Otthontámogatás: közeleg a január 20-i határidő – kinek és mit kell most lépnie?2026. január 12. |
|---|
Ha már van lakáshitel- vagy lakáslízing-szerződés, ami 2026. január 1. előtt érvényesen létrejött, akkor az Otthontámogatás 2026-os igénylésénél 2026. január 20. az első igazán kritikus dátum: eddig kell a kérelmet a munkáltatónál benyújtani.
|
|
17 690 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
Bár a 2026. január 1. előtt kötött szerződésekre később is járhat támogatás, a január 20-ig bejelentett hitelek esetében a 2026. évi összeg egy összegben igényelhető, míg a határidő elmulasztása után már csak a havi törlesztőrészletekhez igazodó folyósításra van lehetőség. A rendelet külön kezeli a 2026. január 1. előtti és a 2026. január 1-jén vagy utána kötött szerződéseket. A „régi" szerződésekre a bejelentés jogvesztő az egyösszegű kifizetés szempontjából, és a határidő 2026. január 20.; az új szerződéseknél viszont nincs jogvesztő határidő, csak a támogatás folyósításának „havi ütemezéséhez" igazodó benyújtási logika, amelynél általában a tárgyhónap első napjáig célszerű beérkeztetni a kérelmet. Mit kell most megtenni azoknak, akiket érint a január 20-i határidő?A kérelem a munkáltatónál indul: a jogosultnak az 1. melléklet szerinti adatokkal és nyilatkozatokkal kell bejelentenie az igényt, és meg kell jelölnie, hogy hiteltörlesztési célra vagy önerőre kéri a támogatást, mivel egy naptári évben a kettő egyszerre nem vehető igénybe. A formanyomtatványt a kormányzati közzétételhez igazítva kérik, de a munkáltató saját, rendelet-kompatibilis nyomtatványt is használhat. A január 20-ig beadandó „régi szerződéses" igényeknél különösen fontos, hogy a lakáskölcsön adatai - a hitelintézet megnevezése, a szerződésszám, a törlesztőrészlet és a futamidő - valamint az igényelt összeg pontosan szerepeljenek, mert a munkáltató ezekből állítja össze a Kincstár felé az igénybejelentést. A rendelet szerint a munkáltató a január 20-ig beérkező munkavállalói bejelentések alapján 2026. január 30-ig jelenti az igényt a Kincstárnak, a Kincstár pedig ezekre az igényekre 2026. február 16-ig biztosítja a fedezetet. Mikor érkezhet meg ténylegesen a támogatás? A „január 20-as körben", vagyis a korai, tömbösített igénylésnél a rendelet alapján a munkáltató a 2026-os éves keretet egy összegben, legkésőbb 2026. február 27-ig utalja a jogosultnak hiteltörlesztési cél esetén, azzal a korláttal, hogy ha a teljes hátralévő futamidőre eső összes törlesztési kötelezettség ennél kevesebb, akkor csak a kisebb összeg fizethető ki. Mennyi jár, ha az aktuális törlesztő alacsony? A kormányzati tájékoztató (GYIK) értelmezése szerint meglévő, 2026. január 1. előtti szerződésnél az aktuális törlesztőrészlet nagysága önmagában nem korlátozza a 2026-ra járó összeget: ha a hitelből több mint 1 millió forint van hátra, akkor a kérelmező a nettó 1 millió forintos maximumot is megkaphatja (ha január 20-ig benyújtja a kérelmet). A rendeletet a 440/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet néhány ponton módosította, és ezek a módosítások 2025. december 24-től hatályosak. A január 20-i határidőt ez nem módosította, viszont a hatályos szövegben megjelentek olyan, csillaggal jelölt (módosított/beiktatott) részletszabályok, amelyek a jogosulti kör pontosítását, egyes eljárási technikai elemeket (például adatszolgáltatási és adatátadási szabályok), illetve a folyósítási logikát részletezik. A december 24-étől hatályos módosítások nemcsak a kifizetések ütemezését, hanem a jogosultsági feltételeket is pontosították: szigorodtak a házastársakra vonatkozó szabályok, mert az újonnan kötött hiteleknél mindkét fél csak akkor jogosult saját jogon támogatásra, ha mindketten tulajdont szereznek az ingatlanban, továbbá megjelentek az adóstársak adatainak elkülönített kezelését biztosító előírások, amelyek a munkáltatók és a Kincstár közötti adatszolgáltatást is szabályozottabbá tették. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Ha már van lakáshitel- vagy lakáslízing-szerződés, ami 2026. január 1. előtt érvényesen létrejött, akkor az Otthontámogatás 2026-os igénylésénél 2026. január 20. az első igazán kritikus dátum: eddig kell a kérelmet a munkáltatónál benyújtani.

Budapest I. kerület Budavári Önkormányzata 2026-ban két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházak és azok lakói számára kínálnak fejlesztési lehetőséget. Az egyik kiírás a belső udvarok, kertek és zöldhomlokzatok kialakítását, illetve fejlesztését támogatja, míg a másik az energiahatékonyság javítását célzó lakáskorszerűsítésekhez nyújt vissza nem térítendő támogatást.
