THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Új eljárási és kivitelezési szabályok 2026-tól2026. január 26. |
|---|
 A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét.
|
|
86 392 HUF
THSHOME - 85x150 cm - beltéri logós szennyfogó egyedi HD nyomtatású szennyfogó -
 Érdekel → |
|
Építésügyi bírság: a szerződéses összeg mint új bírságalap Az építésügyi bírságolás logikája finomodott: ha a kivitelezővel vagy a felelős műszaki vezetővel szemben kerül sor bírság kiszabására, és a számított építményérték magasabb lenne, akkor a bírság alapja a kivitelezési szerződésben szereplő bruttó vállalkozói díj lesz. TÉKA alóli egyedi eltérés: külön főépítészi eljárás, külön időigény Új eljárási csatorna jelent meg a TÉKA (településrendezési és építési követelmények alapszabályzata) alóli egyedi eltérések esetében. Ha egy beruházás csak úgy fér bele a szabályozásba, hogy az épület tömegformálásában, telepítésben vagy homlokzati megoldásokban eltérést kérnek, akkor külön főépítészi eljárás indul. Ilyenkor az állami főépítész dönt, kötelező mellékletekkel, önkormányzati főépítészi támogató véleménnyel, harmincnapos ügyintézési határidővel és egyszeri hiánypótlási lehetőséggel. Lényeges lehet tehát, amikor bővítés történik, új lépcsőház, lift vagy tetőtér kerül kialakításra, és a tervező jelzi, hogy a megoldás már nem fér bele a főszabályokba. Kivitelezési szerződések és e-napló: fordítás, feltöltés, tervezői nyilatkozat A kivitelezési kódex módosításai az e-építési napló használatát is szigorúbb keretek közé terelik. Amennyiben a kivitelezési szerződés nem magyar nyelven készül, a dokumentum mellé hiteles magyar fordítást is fel kell tölteni a rendszerbe. Emellett minden olyan esetben, amikor a kivitelezés a záradékolt tervhez képest a külső megjelenést érinti - például anyaghasználatban, színezésben vagy nyílászáró-elhelyezésben -, a tervező hozzájáruló nyilatkozatát is az e-naplóban kell rögzíteni. A szerződések feltöltésére vonatkozó szabályok is bővültek, bizonyos esetekben üzleti adatokat tartalmazó és anonimizált változatot is kér a rendszer. Az e-naplóhoz kapcsolódó új szerződéskezelési előírásokat 2026. április 1-jétől kell alkalmazni, és csak az ezt követően megkötött kivitelezési szerződésekre vonatkoznak. Új digitális háttérrendszer: Barnamezős Területek Katasztere Az Országos Építésügyi Nyilvántartás rendszeréhez új alkalmazás kapcsolódik, a Barnamezős Területek Katasztere. Városi, volt ipari területeken zajló fejlesztéseknél fontos háttéradatforrássá válhat. Telekalakítás zártsorú beépítésnél: megszűnik a zárványtelek lehetősége A telekalakítási szabályok között megjelent az a tilalom, amely szerint zártsorú beépítésű telkek felosztásakor új zárványtelek nem hozható létre. Ez a sűrű városi szövetben különösen érzékeny, mert korlátozza azokat a megoldásokat, amelyekkel korábban udvarrészeket, bejárati sávokat vagy kisebb telekrészeket próbáltak leválasztani. Ez a rendelkezés csak 2027. július 1-jén lép hatályba. Településképi és településtervezési módosítások A településképi és településtervezési rendeletek apró módosításai is hatással lehetnek a társasházi gyakorlatra. Rendeltetésváltozásnál pontosodtak a benyújtandó mellékletek. Ha egy helyiség vagy önálló rendeltetési egység más funkciót kap, az önkormányzati településképi (bejelentési) eljárásban nem „elég" csak a településképi megfelelést igazoló terv: a benyújtandó építészeti-műszaki tervnek a rendeltetéshez kapcsolódó építési/településrendezési követelményeknek való megfelelést is igazolnia kell (a vonatkozó országos és helyi szabályok alapján). Tipikus példák: lakásból iroda/rendelő/üzlet (különösen földszinten), tárolóból szolgáltató/kereskedelmi egység, garázsból raktár vagy műhely jellegű használat, vagy fordítva, pincehelyiség funkcióváltása (pl. közösségi tér, edzőterem jelleg), bármely olyan átalakítás, ahol a használat változása forgalmat, parkolást, hulladékkezelést, zajterhelést vagy a közös területek igénybevételét érinti. A módosítás lényege, hogy rendeltetésváltozás esetén a tervnek jellemzően többet kell „lefognia", mint eddig, például: az új rendeltetés jogszerű elhelyezhetősége (helyi szabályok/országos követelmények szerint), a használathoz kapcsolódó szükséges helyiségek, megközelítés, közlekedés bemutatása, sok esetben a parkolási/kerékpáros elhelyezési elvárások és a működés alapfeltételei (hulladék, kiszolgálás) tisztázása is. Ezek a változások 2026. január 1-jétől alkalmazandók. Összefoglalónk I. része: Rejtett kockázatok a felújításnál - új építésügyi elvárások |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
