Bár a 2026. január 1. előtt kötött szerződésekre később is járhat támogatás, a január 20-ig bejelentett hitelek esetében a 2026. évi összeg egy összegben igényelhető, míg a határidő elmulasztása után már csak a havi törlesztőrészletekhez igazodó folyósításra van lehetőség.
A rendelet külön kezeli a 2026. január 1. előtti és a 2026. január 1-jén vagy utána kötött szerződéseket. A „régi" szerződésekre a bejelentés jogvesztő az egyösszegű kifizetés szempontjából, és a határidő 2026. január 20.; az új szerződéseknél viszont nincs jogvesztő határidő, csak a támogatás folyósításának „havi ütemezéséhez" igazodó benyújtási logika, amelynél általában a tárgyhónap első napjáig célszerű beérkeztetni a kérelmet.
Mit kell most megtenni azoknak, akiket érint a január 20-i határidő?A kérelem a munkáltatónál indul: a jogosultnak az 1. melléklet szerinti adatokkal és nyilatkozatokkal kell bejelentenie az igényt, és meg kell jelölnie, hogy hiteltörlesztési célra vagy önerőre kéri a támogatást, mivel egy naptári évben a kettő egyszerre nem vehető igénybe. A formanyomtatványt a kormányzati közzétételhez igazítva kérik, de a munkáltató saját, rendelet-kompatibilis nyomtatványt is használhat.
A január 20-ig beadandó „régi szerződéses" igényeknél különösen fontos, hogy a lakáskölcsön adatai - a hitelintézet megnevezése, a szerződésszám, a törlesztőrészlet és a futamidő - valamint az igényelt összeg pontosan szerepeljenek, mert a munkáltató ezekből állítja össze a Kincstár felé az igénybejelentést. A rendelet szerint a munkáltató a január 20-ig beérkező munkavállalói bejelentések alapján 2026. január 30-ig jelenti az igényt a Kincstárnak, a Kincstár pedig ezekre az igényekre 2026. február 16-ig biztosítja a fedezetet.
Mikor érkezhet meg ténylegesen a támogatás?
A „január 20-as körben", vagyis a korai, tömbösített igénylésnél a rendelet alapján a munkáltató a 2026-os éves keretet egy összegben, legkésőbb 2026. február 27-ig utalja a jogosultnak hiteltörlesztési cél esetén, azzal a korláttal, hogy ha a teljes hátralévő futamidőre eső összes törlesztési kötelezettség ennél kevesebb, akkor csak a kisebb összeg fizethető ki.
Mennyi jár, ha az aktuális törlesztő alacsony?
A kormányzati tájékoztató (GYIK) értelmezése szerint meglévő, 2026. január 1. előtti szerződésnél az aktuális törlesztőrészlet nagysága önmagában nem korlátozza a 2026-ra járó összeget: ha a hitelből több mint 1 millió forint van hátra, akkor a kérelmező a nettó 1 millió forintos maximumot is megkaphatja (ha január 20-ig benyújtja a kérelmet).
A rendeletet a 440/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet néhány ponton módosította, és ezek a módosítások 2025. december 24-től hatályosak. A január 20-i határidőt ez nem módosította, viszont a hatályos szövegben megjelentek olyan, csillaggal jelölt (módosított/beiktatott) részletszabályok, amelyek a jogosulti kör pontosítását, egyes eljárási technikai elemeket (például adatszolgáltatási és adatátadási szabályok), illetve a folyósítási logikát részletezik.
A december 24-étől hatályos módosítások nemcsak a kifizetések ütemezését, hanem a jogosultsági feltételeket is pontosították: szigorodtak a házastársakra vonatkozó szabályok, mert az újonnan kötött hiteleknél mindkét fél csak akkor jogosult saját jogon támogatásra, ha mindketten tulajdont szereznek az ingatlanban, továbbá megjelentek az adóstársak adatainak elkülönített kezelését biztosító előírások, amelyek a munkáltatók és a Kincstár közötti adatszolgáltatást is szabályozottabbá tették.
