THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Rejtett kockázatok a felújításnál – új építésügyi elvárások2026. január 5. |
|---|
 Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.
|
|
17 690 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
Zöldfelületi tanúsítvány: mikor kerül elő egy társasháznál? A módosítások pontosítják, hogy mikor kell zöldfelületi tanúsítványt készíteni. A hangsúly egyértelműen az építési engedély alapján megvalósuló, különösen új épületeket érintő beruházásokra kerül. Bővítés, új épületszárny, tetőtér-beépítés vagy jelentősebb átépítés esetén már hatósági elvárásként megjelenhet. A zöldfelület állapota és dokumentáltsága tehát közvetlenül befolyásolhatja a beruházás engedélyezését és a használatbavételt. A szakmagyakorlási szabályok pontosították azt is, hogy zöldfelületi tanúsítványt kizárólag megfelelő kamarai jogosultsággal rendelkező szakember készíthet. Első fokon a területi építész kamara, másodfokon a Magyar Építész Kamara jár el ezekben az ügyekben. A zöldfelület új megközelítése: nemcsak terület, hanem minőség A rendeletcsomag egyik legjelentősebb üzenete, hogy a zöldfelület többé nem pusztán négyzetméterben mérhető kötelezettség. Bevezetésre kerülnek olyan mutatók, mint a zöldtérfogat, a lombtérfogat, a biológiai aktivitás, valamint külön minőségi és fenntartási indexek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy társasház belső udvara vagy kertje: • előnyt jelenthet, ha változatos, életképes növényzettel rendelkezik,• hátrányt okozhat, ha elhanyagolt, túlburkolt, vagy alacsony ökológiai értéket képvisel. Ezért célszerű a zöldfelületet nem kizárólag költségoldalról, hanem hosszabb távú műszaki és jogi tényezőként kezelni, különösen akkor, ha a házban fejlesztés várható. Inváziós növények: ami eddig „csak egy fa volt", most pontlevonással jár A módosítások melléklete konkrét listát tartalmaz az inváziós fás szárú növényekről. Társasházaknál az inváziós fajok kérdése tipikusan érzékeny, mivel sok belső udvarban vagy előkertben évtizedek óta állnak ilyen növények. A rendelet nem ír elő favágási kötelezettséget! A jogi jelentősége akkor jelenik meg, amikor a társasház építési engedélyhez kötött beruházást valósít meg, vagy olyan eljárás indul, amelyhez zöldfelületi tanúsítvány készítése szükséges. Ilyen esetekben a növényzet fajösszetétele értékelési és minősítési szemponttá válik: az inváziós fajok jelenléte pontlevonást eredményezhet, ami befolyásolhatja a beruházás engedélyezhetőségét vagy a teljesítendő feltételeket. A feladat ilyenkor nem a favágás elrendelése, hanem a helyzet előzetes feltárása, vagyis a fajazonosítás megszervezése és annak mérlegelése, hogy a tervezett beruházás során szükséges-e kompenzáció, áttervezés vagy hosszabb távú zöldfelületi intézkedés. Favágás kizárólag akkor kerülhet szóba, ha azt külön jogszabály, hatósági előírás, engedélyezési feltétel vagy szakértői javaslat indokolja, és ez minden esetben külön eljáráshoz, engedélyhez és tulajdonosi döntéshez kötött. Csapadékvíz-kezelés: műszaki részletből értékelési szempont Új elemként jelenik meg a csapadékvíz-gazdálkodási index, amely értékeli, hogy a telekre érkező csapadékvíz helyben hasznosul-e, elszikkad-e, vagy tisztítás nélkül elvezetésre kerül. Ez társasházi környezetben akkor válhat fontossá, amikor tetőfelújítás történik, burkolt udvar vagy parkoló kerül kialakításra, meglévő zöldfelületet érintő átalakításra kerül sor. A döntések már nemcsak műszaki és pénzügyi kérdések, hanem későbbi engedélyezési és minősítési következményekkel is járhatnak.Tervezési alaptérkép és telekhatár: rejtett konfliktusforrás A módosítások azt is rögzítik, hogy a tervezési alaptérképet főszabály szerint földrészlethatár-kitűzést követően kell elkészíteni, és nemcsak a telekhatárt, hanem a tényleges terepi állapotot, meglévő építményeket, fákat és közterületi kapcsolódásokat is ábrázolnia kell. Egy nagyobb beruházás során felszínre kerülhet, hogy a kerítés, a parkoló, egy zöldsáv vagy melléképítmény nem pontosan a jogi telekhatáron belül helyezkedik el. Ilyen esetben a közös képviseletnek adminisztratív és kommunikációs feladatai is keletkeznek. Használatbavétel: több dokumentum, hosszabb folyamat A rendelet bővíti a használatbavételi eljárás során benyújtandó tűzvédelmi és műszaki dokumentumok körét. Ez társasházi beruházásoknál azt jelenti, hogy több igazolásra, részletesebb szakági dokumentációra, és hosszabb hatósági átfutási időre kell számítani. A közös képviseletnek érdemes már a beruházás elején számolnia ezzel, különösen akkor, ha a használatbavétel időzítése pénzügyi vagy lakóköltözési szempontból kritikus.Tervtanácsi eljárások: megjelenik a feltételes támogatás A tervtanácsok működésében fontos változás, hogy a testület nem kizárólag elutasító döntést hozhat, hanem feltételek meghatározásával megvalósításra is ajánlhatja a tervet. Ez társasházi beruházásoknál csökkentheti a teljes újratervezés kockázatát, ugyanakkor több egyeztetést és pontosabb dokumentálást igényel. Összefoglalónk II. része: Új eljárási és kivitelezési szabályok 2026-tól |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Mérnöki Kamara közös iránymutatást adott ki a tervezési alaptérképek és a telekhatár-kitűzések szabályairól. A 2026. június 9-én megjelent hivatalos tájékoztató célja a korábbi bizonytalanságok tisztázása, a hatósági ellenőrzések szigorítása és a jogszabályok egységes alkalmazása. 
