A szegedi és környékbeli csótányhelyzet kapcsán kártevőirtó szakembereket, az Agrártudományi Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem kutatóit, valamint a kormányhivatalt megszólaltatva átfogó írást készített a témában a Szegeder hírportál. A megkérdezett szakértők szerint a lakott területek teljes csótánymentesítése irreális elvárás, az elérhető cél a populáció olyan alacsony szinten tartása, amely már nem veszélyezteti az egészséget és a mindennapi komfortérzetet.

A városokban előforduló csótányokat alapvetően két nagy csoportra osztják. A beltéri fajok, mint a német csótány vagy a konyhai csótány - más néven svábbogár -, teljes életciklusukat épületekben töltik. Ezzel szemben a kültéri fajok, például a kertvárosi erdeicsótány, elsősorban a szabadban élnek, és bár a meleg nyári időszakban rendszeresen berepülhetnek a lakásokba, ott élelmiszerkártevő szerepük nincs, és jelenlétük nem jelent tartós megtelepedést.

A beltéri fajok elterjedése komoly egészségügyi kockázatot jelent

A kártevőirtók tapasztalatai szerint az utóbbi években átalakult a fajok elterjedése: míg korábban inkább a kisebb termetű német csótány volt a gyakoribb, ma már egyre többször a jóval nagyobb testű konyhai csótány jelenik meg. A beltéri fajok elterjedése komoly egészségügyi kockázatot jelent, mivel testfelületükön és emésztőrendszerükben különböző baktériumok, vírusok, gombák és egyéb mikroorganizmusok fordulhatnak elő, míg levedlett kitinpáncéljuk és ürülékük allergiás panaszok kialakulásához vezethet.

A természetes ragadozók érdemben nem tudják szabályozni a csótánypopulációt

A rovarok terjedését és túlélését nagyban befolyásolja az időjárás, az aszály, valamint a városi ökoszisztéma állapota. Az aszályos nyári időszakokban a nedvességkedvelő fajokat a növények gyakori öntözése kifejezetten visszacsábíthatja az emberi környezetbe, mivel vizet és táplálékot keresve húzódnak be az épületekbe. Ugyanakkor a természetes biológiai kontrollra sem lehet támaszkodni: bár a lakókörnyezetben előfordulnak természetes ragadozók, mint a nyestek, sünök, pókok, békák vagy a különböző madarak, a kutatók szerint ezek az állatok érdemben nem tudják szabályozni a csótánypopulációt, mivel a városokban számtalan egyéb, könnyebben elérhető táplálékforrás is rendelkezésükre áll.

Főként elhanyagolt magánterületeken szaporodnak el

Egészségügyi és terjedési szempontból kiemelten fontos, hogy ezek a rovarok jellemzően nem a közterületeken szaporodnak el, hanem elhanyagolt pincékben, tárolókban, garázsokban, szeméttároló helyiségekben és más magánterületeken. Az épületeket összekötő városi közmű- és csatornahálózatok ráadásul ideális életfeltételeket biztosítanak a konyhai csótány számára, hiszen a fagyhatár alatt futó csatornákban a szennyvíz folyamatosan melegen tartja a környezetet, miközben szerves táplálék is bőségesen rendelkezésre áll.

Az egyéni lakástulajdonosok feladata az élelmiszerek zárt tárolása, a rendszeres takarítás, a hulladék megfelelő kezelése, valamint a csöpögő csapok elzárása. A lakások közötti átjárhatóságot biztosító rések, gépészeti csőáttörések megszüntetése szintén elengedhetetlen ahhoz, hogy a rovarok ne tudjanak átvándorolni az egyes otthonok között.

A társasházak és a közös képviselők felelősségi körébe tartozik az épületek műszaki állapotának karbantartása, valamint a pincék és közös helyiségek rendszeres ellenőrzése. A porózus betonfelületek, a málló vakolat, a felvált burkolatok, a hiányos fugák és lábazatok kiváló búvóhelyet nyújtanak a kártevőknek, ráadásul a porózus aljzat magába szívja a folyékony rovarirtó szereket, meggátolva a tartós védőréteg kialakulását. A pincékben felhalmozott lomok szintén akadályozzák az irtást, mert elzárják a hozzáférést a kezelendő felületektől. Mivel az épületek összeköttetésben állnak egymással, a visszatérő probléma fő oka gyakran a kezelések időbeli és területi összehangolatlansága.

A rovarirtó szerek szakszerűtlen használata elősegítheti rezisztens populációk kialakulását

Fontos tisztázni, hogy a professzionális rovarirtó készítmények nem riasztják vagy távol tartják a csótányokat, hanem a kezelt felülettel érintkezve 24-48 órán belül elpusztítják őket, míg a 4-8 hetes maradékhatás biztosítja az újonnan felbukkanó egyedek elpusztulását is. A lakossági védekezés során óvatosságra van szükség: bár a konyhai csótánynál jelenleg még nem tapasztalható számottevő rezisztencia, a boltban kapható rovarirtók szakszerűtlen, ismétlődő használata hosszú távon elősegítheti a rezisztens populációk kialakulását, mivel a szabadon kapható és a professzionális szerek nagyrészt ugyanarra a hatóanyagcsoportra épülnek. A sikeres védekezéshez ezért a lakóközösségek összehangolt fellépése, a szakemberek időben történő értesítése és a különböző hatásmechanizmusú készítmények váltott alkalmazása szükséges.

Forrás: Szegeder

Kapcsolódó cikkünk budapesti vonatkozásban itt olvasható.