Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Kik finanszírozzák a lakáspiaci szárnyalást? – megjelent az MNB Pénzügyi stabilitási jelentése 2026. június 4.
A hazai lakáspiac tovább élénkült, a legfrissebb jegybanki adatok szerint a kedvezményes hitelkihelyezések előnyei jelentős részben egy jól körülhatárolható, magasabb jövedelmű adósi körhöz kerültek.
8 148 HUF Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag) Érdekel →
A hitelállomány mögötti kockázati profil és jövedelmi koncentráció Míg a lakásfinanszírozási adatok a volumenek látványos megugrását mutatják, a háttérben meghúzódó adósprofil mélyebb vizsgálata rávilágít, hogy a hitelpiaci expanzió egy rendkívül specifikus társadalmi rétegre koncentrálódik. A Pénzügyi stabilitási jelentés adatai szerint a kedvezményes konstrukciók előnyeit döntően a stabilabb, átlag feletti anyagi helyzetben lévő háztartások tudták kihasználni, az alacsonyabb jövedelmű háztartások pedig jóval kisebb arányban tudtak élni a kedvezményes hitelfelvétel lehetőségével. A statisztikák szerint az Otthon Start Program (OSP) szerződéseinek 59 százalékát a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozó ügyfelek kötötték, a teljes folyósított volumen 76 százaléka pedig a legfelső jövedelmi ötödhöz vándorolt, ami érdemi jövedelmi koncentrációt jelez a portfólión belül. Bár a programot igénybe vevők 60 százaléka a 18-35 év közötti fiatal korosztályból került ki, a tranzakciók felét adóstárs bevonása nélkül, egyedülállóként indították el a hitelfelvevők. A megemelkedett hitelösszegek ellenére a jegybanki adósságfék-szabályoknak való megfelelés rendszerszinten egyelőre kiegyensúlyozott maradt. Ez elsősorban a 3 százalékos fix kamatplafonnak és a maximális futamidőknek köszönhető, amelyek hatására a hitelfelvevők átlagos jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatója (JTM) nem mutatott kritikus megugrást a korábbi időszakokhoz képest. Az új támogatott szerződések 17 százalékánál egyszerre jelenik meg a magas jövedelmi és fedezeti kifeszítettség, azaz a 40 százalék feletti JTM és a 70 százalék feletti hitelfedezeti mutató (HFM). A kockázatokat árnyalja, hogy az Otthon Start hiteladósok tipikus eladósodottsága már az éves jövedelmük négyszeresét teszi ki, míg a leginkább kifeszített ügyfélkörnél a hitelösszeg az éves jövedelem hatszoros szorzóját is meghaladja. Ráadásul a magasabb hitelfedezeti szintek térnyerését jelzi, hogy a 80 százalék feletti HFM-mel rendelkező támogatott hitelek a negyedik negyedéves új kibocsátás 28 százalékát adták, ami jelentős növekedés a korábbi időszakokhoz mérten. A lakásfinanszírozási környezet stabilitását és a hitelállomány kifutását a jövőben egyéb makroprudenciális és kormányzati tényezők is befolyásolják, amelyek módosítják a likviditási és amortizációs pályákat. A lakossági hitelkeresletet közvetve továbbra is élénkíti a Közszolgálati Otthontámogatási Program, amelyet a jelentés lezárásáig 176 ezer fő igényelt meg mintegy 166 milliárd forint értékben, évi 1 millió forintig terjedő állami törlesztés-átvállalás mellett. Ezzel párhuzamosan a bankrendszerben továbbra is jelen van egy korábbi sérülékeny állomány kezelése: 2025 végén a határozatlan ideig érvényben lévő jelzáloghitel-kamatstop még mindig 218 ezer szerződést és 842 milliárd forintnyi hitelállományt érintett, amelyen belül a jegybank nagyjából 19 ezer adóst minősített kifejezetten sérülékenynek egy esetleges későbbi szabályozási kivezetés esetére. Forrás: MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés 2026. június Az MNB Lakáspiaci jelentéséből készült összefoglalónkat ide kattintva olvashatják.

