törekedett a kényelmes és egyben biztonságos otthoni környezet megteremtésére. Ahogy haladunk előre az időben, az építtetők új dimenzióba helyezik ezt a törekvést - természetesen - a modern technológia vívmányainak felhasználásával. Idővel és a technológia rohamos fejlődésével Budapest városképe is radikálisan átalakul. A 2050-es év modern lakóparkja nem csupán korszerű épületek halmaza, hanem olyan otthonok összessége lesz, ahonnan már nem is lesz kedvünk kimozdulni.
|
|
8 260 HUF
Kis méretű Postaláda több színben
![]() Érdekel → |
|
A jövő otthonaiba napenergiát felhasználó utakon juthatunk majd el, mely üvegből, szilícium gumiból és betonból készül, ami nemcsak elég erős, hanem még az otthonunk áramellátásához is hozzájárul. A lakáson belül A lakásokon belül a központi szerepet az okosotthon-technológia játssza majd, amely lehetővé teszi a lakók számára, hogy hangparancsokkal vagy mobilalkalmazásokon keresztül irányítsák otthonukat. Az automatizált világítástól kezdve, a hőmérséklet-szabályozáson át, egészen a biztonsági rendszerekig minden a lakók igényeihez fog igazodni. Olyan intelligens toalettek lesznek, amik nemcsak hűtenek, fűtenek, muzsikát szolgáltatnak, hanem valós időben elemzik majd az egészségi állapotunkat. Az intelligens falak bármikor képesek lesznek a színüket megváltoztatni, hogy illeszkedjenek a hangulatunkhoz. A konyha szerelmesei imádni fogják azt a teljesen integrált konyhai intelligens központot, mely egy központi elhelyezkedésű, érintőképernyős műszerfalon keresztül, WiFi- és Bluetooth-kapcsolat segítségével tájékoztat bennünket minden számunkra érdekes dologról. A robotporszívók és felmosó robotok, robotfűnyírók mellé jönnek a medencetisztító robotok, és azok, melyek megetetik a háziállatainkat és további házimunkák alól mentesítenek bennünket.
A 3D nyomtató a háztartások olyan alapvető berendezésévé fog válni, akár a mosógép. A házi nyomtatók elsősorban ételek előállítását fogják helyettünk elvégezni, amivel - jó pénzért - a legnívósabb éttermek ételkülönlegességeit is reprodukálni tudjuk majd. Tekintettel arra a tendenciára, hogy a középosztály fogy és idővel egyre többen fognak abból lemorzsolódni, a tehetősebb réteg számára a biztonság és a kényelem az eddiginél is nagyobb prioritást élvez majd a jövő luxus lakóparkjaiban. A legmodernebb biztonsági rendszerek, mint például a biometrikus beléptetőrendszerek (pl. arc-, hang-, írisz-, retina-, kéz-, ujjlenyomat stb. azonosítással), a mozgásérzékelők és az azokkal összekapcsolt biztonsági kamerák mind-mind hozzájárulnak majd a lakók biztonságához és nyugalmához, melyek szükség esetén azonnal értesítik a lakókat és a hatóságokat. Az épületkomplexum A jövő lakóparkja nemcsak az ott lakók zavartalan munkavégzésére - mivel leginkább a home-office lesz a jellemző - és magánéletére összpontosítanak majd, hanem a közösségi területeket is újra fogja értelmezni. Zöld parkok, közösségi kertek, és interaktív játékterek biztosítják a szabadidős tevékenységek széles skáláját a lakóparkon belül, a gyerekek, de leginkább a felnőttek igényei szerint, mivel addigra jelentősen lecsökken a születésszám. Ezek a területek szintén a legújabb technológiával lesznek felszerelve, például időjárás-érzékelőkkel, amelyek automatikusan szabályozzák pl. a növényzet öntözését. Az egész komplexum is már eleve úgy lesz kialakítva építészetileg, hogy optimalizálja a természetes fényt és a szellőzést, csökkentve ezzel az energiafogyasztást.
