THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Új eljárási és kivitelezési szabályok 2026-tól2026. január 26. |
|---|
 A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét.
|
|
2 178 HUF
Munkavédelmi overál M fehér
 Érdekel → |
|
Építésügyi bírság: a szerződéses összeg mint új bírságalap Az építésügyi bírságolás logikája finomodott: ha a kivitelezővel vagy a felelős műszaki vezetővel szemben kerül sor bírság kiszabására, és a számított építményérték magasabb lenne, akkor a bírság alapja a kivitelezési szerződésben szereplő bruttó vállalkozói díj lesz. TÉKA alóli egyedi eltérés: külön főépítészi eljárás, külön időigény Új eljárási csatorna jelent meg a TÉKA (településrendezési és építési követelmények alapszabályzata) alóli egyedi eltérések esetében. Ha egy beruházás csak úgy fér bele a szabályozásba, hogy az épület tömegformálásában, telepítésben vagy homlokzati megoldásokban eltérést kérnek, akkor külön főépítészi eljárás indul. Ilyenkor az állami főépítész dönt, kötelező mellékletekkel, önkormányzati főépítészi támogató véleménnyel, harmincnapos ügyintézési határidővel és egyszeri hiánypótlási lehetőséggel. Lényeges lehet tehát, amikor bővítés történik, új lépcsőház, lift vagy tetőtér kerül kialakításra, és a tervező jelzi, hogy a megoldás már nem fér bele a főszabályokba. Kivitelezési szerződések és e-napló: fordítás, feltöltés, tervezői nyilatkozat A kivitelezési kódex módosításai az e-építési napló használatát is szigorúbb keretek közé terelik. Amennyiben a kivitelezési szerződés nem magyar nyelven készül, a dokumentum mellé hiteles magyar fordítást is fel kell tölteni a rendszerbe. Emellett minden olyan esetben, amikor a kivitelezés a záradékolt tervhez képest a külső megjelenést érinti - például anyaghasználatban, színezésben vagy nyílászáró-elhelyezésben -, a tervező hozzájáruló nyilatkozatát is az e-naplóban kell rögzíteni. A szerződések feltöltésére vonatkozó szabályok is bővültek, bizonyos esetekben üzleti adatokat tartalmazó és anonimizált változatot is kér a rendszer. Az e-naplóhoz kapcsolódó új szerződéskezelési előírásokat 2026. április 1-jétől kell alkalmazni, és csak az ezt követően megkötött kivitelezési szerződésekre vonatkoznak. Új digitális háttérrendszer: Barnamezős Területek Katasztere Az Országos Építésügyi Nyilvántartás rendszeréhez új alkalmazás kapcsolódik, a Barnamezős Területek Katasztere. Városi, volt ipari területeken zajló fejlesztéseknél fontos háttéradatforrássá válhat. Telekalakítás zártsorú beépítésnél: megszűnik a zárványtelek lehetősége A telekalakítási szabályok között megjelent az a tilalom, amely szerint zártsorú beépítésű telkek felosztásakor új zárványtelek nem hozható létre. Ez a sűrű városi szövetben különösen érzékeny, mert korlátozza azokat a megoldásokat, amelyekkel korábban udvarrészeket, bejárati sávokat vagy kisebb telekrészeket próbáltak leválasztani. Ez a rendelkezés csak 2027. július 1-jén lép hatályba. Településképi és településtervezési módosítások A településképi és településtervezési rendeletek apró módosításai is hatással lehetnek a társasházi gyakorlatra. Rendeltetésváltozásnál pontosodtak a benyújtandó mellékletek. Ha egy helyiség vagy önálló rendeltetési egység más funkciót kap, az önkormányzati településképi (bejelentési) eljárásban nem „elég" csak a településképi megfelelést igazoló terv: a benyújtandó építészeti-műszaki tervnek a rendeltetéshez kapcsolódó építési/településrendezési követelményeknek való megfelelést is igazolnia kell (a vonatkozó országos és helyi szabályok alapján). Tipikus példák: lakásból iroda/rendelő/üzlet (különösen földszinten), tárolóból szolgáltató/kereskedelmi egység, garázsból raktár vagy műhely jellegű használat, vagy fordítva, pincehelyiség funkcióváltása (pl. közösségi tér, edzőterem jelleg), bármely olyan átalakítás, ahol a használat változása forgalmat, parkolást, hulladékkezelést, zajterhelést vagy a közös területek igénybevételét érinti. A módosítás lényege, hogy rendeltetésváltozás esetén a tervnek jellemzően többet kell „lefognia", mint eddig, például: az új rendeltetés jogszerű elhelyezhetősége (helyi szabályok/országos követelmények szerint), a használathoz kapcsolódó szükséges helyiségek, megközelítés, közlekedés bemutatása, sok esetben a parkolási/kerékpáros elhelyezési elvárások és a működés alapfeltételei (hulladék, kiszolgálás) tisztázása is. Ezek a változások 2026. január 1-jétől alkalmazandók. Összefoglalónk I. része: Rejtett kockázatok a felújításnál - új építésügyi elvárások |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Szigorúbb feltételekkel, negyedszintű és társasházi korlátokkal, valamint a lakóközösségek jogainak megerősítésével lép fel Józsefváros a rövid távú lakáskiadás terjedése ellen. A Képviselő-testület döntése alapján a szabályozás a kormányzati moratórium lejártát követően lép életbe. 
A társasházaknak komoly felkészülést jelent a távolról leolvasható költségmegosztók kötelező bevezetése a 2027-es határidőig. Olvasó kérdésekre válaszolva bemutatjuk a jogi felelősségi köröket. 
A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül. 
Évek óta nincs elfogadott beszámoló, a közös költséget több hónapra visszamenőleges hatállyal emelték meg - sok társasházban ismerősek lehetnek az ehhez hasonló, komoly vitákat szülő helyzetek. Mit tehet a tulajdonos, ha a vezetőség szabálytalan pénzügyi kimutatásokkal és jogszerűtlennek tűnő döntésekkel próbálja rendezni a ház ügyeit? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasház közgyűlése tiltó határozatot hozott egy veszélyt jelentő gázszivárgás bejelentésével szemben. Mit tehet a közös képviselő? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Ha egy tulajdonos saját, egyéni lakásbiztosítást köt, akkor mentesülhet a ház közös biztosítási díjának fizetése alól? Bár logikusnak tűnhet, hogy ne fizessünk kétszer ugyanazért, a társasházi törvények és a közös tulajdon védelme miatt a helyzet jogilag és gyakorlatilag is összetettebb. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A közös képviselő váltása ritkán zajlik zökkenőmentesen, az egyik legnagyobb feszültségforrást pedig a társasház adatai jelentik. Ki használhatja a nyilvántartást, mi történik a személyes adatokkal, és meddig mehet el a lakóközösség, ha nyilvánosan akarja rendezni a vitát? Az olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon. 
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik. 
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség. 
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni. 
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került. 
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Olvasónk két társasházi közgyűlésen is azt tapasztalta, hogy a közös képviselők nem terjesztik elő elfogadásra a számviteli törvény szerinti éves beszámolót. A mulasztásra olyan érveik voltak, miszerint a tulajdonosok „úgysem értik, felesleges", vagy a „közös képviselő által készített elszámolás amúgy is részletesebb". Olvasónk kérdésére jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
