THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Rejtett kockázatok a felújításnál – új építésügyi elvárások2026. január 5. |
|---|
 Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.
|
|
202 468 HUF
THSHOME - 150x200 cm - beltéri logós szennyfogó egyedi HD nyomtatású szennyfogó -
 Érdekel → |
|
Zöldfelületi tanúsítvány: mikor kerül elő egy társasháznál? A módosítások pontosítják, hogy mikor kell zöldfelületi tanúsítványt készíteni. A hangsúly egyértelműen az építési engedély alapján megvalósuló, különösen új épületeket érintő beruházásokra kerül. Bővítés, új épületszárny, tetőtér-beépítés vagy jelentősebb átépítés esetén már hatósági elvárásként megjelenhet. A zöldfelület állapota és dokumentáltsága tehát közvetlenül befolyásolhatja a beruházás engedélyezését és a használatbavételt. A szakmagyakorlási szabályok pontosították azt is, hogy zöldfelületi tanúsítványt kizárólag megfelelő kamarai jogosultsággal rendelkező szakember készíthet. Első fokon a területi építész kamara, másodfokon a Magyar Építész Kamara jár el ezekben az ügyekben. A zöldfelület új megközelítése: nemcsak terület, hanem minőség A rendeletcsomag egyik legjelentősebb üzenete, hogy a zöldfelület többé nem pusztán négyzetméterben mérhető kötelezettség. Bevezetésre kerülnek olyan mutatók, mint a zöldtérfogat, a lombtérfogat, a biológiai aktivitás, valamint külön minőségi és fenntartási indexek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy társasház belső udvara vagy kertje: • előnyt jelenthet, ha változatos, életképes növényzettel rendelkezik,• hátrányt okozhat, ha elhanyagolt, túlburkolt, vagy alacsony ökológiai értéket képvisel. Ezért célszerű a zöldfelületet nem kizárólag költségoldalról, hanem hosszabb távú műszaki és jogi tényezőként kezelni, különösen akkor, ha a házban fejlesztés várható. Inváziós növények: ami eddig „csak egy fa volt", most pontlevonással jár A módosítások melléklete konkrét listát tartalmaz az inváziós fás szárú növényekről. Társasházaknál az inváziós fajok kérdése tipikusan érzékeny, mivel sok belső udvarban vagy előkertben évtizedek óta állnak ilyen növények. A rendelet nem ír elő favágási kötelezettséget! A jogi jelentősége akkor jelenik meg, amikor a társasház építési engedélyhez kötött beruházást valósít meg, vagy olyan eljárás indul, amelyhez zöldfelületi tanúsítvány készítése szükséges. Ilyen esetekben a növényzet fajösszetétele értékelési és minősítési szemponttá válik: az inváziós fajok jelenléte pontlevonást eredményezhet, ami befolyásolhatja a beruházás engedélyezhetőségét vagy a teljesítendő feltételeket. A feladat ilyenkor nem a favágás elrendelése, hanem a helyzet előzetes feltárása, vagyis a fajazonosítás megszervezése és annak mérlegelése, hogy a tervezett beruházás során szükséges-e kompenzáció, áttervezés vagy hosszabb távú zöldfelületi intézkedés. Favágás kizárólag akkor kerülhet szóba, ha azt külön jogszabály, hatósági előírás, engedélyezési feltétel vagy szakértői javaslat indokolja, és ez minden esetben külön eljáráshoz, engedélyhez és tulajdonosi döntéshez kötött. Csapadékvíz-kezelés: műszaki részletből értékelési szempont Új elemként jelenik meg a csapadékvíz-gazdálkodási index, amely értékeli, hogy a telekre érkező csapadékvíz helyben hasznosul-e, elszikkad-e, vagy tisztítás nélkül elvezetésre kerül. Ez társasházi környezetben akkor válhat fontossá, amikor tetőfelújítás történik, burkolt udvar vagy parkoló kerül kialakításra, meglévő zöldfelületet érintő átalakításra kerül sor. A döntések már nemcsak műszaki és pénzügyi kérdések, hanem későbbi engedélyezési és minősítési következményekkel is járhatnak.Tervezési alaptérkép és telekhatár: rejtett konfliktusforrás A módosítások azt is rögzítik, hogy a tervezési alaptérképet főszabály szerint