THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
MOHU ÁSZF módosítás – A BTKE tájékoztatója és felhívása szakmai együttműködésre2025. január 31. |
|---|
 A Balatoni Társasházkezelők és Közös Képviselők Egyesülete (BTKE) felhívással fordul a közös képviselőkhöz és érdekképviseleti szervezeteikhez, hogy közösen lépjenek fel a MOHU Zrt. által 2024 decemberében kihirdetett, a társasházakat és lakásszövetkezeteket hátrányosan érintő általános szerződési feltételek (ÁSZF) módosításával szemben.
|
|
4 670 HUF
Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
A BTKE a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) jogi álláspontjához csatlakozva - a régió sajátosságait figyelembe véve - részletesen elemezte a módosításokból fakadó szakmai és jogi problémákat. Ezt követően a BTKE felhívta a régió országgyűlési képviselőjének figyelmét arra, hogy a MOHU Zrt. 2024. decemberi ÁSZF-módosításának 3.2.3. pontja - amely a társasházakra és lakásszövetkezetekre vonatkozó különös szabályokat tartalmazza - jogszerűtlen és megalapozatlan rendelkezéseket tartalmaz és a rendelkezések hatályon kívül helyezését kérte. Tekintettel arra, hogy az abban foglaltak nemcsak a Balaton régióban, hanem országos szinten is jelentős köztisztasági és környezetvédelmi kockázatokat okozhatnak, valamint akadályozzák a társasházak hatékony működését és a területi hulladékszolgáltatás biztosítását. Az országgyűlési képviselői kezdeményezésre, Witzmann Mihály országgyűlési képviselő kabeinetirodáján keresztül érkezett meg a MOHU alábbi válasza: "Witzmann Mihály Tisztelt Képviselő Úr, A Koncessziós Társaság célja, hogy országosan egységesen magas szolgáltatási színvonal kerüljön kialakításra, amelynek egyik kiemelt eleme az egységesen kezelhető ÁSZF struktúra kialakítása is. A korábbi, heterogén gyakorlattól eltérően szükségesnek tartjuk annak biztosítását a jövőben, hogy olyan ingatlanhasználókkal álljanak fenn a közszolgáltatási szerződések, amely ingatlanhasználók az általuk használt/igénybe vett edényzet útján tételesen azonosításra tudnak kerülni. Ezen elvárás biztosítását nehezíti azon gyakorlat, amely alapján adott társasház, vagy lakásszövetkezet vonatkozásában díjfizetőként az egyes tulajdonostársak, vagy szövetkezeti tagok jártak el, a hulladék azonban közösen használt edényzetben kerül gyűjtésre. Az általunk megjelölt szakmai elvárás biztosítását különösen fontosnak tartjuk a hulladékgazdálkodási koncessziós rendszer indulása óta azonosított nagy számú visszaélés tételes azonosíthatósága és kezelése érdekében. Minderre tekintettel, egy olyan egységes szolgáltatási koncepció kialakítására törekszünk, amelyben a hulladékbirtokosok takarékossági, illetve kényelmi szempontjai a fentiek szerinti, magas színvonalú, valamint a visszaélések kiszűrésére és hatékony kezelésére alkalmas rendszerhez fűződő koncessziós érdekekkel megfelelően összeegyeztetésre kerülhetnek. A fentiekre tekintettel a 2025. március elején hatályba lépő új ÁSZF részletszabályokat fog tartalmazni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a résztevékenység körébe tartozó, hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek végzésének, valamint a közszolgáltatási résztevékenység igénybevételének részletes szabályairól szóló 169/2024. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 27. § (2) bekezdés d) pontjával összhangban a társasház és a lakásszövetkezet közösségének egyéni fizetőhelyekre történő szétválási lehetőségeinek kapcsán. Korm. rendelet 12. § (3) Társasházi és lakásszövetkezeti különlapon nyilvántartott ingatlan, valamint a közös gyűjtőedényt használó ingatlanhasználók közössége esetén a közszolgáltatási résztevékenység igénybevétele akkor szüneteltethető, ha az ingatlanhasználó saját használatú gyűjtőedénnyel rendelkező egyéni díjfizető. Üdülők esetében is biztosított a szüneteltelés, amennyiben az ingatlanhasználó saját használatú gyűjtőedénnyel rendelkező egyéni díjfizető. Amennyiben társasházak/lakásszövetkezetek lakói külön gyűjtőedénnyel nem rendelkeznek a szüneteltetés lehetőségére nem látunk lehetőséget a Korm. rendelet fent hivatkozott szakaszára tekintettel. Kérjük a tájékoztatás szíves tudomásul vételét, és további kérdések esetén állunk szíves rendelkezésükre." Felhívás szakmai véleményezésre A BTKE most a MOHU Zrt. új ÁSZF tervezetének véleményezésében kéri a társasházkezelő szakma segítségét. A véleményezésre összesen 20 nap áll rendelkezésre (amely január 30-ától indul). A BTKE arra kéri a Somogy, Veszprém és Zala vármegyei kollégákat, hogy véleményezzék a MOHU üzletszabályzatának tervezetét, és küldjék el észrevételeiket, kérdéseiket és aggályaikat a BTKE részére a balatonibtke@gmail.com email címre. Fontos tudni, hogy az ÁSZF módosításával kapcsolatban kizárólag civil szakmai szerveződések jogosultak hivatalosan véleményt benyújtani. Mivel a MOHU új szabályozása országos hatású, annak véleményezése nem csupán a Balaton régió társasházkezelőinek érdeke. Most tehát valamennyi szakmai érdekképviseletnek lehetősége van a szakmai álláspontját a témában kifejteni. További szakmai egyeztetések A BTKE tájékoztatja tagságát és a Balaton régió szakmai képviselőit, hogy:• A Somogy Vármegyei Kormányhivatal valamint a járási Hivatalok vezetői és más szakmai szervezetek megkezdték a közhasználatú fürdők üzemeltetésére vonatkozó jogszabályok egyeztetését az egyesülettel A fórumra a Balaton régió megyéiből (Somogy, Zala, Veszprém vármegyék) részéről várják a szakma képviselőit. A jelentkezés módját és menetét az egyesület - és a THT - később teszi közzé. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit. 
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét. 
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja. 
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg. 
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz. 
A fűtési szezonban kevés kellemetlenebb dolog van annál, mint amikor a lakók arra panaszkodnak, hogy „nem melegek a radiátorok". A közös képviselő ilyenkor a frontvonalban találja magát, hiszen a probléma egyszerre technikai, kommunikációs és szervezési feladat is. Egy korszerű, hitelesített mérőműszer azonban nemcsak a hibák gyors beazonosításában segít, hanem abban is, hogy a képviselő hitelesen és hatékonyan képviselhesse a közösség érdekeit. 
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott. 
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség. 
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen. 
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség? 
A penész megjelenése sok háztartásban tapasztalható probléma, különösen ablakcsere és szigetelés után, de akár új építésű otthonokban is felütheti a fejét. Hogyan biztosítható a folyamatos minimális szellőzés és hogyan előzhető meg ezzel a penész kialakulása egyszerűen és megfizethetően? 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
