THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
MOHU ÁSZF módosítás – A BTKE tájékoztatója és felhívása szakmai együttműködésre2025. január 31. |
|---|
 A Balatoni Társasházkezelők és Közös Képviselők Egyesülete (BTKE) felhívással fordul a közös képviselőkhöz és érdekképviseleti szervezeteikhez, hogy közösen lépjenek fel a MOHU Zrt. által 2024 decemberében kihirdetett, a társasházakat és lakásszövetkezeteket hátrányosan érintő általános szerződési feltételek (ÁSZF) módosításával szemben.
|
|
8 900 HUF
Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben
 Érdekel → |
|
A BTKE a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) jogi álláspontjához csatlakozva - a régió sajátosságait figyelembe véve - részletesen elemezte a módosításokból fakadó szakmai és jogi problémákat. Ezt követően a BTKE felhívta a régió országgyűlési képviselőjének figyelmét arra, hogy a MOHU Zrt. 2024. decemberi ÁSZF-módosításának 3.2.3. pontja - amely a társasházakra és lakásszövetkezetekre vonatkozó különös szabályokat tartalmazza - jogszerűtlen és megalapozatlan rendelkezéseket tartalmaz és a rendelkezések hatályon kívül helyezését kérte. Tekintettel arra, hogy az abban foglaltak nemcsak a Balaton régióban, hanem országos szinten is jelentős köztisztasági és környezetvédelmi kockázatokat okozhatnak, valamint akadályozzák a társasházak hatékony működését és a területi hulladékszolgáltatás biztosítását. Az országgyűlési képviselői kezdeményezésre, Witzmann Mihály országgyűlési képviselő kabeinetirodáján keresztül érkezett meg a MOHU alábbi válasza: "Witzmann Mihály Tisztelt Képviselő Úr, A Koncessziós Társaság célja, hogy országosan egységesen magas szolgáltatási színvonal kerüljön kialakításra, amelynek egyik kiemelt eleme az egységesen kezelhető ÁSZF struktúra kialakítása is. A korábbi, heterogén gyakorlattól eltérően szükségesnek tartjuk annak biztosítását a jövőben, hogy olyan ingatlanhasználókkal álljanak fenn a közszolgáltatási szerződések, amely ingatlanhasználók az általuk használt/igénybe vett edényzet útján tételesen azonosításra tudnak kerülni. Ezen elvárás biztosítását nehezíti azon gyakorlat, amely alapján adott társasház, vagy lakásszövetkezet vonatkozásában díjfizetőként az egyes tulajdonostársak, vagy szövetkezeti tagok jártak el, a hulladék azonban közösen használt edényzetben kerül gyűjtésre. Az általunk megjelölt szakmai elvárás biztosítását különösen fontosnak tartjuk a hulladékgazdálkodási koncessziós rendszer indulása óta azonosított nagy számú visszaélés tételes azonosíthatósága és kezelése érdekében. Minderre tekintettel, egy olyan egységes szolgáltatási koncepció kialakítására törekszünk, amelyben a hulladékbirtokosok takarékossági, illetve kényelmi szempontjai a fentiek szerinti, magas színvonalú, valamint a visszaélések kiszűrésére és hatékony kezelésére alkalmas rendszerhez fűződő koncessziós érdekekkel megfelelően összeegyeztetésre kerülhetnek. A fentiekre tekintettel a 2025. március elején hatályba lépő új ÁSZF részletszabályokat fog tartalmazni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a résztevékenység körébe tartozó, hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek végzésének, valamint a közszolgáltatási résztevékenység igénybevételének részletes szabályairól szóló 169/2024. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 27. § (2) bekezdés d) pontjával összhangban a társasház és a lakásszövetkezet közösségének egyéni fizetőhelyekre történő szétválási lehetőségeinek kapcsán. Korm. rendelet 12. § (3) Társasházi és lakásszövetkezeti különlapon nyilvántartott ingatlan, valamint a közös gyűjtőedényt használó ingatlanhasználók közössége esetén a közszolgáltatási résztevékenység igénybevétele akkor szüneteltethető, ha az ingatlanhasználó saját használatú gyűjtőedénnyel rendelkező egyéni díjfizető. Üdülők esetében is biztosított a szüneteltelés, amennyiben az ingatlanhasználó saját használatú gyűjtőedénnyel rendelkező egyéni díjfizető. Amennyiben társasházak/lakásszövetkezetek lakói külön gyűjtőedénnyel nem rendelkeznek a szüneteltetés lehetőségére nem látunk lehetőséget a Korm. rendelet fent hivatkozott szakaszára tekintettel. Kérjük a tájékoztatás szíves tudomásul vételét, és további kérdések esetén állunk szíves rendelkezésükre." Felhívás szakmai véleményezésre A BTKE most a MOHU Zrt. új ÁSZF tervezetének véleményezésében kéri a társasházkezelő szakma segítségét. A véleményezésre összesen 20 nap áll rendelkezésre (amely január 30-ától indul). A BTKE arra kéri a Somogy, Veszprém és Zala vármegyei kollégákat, hogy véleményezzék a MOHU üzletszabályzatának tervezetét, és küldjék el észrevételeiket, kérdéseiket és aggályaikat a BTKE részére a balatonibtke@gmail.com email címre. Fontos tudni, hogy az ÁSZF módosításával kapcsolatban kizárólag civil szakmai szerveződések jogosultak hivatalosan véleményt benyújtani. Mivel a MOHU új szabályozása országos hatású, annak véleményezése nem csupán a Balaton régió társasházkezelőinek érdeke. Most tehát valamennyi szakmai érdekképviseletnek lehetősége van a szakmai álláspontját a témában kifejteni. További szakmai egyeztetések A BTKE tájékoztatja tagságát és a Balaton régió szakmai képviselőit, hogy:• A Somogy Vármegyei Kormányhivatal valamint a járási Hivatalok vezetői és más szakmai szervezetek megkezdték a közhasználatú fürdők üzemeltetésére vonatkozó jogszabályok egyeztetését az egyesülettel A fórumra a Balaton régió megyéiből (Somogy, Zala, Veszprém vármegyék) részéről várják a szakma képviselőit. A jelentkezés módját és menetét az egyesület - és a THT - később teszi közzé. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A társasházak működtetésével kapcsolatos feladatok az elmúlt években jelentősen összetettebbé váltak, miközben a lakóközösségek által fizetett közös képviseleti díjak emelkedése sok esetben nem követi a növekvő szakmai, műszaki és adminisztratív terheket. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a THT Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap 2026. év eleji felmérése azt vizsgálta, hogyan alakulnak jelenleg a közös képviselői díjak Magyarországon, milyen tényezők befolyásolják meghatározását, valamint hogyan értékelik saját szakmai helyzetüket és munkaterhelésüket a társasházkezeléssel foglalkozó szakemberek. 
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet. 
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit. 
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
