THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Őrületes spórolásba kezdtek a társasházak!2024. szeptember 30. |
|---|
 A társasházak üzemeltetése mindig is komplex feladat volt, de az elmúlt évek változó gazdasági körülményei új kihívások elé állították a lakóközösségeket és a közös képviselőket egyaránt. Nemrég készült el a THT és az eHÁZ 2024-es, mintegy 7.500 társasház adataiból készült országos felmérése, melyből több, meglepően érdekes megállapítás vonható le.
|
|
1 130 HUF
THShop.hu Egyedi feliratú biztonsági táblák
 Érdekel → |
|
A 2024-es év első félévére vonatkozó anonimizált, aggregált adatokból egyértelműen kiderül, hogy a társasházak az elmúlt egy évben spórolási kényszerbe kerültek, miközben a közös költségek növekedésével is szembe kellett nézniük. Az alábbiakban részletesen megvizsgáljuk, mi is történt 2024. elején a társasházak gazdálkodásában, és milyen következtetéseket vonhatunk le a jövőre nézve. Közös költségek növekedése: a vidék jobban megsínylette Az adatok szerint 2023 első félévéhez képest 2024-ben országosan 12,4%-kal nőttek a közös költségek. Ez a jelentős emelkedés azonban nem mindenhol volt egyforma. Budapesten "csak" 8,16%-os növekedést tapasztalhattak a lakók, míg vidéken ennél jóval nagyobb terhet jelentett a közös költségek emelkedése. A vidéki társasházak esetében az emelkedés oka több tényezőre vezethető vissza, de fontos kiemelni, hogy ezek a közösségek nagyobb nyomás alatt vannak, mint a fővárosiak. Befizetési fegyelem: Budapest a nyertes A befizetések aránya is különböző képet mutat. Budapesten a vizsgált társasházak az előírt közös költségek 98,4%-át befizették, míg országos szinten ez az arány 95,3%. Ez azt jelenti, hogy vidéken növekedtek a közös költség tartozások, ami komoly aggodalomra adhat okot. 2023-ban még nem volt számottevő különbség Budapest és vidék között a kintlévőségek terén, ám mostanra ez a helyzet megváltozott. Ez arra utal, hogy vidéken egyre nehezebb fenntartani a közös költségek időben történő befizetését, ami hosszú távon feltehetően problémákat fog okozni a társasházak működésében. Spórolás a közüzemi díjakon A társasházak az emelkedő költségekkel szembesülve különböző spórolási stratégiákat dolgoztak ki. Országosan 2%-kal kevesebbet költöttek közüzemi díjakra, ami igen figyelemre méltó eredmény. A legnagyobb megtakarítást a víz- és csatornadíjak (14%), az áram (12%) és a gáz (15%) terén érték el. Az enyhe tél miatt a távfűtés költségei is 4%-kal csökkentek. Ezek a lépések jelentős megtakarítást eredményeztek, és mutatják, hogy a társasházak nagyon is tudatosan kezelik a közüzemi kiadásaikat. Növekedtek a karbantartási és az üzemeltetési költségek Bár a közüzemi költségeken sikerült spórolni, számos más területen jelentős kiadásnövekedés történt. Az ügyvédi díjak 34%-kal, a lift hatósági ellenőrzések költségei 12%-kal nőttek. Különösen kiemelkedő a tűz-, érintés- és villámvédelmi felülvizsgálatokkal kapcsolatos költségek 86%-os növekedése. Ezek a növekedések arra utalnak, hogy a társasházak egyre nagyobb figyelmet fordítanak a biztonságra és a karbantartási munkákra. 2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest a portaszolgálatra fordított kiadások is 29%-kal emelkedtek, míg a villanyszerelési munkálatokra 45%-kal többet költöttek a hazai társasházak. A kertgondozás költségei is 15%-kal nőttek, ami azt mutatja, hogy a társasházak igyekeznek fenntartani az ingatlanok esztétikai állapotát is. A garázskapu karbantartásra és az ablak-, ajtószerelésre fordított kiadások 66%-kal, illetve 53%-kal emelkedtek, ami jelentős növekedés a korábbi évekhez képest.
Felújítási projektek és biztonsági kiadások A felújítási projektek szintén egyre nagyobb szerepet kapnak a társasházak életében. A lakóközösségek strang felújításokra 21%-kal, míg a tetőfelújításokra 55%-kal költöttek többet 2024-ben, mint egy évvel korábban. Ezek a felújítások elengedhetetlenek a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából, de jelentős anyagi terhet is rónak a közösségekre. A lakástakarék megtakarítások átlagosan 154%-kal emelkedtek, Budapesten kívül volt leginkább kirívó az emelkedés (248%) az előző évhez képest, azaz nem csupán a közeljövő, hanem az időben távolabbi felújítások vonatkozásában is elkezdtek tudatosan tervezni - már most - a lakóközösségek. A biztosítási költségek 14%-kal nőttek, ami szintén hozzájárult a kiadások emelkedéséhez, míg a banki költségek 15%-kal csökkentek, ami némi enyhülést hozott a terheket tekintve. A közös képviselői és egyéb díjak növekedése Nemcsak a karbantartási és felújítási költségek nőttek meg, hanem a közös képviselői díjak is. Ezek 7%-kal emelkedtek átlagosan, míg a takarítási díjak 9%-kal, a számvizsgáló bizottsági tiszteletdíjak pedig 21%-kal növekedtek, mely költségek szintén jelentős hatással vannak a társasházak költségvetésére. Mit tanulhatunk mindebből? Az adatokból az olvasható ki, hogy a társasházak számára az egyik legnagyobb kihívás 2024-ben eddig az volt, hogy megtalálják az egyensúlyt a növekvő költségek és a lakók pénzügyi teherbíró képessége között. Bár a közüzemi díjak terén sikerült spórolni, a karbantartási és biztonsági kiadások jelentősen megnőttek. A közös képviselők számára ez azt jelenti, hogy kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a költségvetés tervezésére, és hogy átláthatóan kell kommunikálniuk a lakóközösségek felé a kiadások szükségességét. A lakók számára pedig elengedhetetlen, hogy megértsék a közös költségek növekedésének okait, és aktívan részt vegyenek a közösségi döntéshozatalban. A karbantartási és biztonsági feladatok rendszeres és folyamatos ellátása hosszú távon mindannyiunk érdekét szolgálja, és hozzájárul az ingatlanok értékének megőrzéséhez is. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Az országos energiaellátás biztonságának fenntartásában a társasházi lakók egyéni döntései összeadódva óriási erőt képviselnek. Sokszor nincs szükség drága gépcserékre vagy beruházásokra ahhoz, hogy érdemben lefaragjunk a fogyasztásból. Apró, azonnal bevezethető szokásváltásokkal már a mai naptól kezdve jelentős mennyiségű áramot takaríthatunk meg a négy fal között és a lépcsőházban egyaránt. 
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét. 
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot". 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár. 
A társasházak működtetésével kapcsolatos feladatok az elmúlt években jelentősen összetettebbé váltak, miközben a lakóközösségek által fizetett közös képviseleti díjak emelkedése sok esetben nem követi a növekvő szakmai, műszaki és adminisztratív terheket. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a THT Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap 2026. év eleji felmérése azt vizsgálta, hogyan alakulnak jelenleg a közös képviselői díjak Magyarországon, milyen tényezők befolyásolják meghatározását, valamint hogyan értékelik saját szakmai helyzetüket és munkaterhelésüket a társasházkezeléssel foglalkozó szakemberek. 
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet. 
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