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata átfogó beruházási koncepciót készített a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP) vállalt célok megvalósítására. Az Európai Városfejlesztési Alap (EUCF) támogatásával kidolgozott program négy egymásra épülő projektet foglal magában, amelyek az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítésére, valamint a társasházi felújításokat ösztönző támogatási rendszer megújítására irányulnak.
A Budapest Főváros Önkormányzata által közzétett összesítés szerint az elmúlt években több száz budapesti fejlesztés kapott kiemelt beruházási státuszt. Erő Zoltán budapesti főépítész éles kritikával illette ezt a kormányzati gyakorlatot, amelyet a modern városfejlesztés egyik legkártékonyabb eszközének tart. 
Budapest XV. Kerületi Önkormányzata két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházakat és lakásszövetkezeteket érintik. Az egyik a helyi építészeti értékek megőrzését támogatja, míg a másik a társasházi előkertek és belső udvarok zöldítésére, fejlesztésére biztosít forrást.
Évek óta nincs elfogadott beszámoló, a közös költséget több hónapra visszamenőleges hatállyal emelték meg - sok társasházban ismerősek lehetnek az ehhez hasonló, komoly vitákat szülő helyzetek. Mit tehet a tulajdonos, ha a vezetőség szabálytalan pénzügyi kimutatásokkal és jogszerűtlennek tűnő döntésekkel próbálja rendezni a ház ügyeit? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A hazai társasházaknak és lakásszövetkezeteknek - bizonyos feltételek teljesülése esetén - gondoskodniuk kell a távjeladós mérőeszközök felszereléséről, használatáról és a távjeladós rendszer kiépítéséről, a törvényi határidők betartása pedig kritikus fontosságúvá vált az épületek jogszerű üzemeltetéséhez. A legfontosabb jogszabályi kötelezettségekről, a mulasztás esetén alkalmazandó szankciókról, valamint a támogatási programok gyakorlati tapasztalatairól Németh Szabolcs, az MT Méréstechnika Kft. cégvezetője tartott átfogó előadást a THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" konferenciáján. 
Budapesten a XVIII. kerületi Önkormányzat támogatást nyújt a társasházak és lakásszövetkezetek közös tulajdonában lévő gázhálózatok felújítására és korszerűsítésére. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság felszámolt egy olyan csoportot, amely a gyanú szerint interneten hirdetett duguláselhárítási szolgáltatásokkal károsította meg ügyfeleit. A rendőrség most azok jelentkezését is várja, akiket hasonló módon érhetett kár.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot".
Budapest II. Kerületi Önkormányzata pályázatot hirdetett: A kezdeményezés célja, hogy vissza nem térítendő pénzbeli támogatással segítse a helyi ingatlanok biztonságosabbá tételét, energiahatékonyságának növelését, valamint az akadálymentesítést.
A nyári időszak a legalkalmasabb a társasházi lakások fűtésrendszerének korszerűsítésére vagy átalakítására, azonban a munkálatok nem kezdhetők el bejelentés nélkül. Erre figyelmeztet a Budapesti Közművek.
A társasház közgyűlése tiltó határozatot hozott egy veszélyt jelentő gázszivárgás bejelentésével szemben. Mit tehet a közös képviselő? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A tavaszi lakásbiztosítási kampány és az egyéves díjkorlátozások együttesen kedvező strukturális változásokat idéztek elő a hazai biztosítási piacon. Miközben az átlagos lakossági éves díjak enyhe mérséklődést mutattak, a biztosítók által vállalt maximális kárkifizetések mértéke érdemben növekedett. Ez az ár-érték arány folyamatos javulását, az alulbiztosítottság mérséklődését és a piaci verseny éleződését eredményezte, különösen a kisebb piaci szereplők javára.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár.
Ha egy tulajdonos saját, egyéni lakásbiztosítást köt, akkor mentesülhet a ház közös biztosítási díjának fizetése alól? Bár logikusnak tűnhet, hogy ne fizessünk kétszer ugyanazért, a társasházi törvények és a közös tulajdon védelme miatt a helyzet jogilag és gyakorlatilag is összetettebb. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A főváros távhőrendszerét üzemeltető Budapesti Közművek szerződést kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME). Az együttműködés célja egy majdani döntést megalapozó tanulmány közös elkészítése a Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe történő eljuttatási lehetőségéről.
A nyári időszak beköszöntével talán sokan gondolnák, hogy a társasházi szakma életében is csendesebb hetek következnek. A valóság azonban éppen az ellenkezője: a kihívások, a változó jogszabályi környezet, a növekvő tulajdonosi elvárások és az egyre összetettebb üzemeltetési feladatok folyamatos fejlődést és tanulást követelnek meg a szakma szereplőitől.
Rohamosan közeledik a 2027. január 1-jei határidő, amikortól kötelezővé válik a melegvíz-mérők távleolvasása a társasházakban. Mivel a jogszabályi előírások és a szükséges közgyűlési döntések körül még sok a kérdés, szakértőnk tisztázza a fontosabb tudnivalókat, a határidőktől kezdve a mulasztás kockázatáig. 





