Légtisztító rendszerek, a lakásokhoz tartozó vertikális kertek, és közös széles zöldterületek biztosítják majd a friss levegőt és az ott lakók számára a természet közelségét. Ezek a zöldfelületek pedig nemcsak esztétikailag vonzóak, hanem hozzájárulnak a városi mikroklíma javításához is, mert a fenntarthatóság kulcsfontosságú szerepet játszik. Napenergia, szélenergia, víz-újrahasznosító rendszerek és a zöldtetők nemcsak a környezetet óvják, hanem hosszú távon gazdaságosak is, figyelembe véve a fosszilis készleteink kimerülését. A napelemek jóval elegánsabb megoldását fogják ezeknél a lakóparkoknál használni, amikor a cserép maga a cella, azaz szép is lesz és költséghatékony is egyben. A 2050-es év legkorszerűbb lakóparkja úgy van kialakítva, hogy minimalizálja az ökológiai lábnyomot, miközben maximalizálja a lakók kényelmét. A járművek tárolása A közlekedés és a járműtárolás terén is jelentős változásokat hoz majd a jövő. Az autóbeállók és garázsok nem csupán tárolóhelyek ezentúl, hanem intelligens közlekedési csomópontok és automatizált parkolórendszerek, elektromos autók és drón autók töltőállomásai, de akár csomagszállító drón-kikötők is helyet kaphatnak itt. Az önvezető járművek és a robotizált parkolási asszisztensek a közlekedés új szintjére emelik majd az akkori modern lakóparkot. A drónok a levegőben közlekednek, a személyes és üzleti célú szállításokat is ellátják, csökkentve ezzel a földi közlekedés terhelését és jelentősen meggyorsítva a kézbesítési időt.
A 2050-ben épülő budapesti luxus lakópark a jövő városának mintaképe lesz: ötvözi a modern technológiai vívmányokat a fenntarthatóság és a kényelem igényével. Azonban a jövő lakóparkja nem csupán az építészeti és technológiai vívmányokról szól majd, hanem az életminőség javításáról is azok számára, akik majd azt meg tudják fizetni. A technológia és a természet összhangja, a kényelmi szolgáltatások és a biztonságos környezet mind-mind hozzájárulnak egy olyan életstílushoz, ami eddig csak a jövő ígérete volt és csak filmekben láthattunk. Azonban ezek után felmerül az a kérdés, hogy mi lesz 2050-re a már meglévő épületekkel? A kutatások alapján bár elöregedett az ingatlanállomány, a jelenlegi épületek 70%-a 2050-ben is állni fog. Az a kérdés azonban, hogy vajon azért, mert megfelelően korszerűsítve és felújítva még mindig értéknek számítanak és nívós életminőségben lehet bennük élni, vagy pedig azért, mert még a lebontásukra sem lesz pénz. A háztömbökre és a lakásállományra a kedvezőbb forgatókönyv szerint az általános „kikupálás" vár, míg, ha a kedvezőtlenebb forgatókönyv valósul meg, akkor a budapestiek nagy része bajban van. Ugyanis a lakástulajdon könnyen passzív vagyonná válhat a lerobbant, jelentős felújításra szoruló háztömbökben, hiszen az elengedhetetlenül fontos munkákat - erre irányuló pályázatok és támogatások híján - csak jelzáloghitelből tudják elvégezni.
Vagyis, ha a jövőben nem nő annak a tulajdonosi körnek a nagysága, amelyik önerőből fel tudja újítani a régebbi épületeket, akkor nem csupán panelprogramra lesz szükség, hanem az egykor bérházaknak épült tömbök teljes mértékű támogatott rehabilitációjára is sort kell keríteni, mielőtt veszélyessé nyilvánítják és kiürítik azokat, tovább súlyosbítva ezzel ez egyre durvuló lakhatási válságot. Nem is beszélve arról, hogy ezek a "nemtörődöm" házak egy idő után akár ránk is dőlhetnek. dr. Busa Kamilla Virág Kapcsolódó cikkünk: Omladozó társasházak: a lakástulajdonosoknak kell fizetni, ha kár keletkezik |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Az emberiség mindig is törekedett a kényelmes és egyben biztonságos otthoni környezet megteremtésére. Ahogy haladunk előre az időben, az építtetők új dimenzióba helyezik ezt a törekvést - természetesen - a modern technológia vívmányainak felhasználásával. Idővel és a technológia rohamos fejlődésével Budapest városképe is radikálisan átalakul. A 2050-es év modern lakóparkja nem csupán korszerű épületek halmaza, hanem olyan otthonok összessége lesz, ahonnan már nem is lesz kedvünk kimozdulni.





