THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Őrületes spórolásba kezdtek a társasházak!2024. szeptember 30. |
|---|
 A társasházak üzemeltetése mindig is komplex feladat volt, de az elmúlt évek változó gazdasági körülményei új kihívások elé állították a lakóközösségeket és a közös képviselőket egyaránt. Nemrég készült el a THT és az eHÁZ 2024-es, mintegy 7.500 társasház adataiból készült országos felmérése, melyből több, meglepően érdekes megállapítás vonható le.
|
|
2 781 HUF
Biztonsági utánvilágító jelzés - emeletjelző/szintjelző/irányjelző biztonsági tábla
 Érdekel → |
|
A 2024-es év első félévére vonatkozó anonimizált, aggregált adatokból egyértelműen kiderül, hogy a társasházak az elmúlt egy évben spórolási kényszerbe kerültek, miközben a közös költségek növekedésével is szembe kellett nézniük. Az alábbiakban részletesen megvizsgáljuk, mi is történt 2024. elején a társasházak gazdálkodásában, és milyen következtetéseket vonhatunk le a jövőre nézve. Közös költségek növekedése: a vidék jobban megsínylette Az adatok szerint 2023 első félévéhez képest 2024-ben országosan 12,4%-kal nőttek a közös költségek. Ez a jelentős emelkedés azonban nem mindenhol volt egyforma. Budapesten "csak" 8,16%-os növekedést tapasztalhattak a lakók, míg vidéken ennél jóval nagyobb terhet jelentett a közös költségek emelkedése. A vidéki társasházak esetében az emelkedés oka több tényezőre vezethető vissza, de fontos kiemelni, hogy ezek a közösségek nagyobb nyomás alatt vannak, mint a fővárosiak. Befizetési fegyelem: Budapest a nyertes A befizetések aránya is különböző képet mutat. Budapesten a vizsgált társasházak az előírt közös költségek 98,4%-át befizették, míg országos szinten ez az arány 95,3%. Ez azt jelenti, hogy vidéken növekedtek a közös költség tartozások, ami komoly aggodalomra adhat okot. 2023-ban még nem volt számottevő különbség Budapest és vidék között a kintlévőségek terén, ám mostanra ez a helyzet megváltozott. Ez arra utal, hogy vidéken egyre nehezebb fenntartani a közös költségek időben történő befizetését, ami hosszú távon feltehetően problémákat fog okozni a társasházak működésében. Spórolás a közüzemi díjakon A társasházak az emelkedő költségekkel szembesülve különböző spórolási stratégiákat dolgoztak ki. Országosan 2%-kal kevesebbet költöttek közüzemi díjakra, ami igen figyelemre méltó eredmény. A legnagyobb megtakarítást a víz- és csatornadíjak (14%), az áram (12%) és a gáz (15%) terén érték el. Az enyhe tél miatt a távfűtés költségei is 4%-kal csökkentek. Ezek a lépések jelentős megtakarítást eredményeztek, és mutatják, hogy a társasházak nagyon is tudatosan kezelik a közüzemi kiadásaikat. Növekedtek a karbantartási és az üzemeltetési költségek Bár a közüzemi költségeken sikerült spórolni, számos más területen jelentős kiadásnövekedés történt. Az ügyvédi díjak 34%-kal, a lift hatósági ellenőrzések költségei 12%-kal nőttek. Különösen kiemelkedő a tűz-, érintés- és villámvédelmi felülvizsgálatokkal kapcsolatos költségek 86%-os növekedése. Ezek a növekedések arra utalnak, hogy a társasházak egyre nagyobb figyelmet fordítanak a biztonságra és a karbantartási munkákra. 2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest a portaszolgálatra fordított kiadások is 29%-kal emelkedtek, míg a villanyszerelési munkálatokra 45%-kal többet költöttek a hazai társasházak. A kertgondozás költségei is 15%-kal nőttek, ami azt mutatja, hogy a társasházak igyekeznek fenntartani az ingatlanok esztétikai állapotát is. A garázskapu karbantartásra és az ablak-, ajtószerelésre fordított kiadások 66%-kal, illetve 53%-kal emelkedtek, ami jelentős növekedés a korábbi évekhez képest.
Felújítási projektek és biztonsági kiadások A felújítási projektek szintén egyre nagyobb szerepet kapnak a társasházak életében. A lakóközösségek strang felújításokra 21%-kal, míg a tetőfelújításokra 55%-kal költöttek többet 2024-ben, mint egy évvel korábban. Ezek a felújítások elengedhetetlenek a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából, de jelentős anyagi terhet is rónak a közösségekre. A lakástakarék megtakarítások átlagosan 154%-kal emelkedtek, Budapesten kívül volt leginkább kirívó az emelkedés (248%) az előző évhez képest, azaz nem csupán a közeljövő, hanem az időben távolabbi felújítások vonatkozásában is elkezdtek tudatosan tervezni - már most - a lakóközösségek. A biztosítási költségek 14%-kal nőttek, ami szintén hozzájárult a kiadások emelkedéséhez, míg a banki költségek 15%-kal csökkentek, ami némi enyhülést hozott a terheket tekintve. A közös képviselői és egyéb díjak növekedése Nemcsak a karbantartási és felújítási költségek nőttek meg, hanem a közös képviselői díjak is. Ezek 7%-kal emelkedtek átlagosan, míg a takarítási díjak 9%-kal, a számvizsgáló bizottsági tiszteletdíjak pedig 21%-kal növekedtek, mely költségek szintén jelentős hatással vannak a társasházak költségvetésére. Mit tanulhatunk mindebből? Az adatokból az olvasható ki, hogy a társasházak számára az egyik legnagyobb kihívás 2024-ben eddig az volt, hogy megtalálják az egyensúlyt a növekvő költségek és a lakók pénzügyi teherbíró képessége között. Bár a közüzemi díjak terén sikerült spórolni, a karbantartási és biztonsági kiadások jelentősen megnőttek. A közös képviselők számára ez azt jelenti, hogy kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a költségvetés tervezésére, és hogy átláthatóan kell kommunikálniuk a lakóközösségek felé a kiadások szükségességét. A lakók számára pedig elengedhetetlen, hogy megértsék a közös költségek növekedésének okait, és aktívan részt vegyenek a közösségi döntéshozatalban. A karbantartási és biztonsági feladatok rendszeres és folyamatos ellátása hosszú távon mindannyiunk érdekét szolgálja, és hozzájárul az ingatlanok értékének megőrzéséhez is. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet. 
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit. 
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét. 
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