Kik finanszírozzák a lakáspiaci szárnyalást? – megjelent az MNB Pénzügyi stabilitási jelentése

2026. június 4.

A hazai lakáspiac tovább élénkült, a legfrissebb jegybanki adatok szerint a kedvezményes hitelkihelyezések előnyei jelentős részben egy jól körülhatárolható, magasabb jövedelmű adósi körhöz kerültek.

8 148 HUF

Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)

Érdekel →

A hitelállomány mögötti kockázati profil és jövedelmi koncentráció

Míg a lakásfinanszírozási adatok a volumenek látványos megugrását mutatják, a háttérben meghúzódó adósprofil mélyebb vizsgálata rávilágít, hogy a hitelpiaci expanzió egy rendkívül specifikus társadalmi rétegre koncentrálódik. A Pénzügyi stabilitási jelentés adatai szerint a kedvezményes konstrukciók előnyeit döntően a stabilabb, átlag feletti anyagi helyzetben lévő háztartások tudták kihasználni, az alacsonyabb jövedelmű háztartások pedig jóval kisebb arányban tudtak élni a kedvezményes hitelfelvétel lehetőségével.

A statisztikák szerint az Otthon Start Program (OSP) szerződéseinek 59 százalékát a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozó ügyfelek kötötték, a teljes folyósított volumen 76 százaléka pedig a legfelső jövedelmi ötödhöz vándorolt, ami érdemi jövedelmi koncentrációt jelez a portfólión belül. Bár a programot igénybe vevők 60 százaléka a 18-35 év közötti fiatal korosztályból került ki, a tranzakciók felét adóstárs bevonása nélkül, egyedülállóként indították el a hitelfelvevők.

A megemelkedett hitelösszegek ellenére a jegybanki adósságfék-szabályoknak való megfelelés rendszerszinten egyelőre kiegyensúlyozott maradt. Ez elsősorban a 3 százalékos fix kamatplafonnak és a maximális futamidőknek köszönhető, amelyek hatására a hitelfelvevők átlagos jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatója (JTM) nem mutatott kritikus megugrást a korábbi időszakokhoz képest. Az új támogatott szerződések 17 százalékánál egyszerre jelenik meg a magas jövedelmi és fedezeti kifeszítettség, azaz a 40 százalék feletti JTM és a 70 százalék feletti hitelfedezeti mutató (HFM).

A kockázatokat árnyalja, hogy az Otthon Start hiteladósok tipikus eladósodottsága már az éves jövedelmük négyszeresét teszi ki, míg a leginkább kifeszített ügyfélkörnél a hitelösszeg az éves jövedelem hatszoros szorzóját is meghaladja. Ráadásul a magasabb hitelfedezeti szintek térnyerését jelzi, hogy a 80 százalék feletti HFM-mel rendelkező támogatott hitelek a negyedik negyedéves új kibocsátás 28 százalékát adták, ami jelentős növekedés a korábbi időszakokhoz mérten.

A lakásfinanszírozási környezet stabilitását és a hitelállomány kifutását a jövőben egyéb makroprudenciális és kormányzati tényezők is befolyásolják, amelyek módosítják a likviditási és amortizációs pályákat. A lakossági hitelkeresletet közvetve továbbra is élénkíti a Közszolgálati Otthontámogatási Program, amelyet a jelentés lezárásáig 176 ezer fő igényelt meg mintegy 166 milliárd forint értékben, évi 1 millió forintig terjedő állami törlesztés-átvállalás mellett.

Ezzel párhuzamosan a bankrendszerben továbbra is jelen van egy korábbi sérülékeny állomány kezelése: 2025 végén a határozatlan ideig érvényben lévő jelzáloghitel-kamatstop még mindig 218 ezer szerződést és 842 milliárd forintnyi hitelállományt érintett, amelyen belül a jegybank nagyjából 19 ezer adóst minősített kifejezetten sérülékenynek egy esetleges későbbi szabályozási kivezetés esetére.