A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 14-én ismét megszervezi pro bono napját, amelynek célja, hogy anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen a jogi segítség. A kezdeményezéshez idén is közel száz ügyvéd csatlakozott, akik a nap folyamán díjmentes tanácsadást nyújtanak a jelentkezőknek.
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba. 
A megfizethetetlen vagy nem megfelelő lakás ma már nem csupán egyéni tragédia. Az Eurofound 2023-as „Unaffordable and Inadequate Housing in Europe" című jelentése, illetve a kutatók - Hans Dubois és Marie Hyland - 2025. júniusi előadása a 46. UIPI-kongresszuson azt üzeni: bár a tagállamok lakáspiaci sajátosságai eltérnek, a problémák mély szerkezeti okai közösek, és legfőképpen a fiatal generációkat érintik.
Egy ingatlan eladása vagy megvásárlása sokak számára életük egyik legnagyobb pénzügyi döntése. Ilyenkor nem mindegy, kinek a kezébe adjuk az ügylet lebonyolítását. A szakértő ingatlanközvetítő nemcsak a hirdetéseket kezeli, hanem ismeri a piac folyamatait, a jogi és műszaki buktatókat, és képes valós értéket teremteni az ügyfél számára. Az amatőr viszont gyakran éppen a legfontosabb pillanatokban marad el a szükséges tudással vagy felelősségvállalással.
A THT - Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n mutatta be legújabb fejlesztéseit. Dén Mátyás András főszerkesztő előadásában áttekintette a lap több mint huszonöt éves múltját, és ismertette a következő korszak fő irányait: a THT teljes egészében digitális formában folytatja működését, mesterséges intelligenciával támogatott szakmai szolgáltatásokat kínál, és hűségpont-rendszert vezet be a társasházkezelők számára. 
Az ingatlanpiaci feszültségek és a bérleti díjak emelkedése miatt a spanyol autonóm régiók is sorra keresik azokat a beavatkozási eszközöket, amelyekkel a piaci kínálatot bővíthetik anélkül, hogy közvetlenül lakást építenének. Asturiasban a vezetés vonzóbb feltételekkel próbálja ösztönözni, hogy a hosszabb ideje üresen álló magánlakások bekerüljenek a megfizethető bérlakások körébe. Szociális lakásügynökségi programok korlátozottan Magyarországon is megvalósulnak, de nagyobb intézményi és pénzügyi háttérre volna szükség, hogy szélesebb körben is adott legyen a lehetőség.
A Fővárosi Önkormányzat 2025-ben ismét meghirdette az Égig érő fű programot, amelynek célja, hogy a budapesti társasházak belső udvarai zöld, közösségi terekké váljanak. Az idén megduplázott, 80 millió forintos keretösszegből a főváros a legsűrűbben beépített városi területek zöldfelületi arányát szeretné növelni - a társasházak aktív részvételével és önrészvállalásával.
Felvételsorozat tizenegyedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Kovács Tibor alapító-tulajdonnos, többszörösen díjnyertes Immo1 Ingatlanközvetítő Hálózat
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A holland választási kampány egyik legforróbb témája a lakáshiány, amely nagyjából 400 000 otthon megépítését követelné meg. A politikai ígéretek nagy része ugyanazt mondja: építeni kell. A valódi vita arról szól, hol és hogyan. Hollandia sűrűn lakott ország, a szabad terület szűkös, a társadalmi és gazdasági érdekek pedig egymásnak feszülnek.
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk. 





