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI). A brüsszeli székhelyű szervezet nemrégiben hivatalosan is köszöntötte legújabb tagjait, a svéd Bostadsrätterna és az izlandi Húseigendafélagið egyesületeket. Ezzel a lépéssel az UIPI jelentősen megerősítette a skandináv térségben való jelenlétét, és még hatékonyabban tudja képviselni a magáningatlan-tulajdonosok érdekeit egész Európában. 
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A lakhatási helyzet kezelése kiemelt helyet foglal el az európai döntéshozók napirendjén. A hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen a legújabb fejlemények nyomon követése és a valós társadalmi igények megismerése. Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) által indított kutatás, ami a fiatal európaiak ingatlanszerzési igényeit méri fel, és amelyhez kapcsolódó kérdőív magyar nyelven is elérhető. 
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik. 
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni. 
2026. június 12-én bemutatjuk az eHÁZ szoftver valamennyi meglévő és új funkcióját, melyre szeretettel várjuk Önt és munkatársait egyaránt! Az esemény során lehetőség nyílik személyes konzultációra is. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség. 
Az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS2) és a hazai rezsicsökkentés elsőre tűz és víz. Egy friss szakpolitikai elemzés szerint azonban a látszólagos ellentét feloldható: okos szabályozással és az évi közel 500 milliárd forintnyi uniós forrás célzott felhasználásával Magyarország nemcsak teljesítheti a klímacélokat, de védelmet is nyújthat a sérülékeny háztartásoknak. 
A Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége (MIOSZ) és a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy az ingatlanszektor különböző szereplőit - az ingatlantulajdonosokat, társasházkezelőket, ingatlankezelőket és ingatlanközvetítőket - közös szakmai és társadalmi érdekek mentén közelebb hozzák egymáshoz. 
A hazai lakáspiac rendkívül intenzív évet zárt: 2025-ben a lakásár-növekedés országosan reálértelemben elérte a 19,0%-ot, ami az elmúlt negyedszázad legjelentősebb áremelkedési üteme. A Magyar Nemzeti Bank 2026. májusi Lakáspiaci jelentéséből kiderül, hogy a dinamikus drágulás mögött komoly feszültségek húzódnak, és a piac 2026 elejére a lassulás jeleit mutatja. 
A hazai lakáspiac tovább élénkült, a legfrissebb jegybanki adatok szerint a kedvezményes hitelkihelyezések előnyei jelentős részben egy jól körülhatárolható, magasabb jövedelmű adósi körhöz kerültek. 
Lezárult a helyreállítási terv tartalmi újratárgyalása az Európai Bizottsággal, amelynek köszönhetően nagyszabású lakhatási program veszi kezdetét. Az uniós forrás közvetlenül a bérlakáspiac és a kollégiumi hálózat bővítését célozza. 
A Haus & Grund Német Ingatlantulajdonosok Szövetsége pénzügyi ösztönzőket javasol a szövetségi kormánynak, különösen a fiatal, első lakásvásárlók és a bérbeadók számára, hogy több embert bátorítson a saját otthon teremtésére. 
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
A társasházi felújítások, különösen ha a közösségi kasszát érintik, mindig nyűgös kérdésnek bizonyulnak. Ráadásul nem szívesen szavaznak meg a lakók olyan munkákat, amiben esetleg nincs közvetlen érintettségük... a földszinti lakót nem érdekli a tető ázása, a felső lakót a pince ázása... Egy dolog viszont minden embert egységesít: mindenki szeretne szép, rendezett, modern környezetben élni. Beszéljünk közösségi térről, közlekedőkről, vagy akár a lakások belső teréről a Fatrafloor Vinyl burkolatok alkalmazása mindenki számára szívmelengető megoldást jelenthetnek. 
A társasházi szakmában ritkán kap hangsúlyt az, ami jól működik. Pedig minden sikeresen lezárt felújítás, minden rendezett közösségi helyzet, minden átgondolt döntés mögött olyan tapasztalat áll, amely mások számára is irányt mutathat. Ezt a munkát szeretnénk most láthatóvá tenni. Nem csupán elismerni, hanem lehetőséget adni arra is, hogy a jól működő megoldások példává váljanak a szakmán belül. 
FIGYELEM! A burkolat nem szigetel!
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
