THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Molnár Árpád: "Ne féljenek belevágni!"2024. január 19. |
|---|
 A 2023. október 19-én megtartott XIV. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo rendezvényen a hagyományokat követve Dr. Dén-Nagy Ildikó pHD főszerkesztő adta át a THT szakmai díjait, 6 kategóriában, közel 700 résztvevő előtt. A THT 2023-as szakmai díjainak nyertesei közül az egyik „AZ ÉV TÁRSASHÁZI KÖZÖSSÉGÉPÍTŐJE 2023" elnevezésű díjat Molnár Árpád kapta. A díjazottal készített interjút az alábbiakban olvashatják.
|
|
34 644 HUF
Tárgyalószék Bluering® Bond fekete
 Érdekel → |
|
Névjegy Név: Molnár Árpád Mit gondolna fontosnak elmondani magáról az olvasóknak? Tatabányán születtem. A tiszti iskola elvégzése után, 25 éven keresztül, a Magyar Honvédség kötelékében szolgáltam, mint hivatásos katona. Ez idő alatt többször részt vettem külföldi békefenntartó missziókban is. 2007-ben mentem nyugdíjba. A jelenlegi lakóhelyemen - Keszthelyen, a Füvészkert utcában - 2011. óta élek. Sajnos azt tapasztaltam, hogy a korábbi közös képviselők elsősorban a saját érdekeik képviseletében voltak érdekeltek, ezért a társasházon nem látszott a fejlődés, azonban az avulás, az épületek állapotának romlása annál inkább. Ennek hatására, autodidakta módon elvégeztem a társasházkezelői tanfolyamot, majd sikeres vizsgát tettem. A társasház képviseletét - tulajdonosként - alig kettő éve vettem át. Sajnos a társasház elmúlt 25 év elhanyagoltságát nem lehet egyik napról a másikra helyrehozni, de látom a többi itt elő tulajdonoson is az akaratot, ezért nem is tehetnék mást, mint minden tudásomat, tapasztalatomat arra összpontosítani, hogy az elmúlt negyed évszázad elhibázott gazdálkodását elfeledtessem, és a Füvészkert Társasházat növekedési pályára állítsam. Mi jut eszébe, ha eddigi közös képviselői pályája legnagyobb kudarcára gondol? Volt-e ilyen? Az elmúlt alig két év alatt sajnos nem sikerült a teljes társasházi közösséget egy egységbe kovácsolni, azonban ezt nem élem meg személyes kudarcként, hiszen minden erőfeszítésem ellenére, még mindig vannak a múltba révedő, a fejlődéstől, az újtól rettegő tulajdonosok, akiknek bár minden lehetőséget megadok/megadunk, hogy társasági, közösségi emberekké váljanak/válhassanak, azonban az ő részükről erre sajnos nincs igény, létüket továbbra is a harag, a rosszindulat, az áskálódás határozza meg. Mit könyvelhet el pályafutása eddigi legnagyobb sikerének? Keszthelyen nincs még egy ilyen jó adottságokkal rendelkező társasház, mint a miénk, hiszen az épületekhez tartozik egy közel egy hektáros zöldterület is. Azonban a lakópark minden oldalról nyitott volt, így a zöldterület adta előnyöket az átmenő gyalogos- és gépjárműforgalom miatt nem tudták az itt élők kihasználni. Ez változott meg azzal, hogy pályázaton nyert támogatás segítségével elektromos kapuk telepítéséről határozott a lakóközösség, aminek a megvalósításában - mind a pályázat megtervezése, mind pedig a kivitelezés terén - úgy gondolom, hogy elvitathatatlan érdemeim voltak. Azóta közösségi tereket alakítottunk ki, ahol különböző összejövetelek rendezésével erősítjük a közösségi összetartást. Csinálna-e máshogyan bármit, ha újrakezdhetné ezt a hivatást? Ha igen, mi lenne az? Egyetlen dolgot csinálnék csak másként: nem vártam volna ilyen sokáig azzal, hogy úgymond „az árnyékból a fényre kilépjek", mert akkor talán a társasház épületei nem kerültek volna ilyen rossz fizikai, az ott lakói morális, a társasház költségvetése pedig ilyen gazdasági mélységekbe. Mit tanácsol annak, aki most lép vagy pedig még csak fontolgatja, hogy erre a pályára lép? Amennyiben az a kérdés, hogy mit tanácsolnék annak az embernek, aki a közös képviselőségen gondolkodik, akkor annyit mondanék, hogy ne féljenek belevágni! Az kétségtelen, hogy mint minden szakmának, így a társasházkezelésnek is megvannak a maga szépségei, árnyoldalai, és aki mégis erre adja a fejét, annak a szakmai, gazdasági, jogi tudás mellett komoly konfliktuskezelési képességgel, végtelen türelemmel és pedagógiai érzékkel kell rendelkeznie. Ha ez mind együtt van, jönnek a sikerélmények, elismerések. Szeretném egyúttal megragadni az alkalmat arra, hogy megköszönjem a Társasházi Háztartás által alapított, szakmai díjak odaítélésére kiírt pályázatok elbírálóinak, hogy ezt a díjat nekem ítéltek. Köszönöm! Kedves Árpád! Még egyszer gratulálunk és sok sikert kívánunk a további munkájához! A THT Csapata |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a CérdusNet Szenior Tudáshasznosító Egyesület (CédrusNet) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy elősegítsék az idősebb lakástulajdonosok támogatását a hazai társasházi közösségekben. 
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Felvételsorozat hatodik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Gáts Bence ügyvezető - KK Szoftver Megoldások Kft. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
Üdvözlünk újra Európában! – így kezdődött az az elektronikus levél, melyet április 13-án reggel az UIPI főtitkárától kaptam. Nem mondom, jó érzéssel töltött el a fogadtatás, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan eddig is Európában voltam, voltunk, fél lábbal legalábbis biztosan. 
.jpg "wesley-tingey-snNHKZ-mGfE-unsplash_(1).jpg")
A társasházi iratkezelés tipikusan az a terület, amely addig láthatatlan marad, amíg minden rendben működik – majd egyetlen konfliktus, tulajdonosi kérés vagy hatósági vizsgálat pillanatok alatt felszínre hozza a hiányosságokat. Egy hiányzó jegyzőkönyv, egy nem visszakereshető szerződés vagy egy rendezetlen pénzügyi dokumentáció nemcsak kellemetlenséget, hanem konkrét jogi kockázatot is jelenthet. Éppen ezért az iratok kezelése nem egyszerű adminisztáció, hanem a társasházkezelési munka egyik alapja. 
Ha nincs egyértelmű döntés a társasházban az autótöltésről, a lakók gyakran maguk próbálják megoldani a töltést: konnektorról töltenek, vagy a közös áramot használják engedély nélkül. Ez tűzvédelmi kockázatot, túlterhelést, áramszünetet és elszámolási vitákat is okozhat – amely problémákat végül a közös képviselőnek kell kezelnie. Ezért érdemes már most napirendként szerepeltetni a kérdést, és közgyűlésen dönteni a kiépítés lehetőségeiről. 
A társasházak mindennapi működtetésében van néhány olyan feladat van, amikre évente többször is érdemes gondolni. Ilyen a társasházak kötelező tűzvédelmi feliratainak ügye. Egyszerű, olcsó, gyorsan megoldható – és mégis, sok társasházban hiányoznak vagy elhasználódtak a táblák. Pedig ezek nem formaságok: életet és vagyont menthetnek. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan? 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