Forrás: MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés 2026. június

Az MNB Lakáspiaci jelentéséből készült összefoglalónkat ide kattintva olvashatják.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

14 900 HUF

Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben

Érdekel →

További híreink

Rendkívül dinamikus áremelkedés és hitelpiaci élénkülés – megjelent az MNB lakáspiaci jelentése 2026. június 4.
A hazai lakáspiac rendkívül intenzív évet zárt: 2025-ben a lakásár-növekedés országosan reálértelemben elérte a 19,0%-ot, ami az elmúlt negyedszázad legjelentősebb áremelkedési üteme. A Magyar Nemzeti Bank 2026. májusi Lakáspiaci jelentéséből kiderül, hogy a dinamikus drágulás mögött komoly feszültségek húzódnak, és a piac 2026 elejére a lassulás jeleit mutatja.

A devizahiteles eljárások tervezett felfüggesztése: segítség vagy újabb akadály az adósoknak? 2026. június 1.
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e.

Pénzügyi megoldások társasházaknak és lakásszövetkezeteknek 2026. május 28.
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet.


Strukturális fordulatot hoz az új kormányzati felépítés az ingatlanpiacon 2026. május 26.
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került.

Új törvényjavaslat a devizahiteles eljárások és végrehajtások felfüggesztéséről 2026. május 21.
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra.

Árat emelt a Posta 2026. május 7.
A Magyar Posta frissítette díjszabását 2026. május 1-jei hatállyal. Az áremelés elsősorban a lakossági és üzleti csomagküldést, valamint a levélpostai szolgáltatásokat érinti.


Bezárul egy kiskapu: szigorodik az Otthontámogatás visszafizetése 2026. április 24.
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.

Felújítási alap vagy eseti befizetés? Melyik modell véd jobban? 2026. április 14.
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan?

A számvizsgáló bizottság szerepe a társasházak működésében 2026. április 1.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.

Brutális spórolásba kezdtek a társasházak – Ha ez így folytatódik, romhalmazzá válhat a magyar lakásállomány jelentős része 2026. március 9.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek.

Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.

Foglaló után hidegzuhany: így válik kockázatossá a 3%-os lakáshitel 2026. március 2.
Olvasói jelzés alapján jutott tudomásunkra, hogy az egyik hazai pénzintézet milyen feltételek mellett köti meg az államilag támogatott, úgynevezett „3 százalékos" lakáshitel-szerződéseket. A hozzánk eljuttatott dokumentumok és információk alapján a konstrukció kockázatai jóval túlmutatnak azon, amit a kedvezményes kamatszint első ránézésre sugall.

Megemelt keretösszeggel rajtol az OTP Bank 2026-os Társasházi Pályázata 2026. február 25.
Megújult formában, 50 millió forintos keretösszeggel indul el az OTP Bank 2026-os Társasházi Pályázata. A 18 éve futó program célja továbbra is az, hogy a lakóközösségek saját elképzeléseik mentén tegyék élhetőbbé környezetüket - az idei évtől a legjobb 20 pályázó egységes, fix összegű, vissza nem térítendő támogatásban részesül.

Egyedi mérőóra vagy költségmegosztó? – A MITOE utánajárt: Itt a Minisztérium állásfoglalásának értelmezése a 676/2023. Kormányrendeletről! 2026. február 17.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?

Elindult a Budapesti Zöld Panelprogram – jelenleg 4 kerületben elérhető a társasházaknak 2026. február 7.
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja.

Nem elég a támogatás – miért kell a magántőke a társasházak energetikai felújításához? 2026. január 19.
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba.

Otthontámogatás: közeleg a január 20-i határidő – kinek és mit kell most lépnie? 2026. január 12.
Ha már van lakáshitel- vagy lakáslízing-szerződés, ami 2026. január 1. előtt érvényesen létrejött, akkor az Otthontámogatás 2026-os igénylésénél 2026. január 20. az első igazán kritikus dátum: eddig kell a kérelmet a munkáltatónál benyújtani.

Lakásvásárlás 2026-tól: mikor kell csak az értékkülönbözet után illetéket fizetni? 2026. január 8.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.

Januártól külterületi ingatlanra is felvehető a FIX 3%-os Otthon Start hitel 2025. december 11.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.

Olcsó hitel, dráguló lakások – az MNB lakáspiaci jelentéséből 2025. december 3.
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra.