THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Rejtett kockázatok a felújításnál – új építésügyi elvárások2026. január 5. |
|---|
 Év végén több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások első látásra technikai jellegűek, azonban számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.
|
|
19 037 HUF
Alumínium tájékoztató tábla / Hirdető tábla több méretben
 Érdekel → |
|
Zöldfelületi tanúsítvány: mikor kerül elő egy társasháznál? A módosítások pontosítják, hogy mikor kell zöldfelületi tanúsítványt készíteni. A hangsúly egyértelműen az építési engedély alapján megvalósuló, különösen új épületeket érintő beruházásokra kerül. Bővítés, új épületszárny, tetőtér-beépítés vagy jelentősebb átépítés esetén már hatósági elvárásként megjelenhet. A zöldfelület állapota és dokumentáltsága tehát közvetlenül befolyásolhatja a beruházás engedélyezését és a használatbavételt. A zöldfelület új megközelítése: nemcsak terület, hanem minőség A rendeletcsomag egyik legjelentősebb üzenete, hogy a zöldfelület többé nem pusztán négyzetméterben mérhető kötelezettség. Bevezetésre kerülnek olyan mutatók, mint a zöldtérfogat, a lombtérfogat, a biológiai aktivitás, valamint külön minőségi és fenntartási indexek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy társasház belső udvara vagy kertje: • előnyt jelenthet, ha változatos, életképes növényzettel rendelkezik,• hátrányt okozhat, ha elhanyagolt, túlburkolt, vagy alacsony ökológiai értéket képvisel. Ezért célszerű a zöldfelületet nem kizárólag költségoldalról, hanem hosszabb távú műszaki és jogi tényezőként kezelni, különösen akkor, ha a házban fejlesztés várható. Inváziós növények: ami eddig „csak egy fa volt", most pontlevonással jár A módosítások melléklete konkrét listát tartalmaz az inváziós fás szárú növényekről. Társasházaknál az inváziós fajok kérdése tipikusan érzékeny, mivel sok belső udvarban vagy előkertben évtizedek óta állnak ilyen növények. A rendelet nem ír elő favágási kötelezettséget! A jogi jelentősége akkor jelenik meg, amikor a társasház építési engedélyhez kötött beruházást valósít meg, vagy olyan eljárás indul, amelyhez zöldfelületi tanúsítvány készítése szükséges. Ilyen esetekben a növényzet fajösszetétele értékelési és minősítési szemponttá válik: az inváziós fajok jelenléte pontlevonást eredményezhet, ami befolyásolhatja a beruházás engedélyezhetőségét vagy a teljesítendő feltételeket. A feladat ilyenkor nem a favágás elrendelése, hanem a helyzet előzetes feltárása, vagyis a fajazonosítás megszervezése és annak mérlegelése, hogy a tervezett beruházás során szükséges-e kompenzáció, áttervezés vagy hosszabb távú zöldfelületi intézkedés. Favágás kizárólag akkor kerülhet szóba, ha azt külön jogszabály, hatósági előírás, engedélyezési feltétel vagy szakértői javaslat indokolja, és ez minden esetben külön eljáráshoz, engedélyhez és tulajdonosi döntéshez kötött. Csapadékvíz-kezelés: műszaki részletből értékelési szempont Új elemként jelenik meg a csapadékvíz-gazdálkodási index, amely értékeli, hogy a telekre érkező csapadékvíz helyben hasznosul-e, elszikkad-e, vagy tisztítás nélkül elvezetésre kerül. Ez társasházi környezetben akkor válhat fontossá, amikor tetőfelújítás történik, burkolt udvar vagy parkoló kerül kialakításra, meglévő zöldfelületet érintő átalakításra kerül sor. A döntések már nemcsak műszaki és pénzügyi kérdések, hanem későbbi engedélyezési és minősítési következményekkel is járhatnak.Tervezési alaptérkép és telekhatár: rejtett konfliktusforrás A módosított szabályok szerint a tervezési alaptérkép főszabály szerint telekhatár-kitűzést követően készül, és a tényleges jogi határt kell ábrázolnia. Ez elsősorban tervezési és földmérési kérdés. Egy nagyobb beruházás során felszínre kerülhet, hogy a kerítés, a parkoló, egy zöldsáv