Megjelent a THT augusztusi száma!2024. augusztus 27. |
|---|
Minden vég egy új kezdet - mondják, és ez így is van. Augusztustól lezártunk egy emblematikus időszakot a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) egyesületi partnerség kapcsán és robogunk tovább a magunk folyamatos, megújulásokkal teli rögös útján. Tettük mindezt azért, mert - nem mi mondtuk, hanem Önök a felmérésünk kapcsán - a társasházkezelői érdekképviseletek sok tekintetben elfáradtak, nem tudják már a megváltozott, zömében digitális világ által diktált felgyorsult tempót tartani tartalmi és szolgáltatói minőségükben. Ezúton is szeretném az egész jelenlegi és mindenkori szerkesztőség nevében megköszönni Dr. Bék Ágnesnek az elmúlt évek közös munkáját, és jó egészséget kívánok a továbbiakra!
|
|
8 900 HUF
Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben
![]() Érdekel → |
|
De mi ez a rohanás, hogy hova sietünk? Versenyt futunk az idővel. Nem látjuk a hazai társasházak állagának általános javulását. Nem látjuk az uniós pénzeket érkezni az épületfelújításokra. Nem látjuk az elavult, rossz társasházi törvény kapcsán a munkát, a társadalmi egyeztetést, izzadságcseppeket. Nem látjuk a társasházkezelői szakma megbecsülésének jeleit. Lehet, hogy csak nekünk van csukva a szemünk? Nem gondoljuk. Ma Magyarországon jobban keres egy takarító, mint egy társasházkezelő. A társasházban élők nagy részének ugyanakkor fogalma sincs, mit csinál a közös képviselő, de legyen olcsó. Úgy, hogy a magyarországi társasházi ingatlantulajdonosok egy jelentős részének a legnagyobb vagyontárgya a lakása. „De, jó lesz úgy a lépcsőház meg az omladozó homlokzat, csak ne emelkedjen a közös költség." Az ingatlanunk az életterünk, sokkal nagyobb tudatosságra van szükség az állagmegóvás és a karbantartások kapcsán, és igen, a lépcsőház és a lift is a miénk, nemcsak a négy fal közötti terület. Önök pontosan tudják, hogy nem így gondolkodik a többség, és ez nagy baj. A THT egyik legfontosabb küldetése az, hogy a társasházkezelők felé a szakmai információk biztosítása mellett ezt a gondolkodásmódot próbálja az ingatlantulajdonosok körében elterjeszteni. Nem egy-két év lesz az, mire bármilyen rész-sikert elérünk, tudjuk, de ezért dolgozunk nap mint nap. Az őszi THT konferenciaszezon is ennek a gondolatiságnak a célját szolgálja: szeptember 19-én a Sugárban egy TSZOE - UIPI Társasház felújítási szakmai nappal indítjuk a munkát, ahol nemzetközi előadók is beszámolnak az uniós társasházi felújítások eredményeiről. A rendezvényre ITT lehet jelentkezni. Október 17-én a már hagyományos XV. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO konferencia lesz a Lurdy-ban, november 5-én pedig minden az ingatlanokról fog szólni az INGATLAN 2024 konferencia és EXPO rendezvényünkön, szintén a Lurdy Házban. A rendezvényre ITT lehet jelentkezni. Ha máshol nem, ezeken találkozunk! Dr. Dén-Nagy Ildikó PhD |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Minden vég egy új kezdet - mondják, és ez így is van. Augusztustól lezártunk egy emblematikus időszakot a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) egyesületi partnerség kapcsán és robogunk tovább a magunk folyamatos, megújulásokkal teli rögös útján. Tettük mindezt azért, mert - nem mi mondtuk, hanem Önök a felmérésünk kapcsán - a társasházkezelői érdekképviseletek sok tekintetben elfáradtak, nem tudják már a megváltozott, zömében digitális világ által diktált felgyorsult tempót tartani tartalmi és szolgáltatói minőségükben. Ezúton is szeretném az egész jelenlegi és mindenkori szerkesztőség nevében megköszönni Dr. Bék Ágnesnek az elmúlt évek közös munkáját, és jó egészséget kívánok a továbbiakra!

A társasházi iratkezelés tipikusan az a terület, amely addig láthatatlan marad, amíg minden rendben működik – majd egyetlen konfliktus, tulajdonosi kérés vagy hatósági vizsgálat pillanatok alatt felszínre hozza a hiányosságokat. Egy hiányzó jegyzőkönyv, egy nem visszakereshető szerződés vagy egy rendezetlen pénzügyi dokumentáció nemcsak kellemetlenséget, hanem konkrét jogi kockázatot is jelenthet. Éppen ezért az iratok kezelése nem egyszerű adminisztáció, hanem a társasházkezelési munka egyik alapja.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet.
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak.
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan?
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást.
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt.
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban.
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft.
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést.
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 







































