THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Rejtett kockázatok a felújításnál – új építésügyi elvárások2026. január 5. |
|---|
 Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.
|
|
4 400 HUF
Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben
 Érdekel → |
|
Zöldfelületi tanúsítvány: mikor kerül elő egy társasháznál? A módosítások pontosítják, hogy mikor kell zöldfelületi tanúsítványt készíteni. A hangsúly egyértelműen az építési engedély alapján megvalósuló, különösen új épületeket érintő beruházásokra kerül. Bővítés, új épületszárny, tetőtér-beépítés vagy jelentősebb átépítés esetén már hatósági elvárásként megjelenhet. A zöldfelület állapota és dokumentáltsága tehát közvetlenül befolyásolhatja a beruházás engedélyezését és a használatbavételt. A szakmagyakorlási szabályok pontosították azt is, hogy zöldfelületi tanúsítványt kizárólag megfelelő kamarai jogosultsággal rendelkező szakember készíthet. Első fokon a területi építész kamara, másodfokon a Magyar Építész Kamara jár el ezekben az ügyekben. A zöldfelület új megközelítése: nemcsak terület, hanem minőség A rendeletcsomag egyik legjelentősebb üzenete, hogy a zöldfelület többé nem pusztán négyzetméterben mérhető kötelezettség. Bevezetésre kerülnek olyan mutatók, mint a zöldtérfogat, a lombtérfogat, a biológiai aktivitás, valamint külön minőségi és fenntartási indexek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy társasház belső udvara vagy kertje: • előnyt jelenthet, ha változatos, életképes növényzettel rendelkezik,• hátrányt okozhat, ha elhanyagolt, túlburkolt, vagy alacsony ökológiai értéket képvisel. Ezért célszerű a zöldfelületet nem kizárólag költségoldalról, hanem hosszabb távú műszaki és jogi tényezőként kezelni, különösen akkor, ha a házban fejlesztés várható. Inváziós növények: ami eddig „csak egy fa volt", most pontlevonással jár A módosítások melléklete konkrét listát tartalmaz az inváziós fás szárú növényekről. Társasházaknál az inváziós fajok kérdése tipikusan érzékeny, mivel sok belső udvarban vagy előkertben évtizedek óta állnak ilyen növények. A rendelet nem ír elő favágási kötelezettséget! A jogi jelentősége akkor jelenik meg, amikor a társasház építési engedélyhez kötött beruházást valósít meg, vagy olyan eljárás indul, amelyhez zöldfelületi tanúsítvány készítése szükséges. Ilyen esetekben a növényzet fajösszetétele értékelési és minősítési szemponttá válik: az inváziós fajok jelenléte pontlevonást eredményezhet, ami befolyásolhatja a beruházás engedélyezhetőségét vagy a teljesítendő feltételeket. A feladat ilyenkor nem a favágás elrendelése, hanem a helyzet előzetes feltárása, vagyis a fajazonosítás megszervezése és annak mérlegelése, hogy a tervezett beruházás során szükséges-e kompenzáció, áttervezés vagy hosszabb távú zöldfelületi intézkedés. Favágás kizárólag akkor kerülhet szóba, ha azt külön jogszabály, hatósági előírás, engedélyezési feltétel vagy szakértői javaslat indokolja, és ez minden esetben külön eljáráshoz, engedélyhez és tulajdonosi döntéshez kötött. Csapadékvíz-kezelés: műszaki részletből értékelési szempont Új elemként jelenik meg a csapadékvíz-gazdálkodási index, amely értékeli, hogy a telekre érkező csapadékvíz helyben hasznosul-e, elszikkad-e, vagy tisztítás nélkül elvezetésre kerül. Ez társasházi környezetben akkor válhat fontossá, amikor tetőfelújítás történik, burkolt udvar vagy parkoló kerül kialakításra, meglévő zöldfelületet érintő átalakításra kerül sor. A döntések már nemcsak műszaki és pénzügyi kérdések, hanem későbbi engedélyezési és minősítési következményekkel is járhatnak.Tervezési alaptérkép és telekhatár: rejtett konfliktusforrás A módosítások azt is rögzítik, hogy a tervezési alaptérképet főszabály szerint földrészlethatár-kitűzést követően kell elkészíteni, és nemcsak a telekhatárt, hanem a tényleges terepi állapotot, meglévő építményeket, fákat és közterületi kapcsolódásokat is ábrázolnia kell. Egy nagyobb beruházás során felszínre kerülhet, hogy a kerítés, a parkoló, egy zöldsáv vagy melléképítmény nem pontosan a jogi telekhatáron belül helyezkedik el. Ilyen esetben a közös képviseletnek adminisztratív és kommunikációs feladatai is keletkeznek. Használatbavétel: több dokumentum, hosszabb folyamat A rendelet bővíti a használatbavételi eljárás során benyújtandó tűzvédelmi és műszaki dokumentumok körét. Ez társasházi beruházásoknál azt jelenti, hogy több igazolásra, részletesebb szakági dokumentációra, és hosszabb hatósági átfutási időre kell számítani. A közös képviseletnek érdemes már a beruházás elején számolnia ezzel, különösen akkor, ha a használatbavétel időzítése pénzügyi vagy lakóköltözési szempontból kritikus.Tervtanácsi eljárások: megjelenik a feltételes támogatás A tervtanácsok működésében fontos változás, hogy a testület nem kizárólag elutasító döntést hozhat, hanem feltételek meghatározásával megvalósításra is ajánlhatja a tervet. Ez társasházi beruházásoknál csökkentheti a teljes újratervezés kockázatát, ugyanakkor több egyeztetést és pontosabb dokumentálást igényel. Összefoglalónk II. része: Új eljárási és kivitelezési szabályok 2026-tól |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A társasház közgyűlése tiltó határozatot hozott egy veszélyt jelentő gázszivárgás bejelentésével szemben. Mit tehet a közös képviselő? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
A tavaszi lakásbiztosítási kampány és az egyéves díjkorlátozások együttesen kedvező strukturális változásokat idéztek elő a hazai biztosítási piacon. Miközben az átlagos lakossági éves díjak enyhe mérséklődést mutattak, a biztosítók által vállalt maximális kárkifizetések mértéke érdemben növekedett. Ez az ár-érték arány folyamatos javulását, az alulbiztosítottság mérséklődését és a piaci verseny éleződését eredményezte, különösen a kisebb piaci szereplők javára. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár. 
Ha egy tulajdonos saját, egyéni lakásbiztosítást köt, akkor mentesülhet a ház közös biztosítási díjának fizetése alól? Bár logikusnak tűnhet, hogy ne fizessünk kétszer ugyanazért, a társasházi törvények és a közös tulajdon védelme miatt a helyzet jogilag és gyakorlatilag is összetettebb. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A főváros távhőrendszerét üzemeltető Budapesti Közművek szerződést kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME). Az együttműködés célja egy majdani döntést megalapozó tanulmány közös elkészítése a Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe történő eljuttatási lehetőségéről. 
A nyári időszak beköszöntével talán sokan gondolnák, hogy a társasházi szakma életében is csendesebb hetek következnek. A valóság azonban éppen az ellenkezője: a kihívások, a változó jogszabályi környezet, a növekvő tulajdonosi elvárások és az egyre összetettebb üzemeltetési feladatok folyamatos fejlődést és tanulást követelnek meg a szakma szereplőitől. 
Rohamosan közeledik a 2027. január 1-jei határidő, amikortól kötelezővé válik a melegvíz-mérők távleolvasása a társasházakban. Mivel a jogszabályi előírások és a szükséges közgyűlési döntések körül még sok a kérdés, szakértőnk tisztázza a fontosabb tudnivalókat, a határidőktől kezdve a mulasztás kockázatáig. 
Budapest VIII. kerületének Józsefvárosi Önkormányzata a 2026. június 25-i nyilvános ülésén hivatalosan is elfogadta a rövid távú szálláshelyek új szabályozási koncepcióját. Az új rendszer többek között a háromszintű százalékos korlátozást, a társasházi hozzájárulást, valamint a kötelező tájékoztató táblát vezeti be. 
A közös képviselő váltása ritkán zajlik zökkenőmentesen, az egyik legnagyobb feszültségforrást pedig a társasház adatai jelentik. Ki használhatja a nyilvántartást, mi történik a személyes adatokkal, és meddig mehet el a lakóközösség, ha nyilvánosan akarja rendezni a vitát? Az olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Az ingatlanközvetítők hirdetési gyakorlata fogyasztóvédelmi szempontból kiemelt figyelmet kaphat. Fontos, hogy a hirdetések, online és offline megjelenések, valamint az ügyfelek felé tett tájékoztatások minden esetben pontosak, valósak, egyértelműek és igazolhatóak legyenek. 
A társasházak működtetésével kapcsolatos feladatok az elmúlt években jelentősen összetettebbé váltak, miközben a lakóközösségek által fizetett közös képviseleti díjak emelkedése sok esetben nem követi a növekvő szakmai, műszaki és adminisztratív terheket. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a THT Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap 2026. év eleji felmérése azt vizsgálta, hogyan alakulnak jelenleg a közös képviselői díjak Magyarországon, milyen tényezők befolyásolják meghatározását, valamint hogyan értékelik saját szakmai helyzetüket és munkaterhelésüket a társasházkezeléssel foglalkozó szakemberek. 
Aki pályaváltáson gondolkozik, vagy most indítana karriert, és egy igazán pörgős, válságálló, jól fizető hivatást keres, annak van egy remek tippünk. Az eINGATLAN 2026 - MITOE webinar teljes videó anyaga mostantól nyilvánosan visszanézhető! 
Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat tájékoztatása szerint a kerületben az utóbbi időben ismét megszaporodtak az úgynevezett „bádogos csalások". Az elkövetők jellemzően gyanútlan ingatlantulajdonosokat céloznak meg javítási munkálatok ürügyén. 
Kevés európai főváros változott olyan gyorsan az elmúlt három évtizedben, mint Varsó, sokan mégis úgy vélik, hogy a legnagyobb átalakulás még csak most áll előtte. A Future of Real Estate 2026 konferencián felszólaló iparági vezetők kifejtették, hogy a város a fejlődés új szakaszába lép, amelyet a technológia, a tehetség, az infrastrukturális beruházások és a nagyszabású, vegyes funkciójú negyedek fejlődése hajt. Bár a tervezéssel, a szabályozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, Varsó hosszú távú kilátásai elsöprően pozitívak. 
A rendkívüli aszályos időszakok és a városi környezet okozta stressz egyre komolyabb kihívás elé állítják a fővárosi növényzetet. Budapest Főváros Önkormányzata, a FŐKERT, a 10 millió Fa Alapítvány, valamint a Beeco ökoapplikáció fejlesztői ezért idén is meghirdetik az Önkéntes Vízadó kampányt, amely lehetőséget biztosít a lakosságnak és a helyi közösségeknek, hogy aktív szerepet vállaljanak a környezetükben lévő, sérülékeny fák gondozásában és megóvásában. 
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