vagy melléképítmény nem pontosan a jogi telekhatáron belül helyezkedik el. Ilyen esetben a közös képviseletnek adminisztratív és kommunikációs feladatai is keletkeznek. Használatbavétel: több dokumentum, hosszabb folyamat A rendelet bővíti a használatbavételi eljárás során benyújtandó tűzvédelmi és műszaki dokumentumok körét. Ez társasházi beruházásoknál azt jelenti, hogy több igazolásra, részletesebb szakági dokumentációra, és hosszabb hatósági átfutási időre kell számítani. A közös képviseletnek érdemes már a beruházás elején számolnia ezzel, különösen akkor, ha a használatbavétel időzítése pénzügyi vagy lakóköltözési szempontból kritikus.Tervtanácsi eljárások: megjelenik a feltételes támogatás A tervtanácsok működésében fontos változás, hogy a testület nem kizárólag elutasító döntést hozhat, hanem feltételek meghatározásával megvalósításra is ajánlhatja a tervet. Ez társasházi beruházásoknál csökkentheti a teljes újratervezés kockázatát, ugyanakkor több egyeztetést és pontosabb dokumentálást igényel. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
A fűtési szezon nemcsak a meleg otthonok időszaka, hanem a legtöbb lakástűz és szén-monoxid-mérgezésé is. Lestyán Mária építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n arra figyelmeztetett: a társasházakban a tűzvédelem nem jogszabályi formalitás, hanem mindennapi gondosság kérdése. 
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat. 
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházi biztosítások díja az elmúlt évben érezhetően megemelkedett, de az okok korántsem egyértelműek. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n a biztosítói kerekasztalnál négy piaci szereplő képviselői vitatták meg, miért kerülnek egyre többe a biztosítások, hogyan működik a mestervonalas assistance, és miért nem old meg mindent a kötelezővé tétel. Simon János (Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.), Antalffy Dániel (Allianz Hungária Zrt.), Hegyháti Szilvia (Generali Biztosító Zrt.) és Lévai Dániel (Netrisk Magyarország Kft.) beszélgetéséből kiderült: a biztosítások világa legalább annyira sokszínű, mint maguk a társasházak. 
Felvételsorozat harminckettedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Fekete Attila, ügyvezető - fiREG Kft. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Egy országos kamarai nyilvántartás létrehozásáról született döntés. A módosítás értelmében a jövőben csak olyan szakember végezhet villamos biztonsági ellenőrzést, akit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásba vett. 
Az év végi hajrá után december közepétől a családé és a szeretteinké a főszerep. A következő napokra, hetekre mindenki számára az öröm és boldogság kell, hogy előtérbe helyeződjön, elfelejtve az év közbeni pörgést, rohanást, bajokat, minőségi időt szentelve egymásnak. Ezúton kívánunk meghitt karácsonyi ünnepeket és boldog új évet valamennyi olvasónk számára! 
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében. 
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg. 
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
A kormány új, 100 milliárd forintos keretösszegű lakossági energiatároló programot indít - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón. A támogatás célja, hogy a napelemmel rendelkező háztartások tartósan önellátóvá váljanak, és stabilabban biztosítsák saját villamosenergia-ellátásukat. 
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek. 
Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez. 
A VII. kerületi Erzsébetváros Önkormányzata új pályázattal segíti a kerületi fogyatékossággal élő lakókat abban, hogy saját lakásukat akadálymentessé tegyék. A támogatást vissza nem térítendő formában, előfinanszírozásban folyósítják. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
