THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
MOHU ÁSZF módosítás – A BTKE tájékoztatója és felhívása szakmai együttműködésre2025. január 31. |
|---|
 A Balatoni Társasházkezelők és Közös Képviselők Egyesülete (BTKE) felhívással fordul a közös képviselőkhöz és érdekképviseleti szervezeteikhez, hogy közösen lépjenek fel a MOHU Zrt. által 2024 decemberében kihirdetett, a társasházakat és lakásszövetkezeteket hátrányosan érintő általános szerződési feltételek (ÁSZF) módosításával szemben.
|
|
200 019 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
A BTKE a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) jogi álláspontjához csatlakozva - a régió sajátosságait figyelembe véve - részletesen elemezte a módosításokból fakadó szakmai és jogi problémákat. Ezt követően a BTKE felhívta a régió országgyűlési képviselőjének figyelmét arra, hogy a MOHU Zrt. 2024. decemberi ÁSZF-módosításának 3.2.3. pontja - amely a társasházakra és lakásszövetkezetekre vonatkozó különös szabályokat tartalmazza - jogszerűtlen és megalapozatlan rendelkezéseket tartalmaz és a rendelkezések hatályon kívül helyezését kérte. Tekintettel arra, hogy az abban foglaltak nemcsak a Balaton régióban, hanem országos szinten is jelentős köztisztasági és környezetvédelmi kockázatokat okozhatnak, valamint akadályozzák a társasházak hatékony működését és a területi hulladékszolgáltatás biztosítását. Az országgyűlési képviselői kezdeményezésre, Witzmann Mihály országgyűlési képviselő kabeinetirodáján keresztül érkezett meg a MOHU alábbi válasza: "Witzmann Mihály Tisztelt Képviselő Úr, A Koncessziós Társaság célja, hogy országosan egységesen magas szolgáltatási színvonal kerüljön kialakításra, amelynek egyik kiemelt eleme az egységesen kezelhető ÁSZF struktúra kialakítása is. A korábbi, heterogén gyakorlattól eltérően szükségesnek tartjuk annak biztosítását a jövőben, hogy olyan ingatlanhasználókkal álljanak fenn a közszolgáltatási szerződések, amely ingatlanhasználók az általuk használt/igénybe vett edényzet útján tételesen azonosításra tudnak kerülni. Ezen elvárás biztosítását nehezíti azon gyakorlat, amely alapján adott társasház, vagy lakásszövetkezet vonatkozásában díjfizetőként az egyes tulajdonostársak, vagy szövetkezeti tagok jártak el, a hulladék azonban közösen használt edényzetben kerül gyűjtésre. Az általunk megjelölt szakmai elvárás biztosítását különösen fontosnak tartjuk a hulladékgazdálkodási koncessziós rendszer indulása óta azonosított nagy számú visszaélés tételes azonosíthatósága és kezelése érdekében. Minderre tekintettel, egy olyan egységes szolgáltatási koncepció kialakítására törekszünk, amelyben a hulladékbirtokosok takarékossági, illetve kényelmi szempontjai a fentiek szerinti, magas színvonalú, valamint a visszaélések kiszűrésére és hatékony kezelésére alkalmas rendszerhez fűződő koncessziós érdekekkel megfelelően összeegyeztetésre kerülhetnek. A fentiekre tekintettel a 2025. március elején hatályba lépő új ÁSZF részletszabályokat fog tartalmazni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a résztevékenység körébe tartozó, hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek végzésének, valamint a közszolgáltatási résztevékenység igénybevételének részletes szabályairól szóló 169/2024. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 27. § (2) bekezdés d) pontjával összhangban a társasház és a lakásszövetkezet közösségének egyéni fizetőhelyekre történő szétválási lehetőségeinek kapcsán. Korm. rendelet 12. § (3) Társasházi és lakásszövetkezeti különlapon nyilvántartott ingatlan, valamint a közös gyűjtőedényt használó ingatlanhasználók közössége esetén a közszolgáltatási résztevékenység igénybevétele akkor szüneteltethető, ha az ingatlanhasználó saját használatú gyűjtőedénnyel rendelkező egyéni díjfizető. Üdülők esetében is biztosított a szüneteltelés, amennyiben az ingatlanhasználó saját használatú gyűjtőedénnyel rendelkező egyéni díjfizető. Amennyiben társasházak/lakásszövetkezetek lakói külön gyűjtőedénnyel nem rendelkeznek a szüneteltetés lehetőségére nem látunk lehetőséget a Korm. rendelet fent hivatkozott szakaszára tekintettel. Kérjük a tájékoztatás szíves tudomásul vételét, és további kérdések esetén állunk szíves rendelkezésükre." Felhívás szakmai véleményezésre A BTKE most a MOHU Zrt. új ÁSZF tervezetének véleményezésében kéri a társasházkezelő szakma segítségét. A véleményezésre összesen 20 nap áll rendelkezésre (amely január 30-ától indul). A BTKE arra kéri a Somogy, Veszprém és Zala vármegyei kollégákat, hogy véleményezzék a MOHU üzletszabályzatának tervezetét, és küldjék el észrevételeiket, kérdéseiket és aggályaikat a BTKE részére a balatonibtke@gmail.com email címre. Fontos tudni, hogy az ÁSZF módosításával kapcsolatban kizárólag civil szakmai szerveződések jogosultak hivatalosan véleményt benyújtani. Mivel a MOHU új szabályozása országos hatású, annak véleményezése nem csupán a Balaton régió társasházkezelőinek érdeke. Most tehát valamennyi szakmai érdekképviseletnek lehetősége van a szakmai álláspontját a témában kifejteni. További szakmai egyeztetések A BTKE tájékoztatja tagságát és a Balaton régió szakmai képviselőit, hogy:• A Somogy Vármegyei Kormányhivatal valamint a járási Hivatalok vezetői és más szakmai szervezetek megkezdték a közhasználatú fürdők üzemeltetésére vonatkozó jogszabályok egyeztetését az egyesülettel A fórumra a Balaton régió megyéiből (Somogy, Zala, Veszprém vármegyék) részéről várják a szakma képviselőit. A jelentkezés módját és menetét az egyesület - és a THT - később teszi közzé. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Életveszélyes, amikor egy épület homlokzatáról burkolatdarab hullik le, különösen olyan helyeken, ahol közvetlenül a homlokzati sík előtt gyalogos közforgalom van. Ez a jelenség egyáltalán nem technológiafüggő, és nem is egy-egy településre vagy épülettípusra jellemző. Egy azonban minden esetben közös: a veszélyeztetés a tulajdonos vagy a tulajdonosi közösség karbantartási kötelezettségének elmulasztására vezethető vissza. 
Az országos energiaellátás biztonságának fenntartásában a társasházi lakók egyéni döntései összeadódva óriási erőt képviselnek. Sokszor nincs szükség drága gépcserékre vagy beruházásokra ahhoz, hogy érdemben lefaragjunk a fogyasztásból. Apró, azonnal bevezethető szokásváltásokkal már a mai naptól kezdve jelentős mennyiségű áramot takaríthatunk meg a négy fal között és a lépcsőházban egyaránt. 
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét. 
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot". 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár. 
A társasházak működtetésével kapcsolatos feladatok az elmúlt években jelentősen összetettebbé váltak, miközben a lakóközösségek által fizetett közös képviseleti díjak emelkedése sok esetben nem követi a növekvő szakmai, műszaki és adminisztratív terheket. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a THT Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap 2026. év eleji felmérése azt vizsgálta, hogyan alakulnak jelenleg a közös képviselői díjak Magyarországon, milyen tényezők befolyásolják meghatározását, valamint hogyan értékelik saját szakmai helyzetüket és munkaterhelésüket a társasházkezeléssel foglalkozó szakemberek. 
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet. 
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