földrészlethatár-kitűzést követően kell elkészíteni, és nemcsak a telekhatárt, hanem a tényleges terepi állapotot, meglévő építményeket, fákat és közterületi kapcsolódásokat is ábrázolnia kell. Egy nagyobb beruházás során felszínre kerülhet, hogy a kerítés, a parkoló, egy zöldsáv vagy melléképítmény nem pontosan a jogi telekhatáron belül helyezkedik el. Ilyen esetben a közös képviseletnek adminisztratív és kommunikációs feladatai is keletkeznek. Használatbavétel: több dokumentum, hosszabb folyamat A rendelet bővíti a használatbavételi eljárás során benyújtandó tűzvédelmi és műszaki dokumentumok körét. Ez társasházi beruházásoknál azt jelenti, hogy több igazolásra, részletesebb szakági dokumentációra, és hosszabb hatósági átfutási időre kell számítani. A közös képviseletnek érdemes már a beruházás elején számolnia ezzel, különösen akkor, ha a használatbavétel időzítése pénzügyi vagy lakóköltözési szempontból kritikus.Tervtanácsi eljárások: megjelenik a feltételes támogatás A tervtanácsok működésében fontos változás, hogy a testület nem kizárólag elutasító döntést hozhat, hanem feltételek meghatározásával megvalósításra is ajánlhatja a tervet. Ez társasházi beruházásoknál csökkentheti a teljes újratervezés kockázatát, ugyanakkor több egyeztetést és pontosabb dokumentálást igényel. Összefoglalónk II. része: Új eljárási és kivitelezési szabályok 2026-tól |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházkezelők többsége ma még Excel-táblák, e-mailek és telefonok között próbál rendet tartani. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. ügyvezetője - a MITOE elnökségi tagja - ennek a káosznak kínál alternatívát a TSH Manager online feladatkezelő rendszerrel. Az előadás egy gyakorlati szemléletű bemutató volt arról, hogyan lehet egyetlen felületen átlátni az iroda és a terep teljes munkafolyamatát, társasházról társasházra haladva. 
Még csak március van, de már túl vagyunk hét társasházi konferencián, melyeken aktuálisabbnál aktuálisabb témák kerültek felszínre minden városban. Szerencsére, vagy nem szerencsére idén sem volt olyan város, ahol ne merült volna fel olyan - társasházi, pénzügyi, tűzvédelmi, jogi - kérdés, probléma, mely további utánajárást igényel a részünkről. Ígéretünknek eleget téve a következő hetekben a tht.hu online felületein ezeket a témákat feldolgozzuk, az érintett hivatalokat, szerveket felkeressük és addig nem eresztjük őket, amíg nem kapunk választ a társasházakat érintő égető kérdésekre. 
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu 
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak. 
A lakóközösségekben megjelenő konfliktusok, a közös képviselőkre nehezedő tartós terhelés, valamint a közösségi együttélés feszültségei sokszor láthatatlanul befolyásolják a társasházak működését. Ezek feltárására indított országos mentálhigiéniai felmérést a THT Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap. A kutatás célja, hogy végre mérhető adatok álljanak rendelkezésre a társasházi élet mentális terheiről - ehhez azonban elengedhetetlen a minél szélesebb részvétel. A kérdőívek kitöltésével bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki a hazai lakóközösségek valós helyzetéről. 
2026. március 1-jétől módosult az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzata, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyott jóvá. Pontosították többek között az elektronikus számlázás szabályait, módosult az online ügyintézés rendje, megjelent a társasházi energiaközösség fogalma, és új rendelkezések vonatkoznak a kézbesítésre, a túlfizetések kezelésére, valamint a háztartási méretű kiserőművek elszámolására is. 
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik. 
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
